A gyomor és bélrendszeri problémák talán a leggyakoribb kórképek, melyekkel szinte mindenki találkozik élete során. Vannak akiknél napi szintű problémát, megpróbáltatást jelent a puffadás, túlzott savtermelés, ideges gyomor vagy épp gázképződés. A hurutos, hányásos-hasmenéses fertőzések, a túlzott táplálkozásból adódó emésztési problémák vagy épp a fertőzött ételek elfogyasztása után jelentkező kínzó gyomorrontás könnyen tönkre tehet egy napot, egy nyaralást vagy bármilyen programot.
Az idült problémák aztán fekélyeket, krónikus gyulladást és akár daganatot is okozhatnak.
A gyógyszerek, melyekkel legtöbbször ezeket a panaszokat enyhítjük rövid távon segíthetnek, de hosszú távon éppen ellenkezőleg, nem megoldják a problémákat, hanem erősítik vagy esetleg kiváltói is lehetnek új tüneteknek, betegségeknek.
Természetesen ezen panaszok enyhítésére is léteznek természetes módszerek, melyek hatékonyan de kíméletesen segítenek a problémákon. Ebben az írásban az emésztőrendszeri panaszokra, betegségekre alkalmazható gyógynövényekről lesz szó.

Vágjunk bele – egy kis anatómia és élettan

Az emésztőrendszerünk egy nagy tömlőhöz hasonlít, mely egyik vége a szájüreg, másik pedig a végbél nyílás. A két nyílás között a szájüreg, nyelőcső, gyomor és bélrendszer található, leegyszerűsítve.
Az emésztőrendszer épsége rendkívül fontos, mert a szükséges tápanyag és folyadék felvétele ezen keresztül történik, illetve a vitaminok képzése és különböző immun folyamatok is itt zajlanak, így ha valami hiba lép fel a rendszerben, az már rövidtávon is következményekkel jár az egész szervezet számára.
Az emésztőrendszer sok betegséget képes közvetlenül is produkálni, ezekből most a gyomor és bélhurutokról és fekélyekről, illetve ezek természetes, gyógynövényes gyógyításáról szeretnék rövid ismertetőt írni.

Gyomor és bélhurutok

A hurutos állapot, nem más mint a gyomor vagy bélrendszer falának gyulladása, mely általában egy egész összefüggő területet érint és képes tovább terjedni.
A hurut vagy gyulladás kialakulhat mérgező anyagoktól, mérgező élelmiszerektől vagy fertőzött víztől, élelmiszertől mely baktériumokat vagy vírusokat juttat a szervezetbe. Előfordulhat, hogy a fertőzés a száj és nyelőcső nyálkahártyájáról indul és így jut a gyomorba és a belekbe.
Normál körülmények között a gyomorban lévő gyomorsav elpusztítja a legtöbb kórokozót, de bizonyos körülmények, túl sok étel fogyasztása vagy a kórokozók nagy mennyisége mégis okozhat gyomor nyálkahártya gyulladást.
Az elmúlt években a Helyobacter pilori nevű baktérium nagy figyelmet kapott, mert erről a kórokozóról kiderült, hogy képes ellenállni a gyomorsavnak és a legtöbb ember gyomrában meg is található, sőt a gyomorfekély kialakulásának első számú rizikófaktorának is tekintik.
Amennyiben a kórokozók bejutnak és megtelepednek a gyomorban vagy a belekben, akkor ott a gyomor és bélfal sejtjei gyulladásba jönnek, hogy ezzel elpusztítsák a bejutott kórokozókat.
A gyulladás egy rendkívül bonyolult folyamat, enzimrendszerek lépnek működésbe, citokinek, kemokinek és más bioaktív anyagok szabadulnak fel, megváltozik az erek kontraktilitása és átjárhatósága, növekedési faktorok képződnek, megváltozhat a májműködés, és kialakul a fájdalomérzet, tehát a központi idegrendszerre is hatással van, amely aztán az egész szervezet működésén keresztül további folyamatokat aktivál.

A gyulladás tehát egy természetes védekezési folyamat, ezért nem célszerű azonnal megszüntetni, hisz a bejutott kórokozók elpusztítását és ezután a károsodott szövetek helyreállítását szolgálja.
Ha azonban a szervezet folyamatos megterhelése (pszichés vagy fizikai) alatt áll, illetve ha egy általánosan gyengébb szervezetet érint, akkor már az akut (azaz hirtelen) gyulladás is okozhat jelentős problémát.
Az akut gyulladásból kialakuló, krónikus, tehát elhúzódó gyulladások pedig nagyon sok később kialakuló szervi probléma alapjait teremtik meg, illetve közvetlen kiváltói is lehetnek.

A gyomor és nyombél fekélyek is általában egy krónikus, tehát elhúzódó, nehezen gyógyuló gyulladás eredményei. A nyombél fekély háromszor gyakoribb a gyomorfekélynél és sokkal veszélyesebb is, mert könnyebben kilyukadhat (perforálhat) és ilyenkor teljes hasüregi gyulladás alakulhat ki nagyon hamar, ami életveszélyes állapotot jelent.
Ha a gyomorégés mint tünet gyakoribbá válik és esetleg éles fájdalom is kíséri, amely késszúrás szerű, ha a gyomor nyomás érzékenyé válik, estleg hányinger, hányás gyötri a beteget, akkor mindenképp érdemes orvoshoz fordulni mert ez már a fekély klasszikus tünetegyüttese.

A gyomor és bélhurutoknál sem célszerű azonnal gyógyszerekhez nyúlni. Ezen betegségek tünetei általában heves gyomorfájás (általában étkezés után), hányinger, hányás, rossz közérzet, hasi fájdalom, heves hasmenés.
Az elsődleges kezelés ilyenkor az ágynyugalom és diéta. Ha a hasi fájdalom nagyon erős és esetleg a bal hasi oldal megnyomása után a jobb oldalon éles fájdalom jelentkezik, az jelezhet vakbél gyulladást is, amely orvosi ellátást igényel (fontos: a vakbél gyulladás előfordulhat fájdalom nélkül is, de ilyenkor is lehet életveszélyes állapot, ezért ezt érdemes orvossal minél előbb megnézetni).
A hurutos megbetegedés esetén alkalmazandó diéta azt jelenti, hogy néhány napig kerülni kell a fűszeres (csípős, aromás, intenzív) ételeket, a rost dús (nyers zöldségek, gyümölcsök) ételeket, a húst és a cukrot valamint tejtermékeket.
Ilyenkor a folyamatos folyadékpótlást, víz, gyógytea illetve mérsékelt és könnyű étkezést javasolt.

Javasolt gyógynövények a gyomor rontás és gyomorhurut esetén

A hányinger megszűnése után
Apróbojtorján, citromfű, kamilla és esetleg angyalgyökér és ezerjófű (csak kevés) keverékéből készült tea, forrázat.
Akácvirág, levendula, citromfű, cickafark, apróbojtorján, körömvirág, borsmenta.
Borsmenta, cickafark, kamilla, levendula, majoránna, zsálya.

Javasol gyógynövények gyomorfekély esetén

Citromfű, édesgyökér, fehérmályva gyökér, körömvirág, orbáncfű, zsályalevél.

Gyomorsav túltengésre
Akácvirág, áfonyalevél vagy szamócalevél, bodzavirág, csalán, kamilla és/vagy zsálya, hársfavirág, cickafark.

Gyomoridegességre
Borsmenta vagy fodormenta, naponta 2-4 alkalommal éhgyomorra.
Fodormenta, ánizs, cickafark, komló és vagy macskagyökér édesgyökér.

Gyomorfekély vagy fekélygyanús esetekben a diéta rendkívül fontos, ami napi több 6-8 étkezést jelent, de csak rendkívül kis mennyiségben. Itt is a nem túl rostos, fűszerszegény és cukormentes étkezés ajánlott. A füstölt ételeket ki kell iktatni ilyenkor.
Az ételek legyenek fehérjében és kalóriában gazdagok és kialakult fekély esetén pépesíteni kell őket, hogy minél kevésbé terheljék meg a gyomrot (így kevesebb lesz a gyomorsav elválasztás).

Fodormenta – gyomorpanaszokra és görcsoldónak