magas vérnyomás Archívum - Mental Fitness Guru
Cimkék Posts tagged with "magas vérnyomás"

magas vérnyomás

DASH

Ezt a diétát, ahogy a neve is mutatja D.A.S.H. (Dietary Approaches to Stop Hypertension – étrendi tanácsok a magas vérnyomás megállítására) a magas vérnyomás kezelésére fejlesztette ki az Egyesült Államokban, a NHLBI (Nemzeti Szív-Tüdő és Vérintézet).

A DASH étrend nagyon hamar népszerűvé vált és több szakmai díjat és elismerést is kapott, nagyon rövid idő alatt és 2014 ben az első helyen végzett az Egyesült Államokban, a diétás étrendek között.
A DASH diétáról mára megállapították, hogy nem csak a magas vérnyomás kezelésben hatékony de azoknál akik alkalmazzák, az életük későbbi szakaszában a depresszió is ritkábban előforduló jelenség, tehát a változókori és időskori depresszió kockázatát is jelentősen csökkenti.
A vérnyomás csökkentése az étkezés által az LDL koleszterin szint csökkentésével és a testtömeg csökkentésével érhető el a leghatékonyabban és ezen tényezők jelentősen befolyásolják a depresszió és az agyi és idegi eredetű betegségek kialakulását is.
A depresszió gyakori a változó kor idejében és az idősebb emberek körében és gyakran fordul elő olyan memóriaproblémákban szenvedő embereknél is, akiknél az érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint szintén megjelenik. Ezen tényezők egyébiránt a stroke kialakulásának kockázatát is jelentősen megnövelik.
A DASH étrend zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, teljes kiőrlésű gabonákból és alacsony zsírtartalmú tejtermékekből áll, az étrendben alkalmazott élelmiszerek telített zsírokból és cukorból rendkívül keveset tartalmaznak, továbbá alacsony nátrium tartalmúak.

A DASH diétában egy átlagos alaktú és közepesen aktív férfinek napi 2000 kcl egy nőnek 1800 kcl a megengedett kalória mennyiség, mely 19% fehérje, 31% zsír és 50% szénhidrátból tevődik össze.
Az élelmi rostnak 35-40g között kell lennie a napi táplálék bevitel alkalmával.
Nagyon fontosak bizonyos ásványi anyagok szintjei, a nátrium bevitel 2000 mg, a kálium 4700 mg, kalcium 1400 mg, magnézium 500 mg. Ezen ásványokból a nátrium szintet nem szabad átlépni a többi ásványi anyagból pedig ez a napi ajánlott minimum érték.
Az napi étkezés 5 szakaszra bomlik, reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora.

Napi étkezési példa

Reggeli: 1 dl tejeskávé, alacsony zsírtartalmú tejjel, 1-2 szelet rozskenyér vagy kifli, lazaccal vagy halkrémmel (pl. tonhalból) és zöldség. Uborka, paradicsom vagy paprika.

Tízórai: Alma és egy kevés olajos magvak (dió, mogyoró, mandula)

Ebéd: Zöldségleves, Grillezett csirkemell, salátával (salátára olíva, kendermag, lenmag olaj javasolt), törtburgonyával vagy barna rizzsel.

Uzsonna: nyers zöldségek, paprika, répa, uborka és egy szelet rozs vagy barna kenyér. Esetleg olíva olajjal.

Vacsora: Zöldségekből és sovány sajtokból, juhtúróból és/vagy joghurtból készült saláta és egy szelet rozs vagy barna kenyér.
A salátába tehetünk, retket, zöldhagymát, paprikát, uborkát, de akár buglurt, kukoricát, chia magot is… stb.
100% os almalé ásványvízzel hígítva (1:1 arányban).

A diéta alatt jelentős fogyás tapasztalható és az LDL koleszterin szint jelentős csökkenése is.
Ezért megkezdése előtt egy vérvizsgálat és pontos testsúlymérés mindenképpen ajánlott.
A diétát lehet kúra szerűen alkalmazni, ismételni és tetszőleges ideig tarthat. Legyen azért változatos, de figyeljünk az arányokra. Étrend kiegészítőkkel jól pótolhatóak az ásványi anyagok és vitaminok, használjunk a salátákhoz, kendermag olajat, olíva olajat vagy lenmag olajat, hogy a megfelelő telítetlen zsírsavakat is bevigyük a szervezetbe.
Fogyasszunk megfelelő mennyiségű, ásványvizet és kerüljük a cukros, sós, zsíros ételeket valamint a készételeket és feldolgozott élelmiszereket, alkoholt, gyógyszereket.
A diéta első 8-10 napjában fokozatosan lehet tapasztalni erőtlenséget, fáradékonyságot de ha a szervezet már hozzászokik, akkor érezhetővé válik az energikusság és a jó közérzet.

Méregtelenítés 4. rész – táplálkozás a méregtelenítés alatt

Fekete bodzaSambucus nigra a bodzafélék családjába tartozó, ernyősvirágzatú növény. Jellemzően május és júniusban virágzik. Bogyója érett állapotban fekete.
A bodzának a virágzata és az érett bogyói is de még a bodzacserje levelei is rendelkeznek gyógyhatásokkal.

A növény hatóanyagai
Virágja: szaponinokat,rutint és kevés illóolajat tartalmaz valamint nyálkát, cukrokat és cseranyagokat, ezen kívül gyantát, kolint, quercenint, szambunigrint, kéksavglikozidát és emulzinenzimet.
Bogyója: gyümölcssavakat, C és A vitamint, cseranyagokat (3%) nyomokban illóolajat és antociánfestéket.
Levele: cseranyagokat, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat ás A provitamint tartalmaz.
A bodza kérgét is használhatjuk drogként, szárítva és őrölve.

A bodzából készíthetünk teát, illetve forrázatot de lekvárnak, gyümölcslének, szörpnek, bornak és pálinkának is felhasználható. Egyik legismertebb felhasználási módja az üdítő bodzaital, melyet gyakorlatilag egy kancsó limonádéból a legegyszerűbb készíteni, néhány virágot beáztatva az italba, pár óra múlva kellemes muskotályos ízű italt nyerhetünk.
A bodza virágból vagy bogyóból készített forrázat, készülhet nyers vagy szárított drogból is, a szárított bogyókat meg is lehet őrölni.
Belsőleg használva kiváló izzasztó és köptető hatású, így megfázásos időszakban kitűnő gyógytea. Vizelethajtó és veseműködést szabályzó, így vérnyomáscsökkentő hatása is van továbbá kitűnő köhögés csillapító és vértisztító hatású. Enyhén hashajtó hatása is van.
A bodza nyugtató hatással is rendelkezik ezért különböző nyugtató teakeverékekben és étrend kiegészítőkben is gyakran használják. Ennél fogva migrén, ideggyulladások és álmatlanság esetén is hatásos lehet.
A bodza leveléből készített forrázat reumás fájdalmak enyhítésére, lázcsillapításra és koszorúér problémáknál a légszomj csillapítására használatos.

Szederlevél – vércukor és koleszterin csökkentő

A cikksorozat első és második részében ismertettem a vérnyomás élettani és kóros értékeit, beszéltünk a vérnyomás élettani szerepéről és a magas vérnyomás kialakulásáról, valamint az érstressz állapotról, mely a betegség elsőszámú kiváltó oka. Ebben a részben a vérnyomás csökkentő gyógyszerek hatásmechanizmusait ismertetem, a mellékhatások és egyéb negatív hatások tükrében, valamint a természetes módszereket, alternatív terápiát.

A vérnyomás csökkentő gyógyszerekről

ACE gátlók típusú gyógyszerek
Az ACE gátlók, az angiotenzin nevű hormon termelésének gátlása útján fejti ki a vérnyomás csökkentését. Ez a hormon, egy enzim által keletkezik és ezen enzimet semlegesíti, blokkolja a gyógyszer. Az angiotenzin nevű hormon a mellékvesében fokozza az aldeszteron nevű hormon kiválasztását, mely a vesében fokozná a nátrium kiválasztását és a víz visszaszívást. Ez egy bonyolult mechanizmus, de lényege, hogy a szervezetben a nátrium egy létfontosságú anyag. Egyrészt az úgynevezett (vér) ozmotikus nyomás fenntartásában játszik létfontosságú szerepet(a káliummal szoros összefüggésben), ez a folyamat biztosítja a szervezetben az anyagcserét a sejtek és a vér között (egyszerűen fogalmazva), másrészt az idegsejtek ingerület továbbításánál, azaz az idegrendszer működésénél is létfontosságú.
Minden fozinopril hatóanyagú gyógyszer így működik.

Tiazid típusú gyógyszerek
A másik gyógyszercsoport a tiazid típusú vizelethajtók, általában hidroklorotiazid tartalmú gyógyszerek (gyakran kombinálják az előző hatóanyaggal) szintén a nátrium anyagcserét befolyásolják a vesében.

Az ARB gátlók gyógyszerek
Ezek szintén az angiotenzin hormon hatásai ellen hatnak, de nem a termelését akadályozzák meg az enzimek blokkolásával, hanem az angiotenzin hormon kötődését blokkolják, mert elfoglalják azokat a sejt receptorokat amelyekhez az angiotenzin kapcsolódni tudna. Tehát szintén a nátrium anyagcserére hatnak.

A nátrium szint szabályozása rendkívül fontos a szervezetben, tehát a nátrium szint csökkentésével az idegrendszerre egyfajta blokkoló hatást lehet kifejteni, valamint a vér csökkenő nátrium tartalma, a vér ozmotikus nyomásának csökkenését (a vér „hígulását”) eredményezi. A csökkent nátrium tartalommal viszont a csökkent vízvisszaszívás is együtt jár, ezért csökken a vértérfogat is.

Béta blokkolók
A következő típusú gyógyszerek, az úgynevezett béta blokkolók, melyek az adrenalin és noradrenalin kötődését gátolják a sejtekhez. Ez a két hormon, stressz reakcióban kezd el kiválasztódni és a vérnyomás emelésével fokozza a külső stresszre adott belső inger választ, egyszerűbben szólva egy természetes doppingszer a szervezet számára, amellyel felpörgeti magát.

Az úgynevezett kalcium csatorna blokkolók, a verapamil és dilitiazem hatóanyagú gyógyszerek, a szív és érfal izomsejtekbe történő kalcium bejutását gátolják meg, ezzel lazító „ernyesztő” hatással, vannak a szív izom sejtjeire és az érfal sejtjeire. Azonban ezek a hatóanyagok más szervek simaizmaira is hasonló hatással vannak, így a gyomor és bélrendszer sima izmait is elernyesztik, ezzel rontva a működésük hatásfokát.
A kalciumnak a sejtekbe való bejutásának megakadályozásával, a sejtek több nátriumot tudnak felvenni, így a vér nátrium szintje szintén csökken.

A fentiekből leszűrhetőek az alábbi következtetések

A vérnyomás csökkentők egyfajta „nyugtató” hatású vagy másként fogalmazva, stressz válasz csökkentő szerek, az aldeszteron, adrenalin és noradrenalin hatásait csökkentik.
Megváltoztatják a vér összetételét, így fiziológiás hatásait is, ezzel csökkentik a vérnyomást.
Ezek a szerek nagyon összefüggő hatásúak, hatóanyagaikat gyakran kombinálják is, attól függően, hogy milyen komplex hatást kívánnak kifejteni.
Sajnos általában ezen szerek a komplexitásuk révén a szervezet más területeire is kifejtik hatásaikat, ezeket nevezik egyszóval mellékhatásoknak. A mellékhatások nem csupán a gyógyszer tájékoztatóban szereplő tünetek, hanem szintén komplex hatások, melyek hosszú távon negatívan befolyásolják a szervezet komplex, öngyógyító rendszerét.
Az aldeszteron blokkolásával, csökken a vese nátrium és víz visszaszívó tevékenysége, ezzel csökken a szervezet víz tartalma, ezért mondják, hogy a vérnyomás csökkentés, gyakorlatilag vizelet hajtást jelent, leegyszerűsítve.

Gondolkodjunk egy kicsit

A nagy kérdés viszont, hogy a szervezet miért akar aldeszteront termelni, miért akar több nátriumot és vizet visszatartani? Miért van szüksége minderre?
Természetesen, mert egy másik oldalról olyan hatásnak van kitéve, amely erre készteti, és mint tudjuk a szervezet mindig a fontosabb probléma megoldására törekszik először.
Ha a szervezet nátrium tartalma csökken, akkor az idegrendszeren keresztül fokozottabb szomjúság érzéssel reagál, másrészt például, képes az epéből visszaszívni nátriumot, de ezzel az epét enyhén savassá változtatja. Ennek következménye lehet epekő kialakulása és a patkóbél tartalmának savasodása. Erre a patkóbél ingerekkel válaszol a gyomornak, ahol csökken a savképződés de ezzel az emésztés hatásfoka is, továbbá a gyomor fertőtlenítő hatása is. De az is előfordulhat, hogy a kevesebb savképződés miatt romlik az emésztés hatásfoka és ezért egy másik csatornán, egy kompenzációval (mondjuk a hisztamin kiválasztással) a szervezet próbál emelni a savtermelésen… persze itt nem ér véget a történet, mert a szervezet a mindig nagyobb problémát elhárítani mechanizmussal újabb kompenzációkba kezd, de azt hiszem ebből már érezhető, hogy egy látszólag egyszerű probléma, gyógyszeres kezelése mit képes elindítani a szervezetben és az is, hogyan lehet túlterhelni (például gyógyszerekkel) a szervezet kompenzációs rendszerét.

Alternatív kezelések, természetes gyógymódok

Mindig fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy bár a vegyészetileg előállított gyógyszerek nagyon sok mellékhatással és egészség károsító hatással bírnak, de sok esetben nélkülözhetetlen és életmentő szerek is lehetnek. A probléma abban rejlik, hogy sokszor szükségtelenül, hosszútávon és nem megfelelően is használják őket és használatukkal nem a kiváltó problémát oldják meg csak a tüneteket kezelik. Azaz hiányzik a tudatosság és a felelősség vállalás.
A tüneti kezelés pedig lehet, hogy további problémákat késleltethet de a másik oldalon pedig újakat hívhat elő.
A magas vérnyomás kezelése is, elsősorban a probléma gyökerének megoldásával hatékony, de amíg ez sikerül, nagyon sok természetes módszer is létezik a terápia kiegészítésére.
Legfontosabb tehát, hogy a kiváltó okokat megszűntessük.
Ez elsősorban a stressz megfelelő kezelésével orvosolható, beívódott, rögzült rossz gondolkodási és ezt kísérő érzelmi minták felismerésével és megváltoztatásával valósítható meg.
Ehhez pszichológus, lelkész, természetgyógyász vagy bármely olyan segítő, hasznos lehet, aki megfelelően hiteles személy.
A hitelesség elsősorban azt jelenti, hogy életvitelén, környezetén és gondolkodásán, cselekedetein is látszik, hogy Ő rendben van és nem árt, ha „valamilyen” rendszer által kiállított igazolással rendelkezik arról, hogy Ő képes segíteni más embereken, tehát ezzel hivatásszerűen és legálisan foglalkozik.

A különböző önismereti technikák, filozófiák, tudatosság erősítő módszerek szintén nagyon hasznosak lehetnek.
Az egészséges életmód, mérsékelt és átgondolt étkezés, rendszeres mozgás, sport tevékenység, mely a stresszt oldja, a keringési rendszert megfelelően terheli és ezzel hatásfokát javítja, alapvető a probléma kezelésében.
A sport tevékenység alatt, különböző belső elválasztású, természetes kábítószerek szabadulnak fel a testben, melyek relaxáló, feltöltő és energetizáló hatásai szintén nagyon hasznosak és kellemesek is egyben.
A keleti mozgás terápiák, jóga ászanák, thaichi, chikung ötvözik a mozgás és a pozitív gondolkodás hatásait és különösen hasznosak a stressz és a keringési problémák kezelésében is.

A természetes gyógymódok, gyógynövény terápiák, masszázs, moxa, akupresszúra, illóolaj terápiák, nyugtató, méregtelenítő és természetes hatásaiknál fogva, sokkal kímélőbb és átfogóbb megoldások lehetnek a gyógyszereknél.

Fontos tudni, hogy ezen terápiás módszereket is lehet rosszul használni és ez esetben ártalmas is lehet, tehát mindenképp szakavatott ember tanácsait, kezeléseit érdemes keresni.
A neten olvasgatva, egy-egy dologról, terápiáról, gyógynövényről vagy gyógyteáról érdemes több információt is megszerezni és ez alapján használni őket.

Gyógynövények 

A magas vérnyomás kezelésére, jó gyógynövény a galagonya. A virágos hajtása és a magja is hatékony.
A különböző gyógynövényekről, bővebben ezen az oldalon is olvashatsz, a gyógynövények részben.
A fehér fagyöngy levele és ága is hatékony a magas vérnyomás kezelésére, ezt a növényt, egyébként meddőség kezelésénél is szokták lehet alkalmazni.
A fokhagyma, bodza, áfonya, citromfű is rendelkeznek (többek között) vérnyomás csökkentő tulajdonságokkal de összetett hatásaik miatt, célszerű pontosan megismerni ezen növényeket és/vagy szakember tanácsát kérni a használatukról.

Magas vérnyomás 2. rész – érstressz és következmények

 

Aranyvesszőfű – Solidago gigantea

Az aranyvessző füvet aranyos rutának és istápfűnek is hívják. Az őszirózsák családjába tartozó növénynek több változata is ismert, mint a Solidago virga-aurea, (közönséges aranyvessző), S. carpatica (kárpáti aranyvessző), Soldiago canadensis (kanadai aranyvessző).
Ezt a magas növésű, sárga virágú növényt szívesen tartják dísznövényként is de köztudottan kiváló gyógynövénynek számít.

Hatóanyagait tekintve megtalálhatóak benne flavonoidok, szaponinok és illóolaj, nyákanyag valamint cserzőanyagok és keserűanyagok. Hatóanyagai közé tartozik a rutin és a nikotinsav de az inulin és a kumarin is.

Gyulladáscsökkentő és vizelethajtó hatású, ezért jól alkalmazható vese, hólyag és májpanaszok esetén is, kiváló epehajtó (elsősorban nyákanyagainak köszönhetően) ezért epehomok és kisebb epekövek hajtására is alkalmas, de vizelethajtó hatása miatt vesehomok hajtásra is rendkívül hatékony.
Reumás és ízületi betegségek esetén is jól alkalmazható, a gyulladás csökkentő hatása miatt, továbbá bélgyulladások kezelésére is megfelelő szer lehet az aranyvesszőfűből és esetleg más növényekből készült gyógytea.
Az aranyvesszűfűből készült gyógyteának izzasztó hatása is van, ezért méregtelenítésnél is kiváló lehet, önmagában vagy más növényekkel kombinálva.
Használják még magas vérnyomás kezelésére, szamárhurut ellen de mensturációs problémák esetén is, amennyiben a vérzés nehezen indul meg és fájdalmas.
Külsőleg fekélyek tisztítására, bőrfertőtlenítésre és öblögetőként torok fertőtlenítésre is használható.
Az epekő és vesekő esetén minden növényt óvatosan kell alkalmazni, orvossal konzultálva, mert ha a kő mérete olyan, könnyen okozhat elzáródást, ami életveszélyes állapothoz is vezethet.

Ellenjavallat: Az aranyvesszőfű egy szelíd gyógynövény, nincs káros mellékhatása de kiszáradás, böjt és időskori legyengülés esetén nem javallott, valamint gyomorsav túltengés, túlzott savtermelés esetén sem.

Emésztőrendszeri problémák 1. rész – Savasodás, reflux, gyomorfekély

A vérnyomásról, a magas és az alacsony vérnyomásról az ezen elváltozásokból eredő problémákról szeretnék írni, szokás szerint egy kicsit más felfogásban de szándékaim szerint átfogóan és közérthetően ebben a cikksorozatban.

A vérnyomást általában egy élettani értéknek tekintik, abban az esetben ha elváltozás tapasztalható, azaz a vérnyomás eltér a normálisnak elfogadott értéktől, akkor szintén sok ember ezt inkább csak egy tünetnek tekinti, mintsem egy komplett betegségnek.
Azonban a vérnyomás állandósult eltéréséből egy sor élettani folyamat megváltozására és kialakuló betegségekre lehet következtetni. Egy ideig ezért a magas vagy kórosan alacsony vérnyomás jelzésnek tekinthető viszont egy idő után már kifejezetten betegségként működik.

Milyen a jó vérnyomás?

A vérnyomás felső értékét (nagyobb szám) szisztolés, a kisebb értékét (értelem szerűen a kisebb szám) diasztolés értéknek nevezik. A szisztolé a szív összehúzódását jelenti a diasztolé pedig a szív elernyedését. Egy szisztolé és egy diasztolé után egy úgynevezett szívpauza (szünet, nyugalmi állapot) következik, mely három fázis együtt egy szívdobbanás.
Egy szívdobbanás általában, normál körülmények között 0,8 másodpercig tart.
A szisztolé (összehúzódás) alkalmával 70-80 ml vér áramlik ki a szívből (ezt nevezik pulzustérfogatnak) mely nyomást gyakorol az artériák (verőerek) falára, ez a nyomás higanymilliméterben (Hgmm) kifejezve a szisztolés érték (angol megnevezéséből, rövidítve „SYS”).
A diasztolé (rövidítve „DIA”) a szívpauza alatt az artériákban tapasztalható (legkisebb) nyomást jelenti.

A normálisnak tartott vérnyomás értékei SYS: 90 és 120 között a DIA pedig 60 és 80 közötti érék.
Ha a vérnyomás akár systolés akár diastolés értéke ettől eltér, akkor beszélünk magas vagy alacsony vérnyomásról.

Tehát a
90/60 Hgmm alatti vérnyomás alacsony, a
120/80 Hgmm fölötti pedig magasnak számít.
140/90 Hgmm fölött pedig már egyes fokozatú magas vérnyomásról (Hipertónia) beszélünk.
160/100 Hgmm fölött 2. típusú Hipertónia és
180/110Hgmm fölött úgynevezett Hipertóniás krízis áll fenn.

Fontos érték még a systole és a dyastole érték közti különbség, melyet pulzusnyomásnak hívnak, itt az 50-55 Hgmm közti értéket tartják megfelelőnek.

Fontos megjegyezni, hogy a test különböző részeiben, a szívtől távolodva változik a vérnyomás, ezért a fenti értékek a felkar ütőereiben mérve vannak meghatározva.
Az alacsony vérnyomás ritkán okoz komolyabb problémákat. Ezt étrenddel és mozgással az esetek 99% ban jól lehet kezelni.

Mi pontosan a vérnyomás és mitől függ?

A vérnyomás a fent leírtakból kiderül, hogy egy olyan élettani érték, mely a vérnek az artériák falára kifejtett nyomását jelenti. Felső SYS értéke a legmagasabb nyomást jelenti, ami az artériák falát terheli, a DIA érték pedig a legalacsonyabb nyomást ami a szív dobogása közben az artériák falát terheli.

Az artériákról, azaz verőerekről tudni kell, hogy faluk rugalmas és a szívdobbanáskor a szív erejének egy részét felveszik. Ez az energia aztán a rugalmas érfalban tárolódik és segít a vér továbbításában. Az artéria tehát tárolja a szívdobbanáskor keletkezett energia egy részét és ezt felhasználja a vér továbbítására.
Innen származik az elnevezése is, verőér.
A verőerekben fennálló nyomás tehát a vérnyomás, mely a fent leírt két érték között mozog.
A vérnyomás tehát egyrészt függ a szív “pumpáló erejétől”, az áramló vér mennyiségétől és a verőerek belső átmérőjétől és rugalmasságától is.

A szív pumpáló ereje, terhelés hatására növekszik, ahogyan nő a szívösszehúzódások (pulzus) száma, tehát megterhelő fizikai munkánál, sportolás közben nő a vérnyomás is, pontosabban a vérnyomás SYS értéke.
A szervezetben az áramló vér biztosítja a sejtek oxigén ellátottságát, a sejtlégzés végtermékének a széndioxidnak az eltávolítását, továbbá a vérben szállítódik az energiát adó cukor, az egyéb anyagok, hormonok, a víz és még sok egyéb anyag.
A szervezet vérkészlete, hozzávetőleg 5 liter, melyből kb. 10% tartalékként funkcionál. Ez az úgynevezett vérraktárakban, a lépben és egyéb szervek vénáiban található. Szükség esetén ezzel képes a szervezet a vérveszteségek pótlására.
Ezért az áramló vér mennyisége általában állandó, nagyobb megterhelésnél azonban a mozgósított tartalékokkal változhat.

A harmadik tényező, ami a vérnyomásra közvetlen hatást gyakorol, az artériák belső átmérője.
Azt gondolhatnánk, hogy ez nem változik de ez téves felfogás, mert ezt is, sok tényező képes alakítani.
Az erektől általában tudni kell, hogy minél nagyobb a belső átmérőjük, annál vastagabb a faluk is. Az erek falában többféle sejttípus is megtalálható, ezek biztosítják az érfal áteresztő képességét, rugalmasságát, összehúzódási és elernyedési képességét. Az erek sűrűn beidegzett, idegsejtekkel gazdagon ellátott szerv rendszert alkotnak.
Az erek belső átmérője, tehát függ az anatómiai funkciójuktól (verőerek, gyűjtőerek) a rajtuk áramló vér mennyiségétől (nagyobb erek, kisebb erek, hajszálerek) és az érfal vastagságától.
Az erek falának vastagsága, genetikusan meghatározott, viszont az érfal sérüléseinek következtében, az erek fala megvastagodhat, az érfal sejtjei megszaporodhatnak, az érfalba beépülhet a koleszterin, mely az erek falának erősítésére szolgál, illetve az érfal szerkezetének károsodása esetén „szövet pótló” funkciót is betölthet.
Az érfal ilyen irányú változásai, az erek megvastagodásával és ezzel a belső átmérőjük szűkülésével jár. De nem csak a belső átmérő, hanem az érfal rugalmassága is csökken, valamint az ér belső falát alkotó, különösen sima hártya is sérülhet, mely a vér akadálytalan továbbítását segíti elő.

Az erek falának megvastagodása, rugalmasságának csökkenése és az érfal belső sima hártyájának sérülései, az úgynevezett érelmeszesedés néven emlegetett elváltozás.

Nos könnyen levonhatjuk a következtetéseket, hogy amennyiben az erek rugalmassága csökken, a belső faluk sérüléseivel, a sima felület károsodik, akkor már, nem képesek ugyanolyan mértékben, a szívből felvett energiát raktározni és továbbítani, valamint a vér áramlását biztosítani, ahogyan az a szervezet számára megfelelő lenne. Ilyenkor az erek falában lévő idegsejtek ezt jelzik a központi idegrendszernek, amely a szív munkájának fokozásával reagál erre a helyzetre.
A megvastagodott érfal, nemcsak a rugalmasságát veszíti el, de áteresztő képessége is romlik, így az erekből a gázcsere és a különböző anyagok ki és beáramlása, megváltozik. Amely egy sor probléma kezdetét jelenti.
Ennek következtében a megvastagodott erek környezetében romlik a szervek hatásfoka, romlik a sejtek energetikai folyamatainak hatékonysága és ez különböző elváltozásokat indít el a szervezetben.

Természetesen a szervezet, többszörös túlbiztosított rendszerrel működik, ezért az ilyen állapotot elkezdi kompenzálni, de egy idő után, minél hosszabb ideig és nagyobb mértékben van szükség a kompenzációra, annál jobban kimerül és elkezd más tüneteket is produkálni, mely különböző betegségek kialakulását jelzi.
A magas vérnyomás, a magas koleszterin szint és a magas vércukor szint egy egymást erősítő probléma, melyből sok betegség alakulhat ki.

Nem beszéltünk még az érfal megvastagodás harmadik problematikájáról, nevezetesen az ér belső átmérőjének szűküléséről, mely legtöbb esetben a magas vérnyomás közvetlen kiváltója.
Ha a belső átmérő csökken, akkor az szűkült szakaszon és azt megelőzően nő a vér nyomása.
Úgy kell elképzelni, mint egy forgalmas autópályát, ahol útszűkület van egy szakaszon, ott megnő a forgalom.
Ilyenkor az érfalra nagyobb nyomás nehezedik, amely az érfal további sérülését okozhatja, a nagyobb nyomástól az erek falának sejtjei károsodhatnak, illetve az érfalon közlekedő anyagok áramlása veszélybe kerülhet, mert az érfalon kívüli sejt közötti tér és az érben áramló vér nyomása között nagyobb lesz a különbség.
Ezt a szervezet több úton is próbálja kivédeni. Az egyik ilyen reakció, hogy a máj elkezd több koleszterint termelni, amellyel vastagíthatja az erek falát. Ezzel beindul egy ördögi kör.
A szervezet nem buta, csak mindig a fontosabb problémát hárítja el és ha több negatív hatásnak is kitesszük egyszerre, egy idő után a folyamatos vészreakciók olyan mértékű anomáliát okoznak, amit már nem képes a kompenzációs rendszer egészséges keretein belül lekezelni.
Ilyenkor jön létre egy betegség, mely fájdalommal, elváltozással, gyengeséggel egy időre megpróbálja az ostoba embert – aki felelőtlenségével a problémák okozója – félreállítani, hogy további bajt ne okozzon.
De mielőtt ezt tovább részletezném, még adós vagyok egy információval.

Hogyan sérülhet az erek fala, mely a megvastagodást és a rugalmasság és áteresztő képességet negatívan befolyásolhatja.
Erre és a tartósan magas vérnyomás következményeire, a következő cikkben fogok kitérni, ahogyan az érstressz állapotára is. Majd beszélünk a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatásairól és mellékhatásairól, valamint az alternatív gyógymódokról is.

Magas vérnyomás 2. rész – érstressz és következmények

AJÁNLJUK

egzotikus olajok

Ricinusolaj (castor oil) A Nyugat-Indiából származó, hazánkban is termeszthető ricinus (Ricinus communis) magvaiból hidegsajtolással és extrahálással előállított olaj. A világoszöld, enyhe illatú ricinusolaj a legnagyobb sűrűségű...