A koleszterin élettani szerepe
A koleszterin, a szteroidok csoportjába tartozó vegyület, mely minden állati szervezetben, így az emberben is megtalálható. A sejtjeinkben, ennek köszönhetjük a sejtmembrán (sejthártya) rugalmasságát, illetve megfelelő áteresztő képességét is. Épp ezért, minden sejtünk termel koleszterint valamely mértékben, mert az elengedhetetlen a működésük szempontjából. A sejthártyában lévő koleszterin, a membrán enzimek működésére is hatással van, így a sejtanyagcserének és sejt kommunikációnak is elengedhetetlen része. A koleszterin az epesavak termelésének alapja is, és bizonyos hormonok prekurzoraként azaz elő anyagaként is működik. Az emberi szervezetben minden szteroid hormon, pregnenolonból képződik, amely a koleszterinből jön létre. Így a nemi hormonok, mint a tesztoszteron, ösztrogén, progreszteron, az összes glükokortikoid és mineralokortikoid hormon képződéséhez ugyancsak elengedhetetlen a koleszterin. Ezen hormonok a nemi működést, a szervezet ásványi anyag cseréjét, tehát a vese működését, a szervezet cukor anyagcseréjét, tehát a máj működését és ezeken keresztül, gyakorlatilag mindent szabályoznak. Nem csak a test élettani funkcióit működtetik, de a személyiséget is jelentősen befolyásolják. Tehát megállapítható, hogy a koleszterin egy létfontosságú anyag az emberi szervezet számára.
Amikor a koleszterinről beszélünk, megkülönböztetünk HDL és LDL koleszterineket, míg a HDL-t jó koleszterinnek, az LDL-t rossz koleszterinnek szokták (tévesen) nevezni.
HDL és LDL mit jelent pontosan ?
A koleszterint minden sejtünk előállítja, de legnagyobb mennyiségben a máj termeli. Ahogy föntebb említettem a koleszterin egy létfontosságú anyag, mind a sejtek felépítése, mind a hormonok előállítása mind pedig az epesavak képzése tekintetében. Ahogy minden tápanyagot, a koleszterint is a vérkeringésen keresztül szállítja a szervezet, a legnagyobb koleszterintermelő szerv, a máj és a többi szerv sejtjei között. A vérplazma viszont nagyobb részt vízből áll és ebben vizes közegben a hidrofób (víztaszító) koleszterin molekulákat nehéz lenne szállítani, így azokat egy bonyolult biokémiai mechanizmus (lipoproteinek által) úgynevezett hidrofil azaz „vízbarát” burokba zárja, hogy ezzel megkönnyítse a zsír (koleszterin) molekulák szállítását. Mivel azonban, mint a szervezetben minden esetben, itt is egy egyensúlyi állapot fenntartásáról van szó, így koleszterinnek is folyamatosan áramolnia kell a vérben, azaz mindig kell, hogy a sejtek hozzájussanak a koleszterinhez, de az nem halmozódhat fel sehol, így a „fölöslegnek” vissza kell kerülnie a májba. Az okos szervezet ezt a problémát, úgy oldja meg, hogy különböző típusú lipoproteineket hoz létre, melyek különböző mértékben képesek a zsír megkötésére és szállítására. Az LDL egy alacsony sűrűségű lipoprotein, mely több zsírt 75-80% képes magába zárni, a HDL egy magas sűrűségű lipoprotein, mely 50-55% zsírt képes magába zárni. Az LDL tehát több zsírt képes szállítani, a HDL pedig kevesebbet.
A HDL és LDL közti különbség
A koleszterin szállítás a szervezetben egy bonyolult biokémiai reakció. Röviden viszont úgy írható le a lényege, hogy a sejtek az LDL által szállított zsírt képesek felvenni, míg a HDL képes felvenni a zsírt a szervezetben és leadni is a máj sejtek számára. (míg ez utóbbira az LDL nem képes). Ennek háttere pedig, hogy az egyik fehérjéhez lazábban kötődnek a zsír molekulák, míg a másik fehérjéhez pedig erősebben, így míg az LDL-ről könnyebben levállnak, addig a HDL-hez könnyebben tapadnak. Tehát az LDL koleszterin, az igazából az LDL lipoproteinekben szállított zsírt, a HDL koleszterin pedig a HDL lipoproteinekben szállított zsírt jelenti. Az LDL a testi sejtek felé, a HDL a testi sejtektől a máj sejtjeibe szállítja a zsírt. Ez tehát egy bonyolult transzport folyamat, ami a zsír szállítását és a sejtek ellátását biztosítja. Mivel az alapvető funkció az, hogy a zsír kijusson a májból, ezért az LDL koleszterinből mindig több van, mint a HDL koleszterinből
A koleszterin probléma forrása
A koleszterin probléma forrása abban rejlik, hogy ha a szervezetben valamely területen oxigén hiány áll be, ami a hajszálerek stressze vagy a rossz gázcsere miatt alakulhat ki. Ez esetben a hajszálereken nem áramlik elegendő oxigén, mely a sejtek oxigén hiányos állapotához vezet. Erre a sejtek úgy reagálnak, hogy a sejt közötti, úgynevezett extracellurális térben lévő vizet, elkezdik felbontani, azaz leszakítani a víz molekulákon lévő oxigént. Ez egy energetikai állapot felbomlást eredményez, melynek következtében a vízből hátra maradt hidrogén ionok felszaporodnak a sejt közötti térben, ezzel annak elsavasodását eredményezik, az így kialakuló savas közegben a sejtek nem képesek hosszú ideig jól működni, mert bizonyos típusú sejtek elhalnak, mások pedig megváltoztatják működésüket és rákos sejtekké alakulnak.
De mielőtt ez megtörténne, azaz a sejtek közötti tér savasodásának hatására, a sejtek elindítanak egy vészjelzést (megváltoztatják rezonanciájukat) és ez az ultraibolya rezgéstartományba eső vészjel, az idegsejtekhez jutva kialakítja a fájdalom ingert, mely, szintén bonyolult folyamatokon keresztül, olyan láncreakciót indít be, mely a vér töltését megváltoztatva az érfalból kiváló anyagok segítségével rendezi a helyzetet.
A fájdalom inger tehát egy nagyon fontos jelző mechanizmus, ezért nem szabad a fájdalmat azonnal csillapítani, különböző gyógyszerekkel.
A koleszterin probléma ott kezdődik, hogy ez a „sürgősségi beavatkozás” a szervezet részéről, áldozatokat is követel, mert az erek falában lévő anyagok, (pl. a kálcium, magnézium, kálium) egy időre áldozatul esnek ennek a vészhelyzetnek. Ezért a vérben lévő LDL koleszterin, bejut az érfalba és ott leadja a zsírt, hogy pótolja az elvesztett (kiürült) anyagok helyét, ami az érfal zsírosodásához vezet. Ez a köznyelvben érelmeszesedésnek hívott folyamat. 
Pontosabban az ér falát alkotó sejtek kezdenek zsírosodni, megváltozik a sejthártyájuk szerkezete és ez által rugalmatlanabbá válnak. Az erek, minél gyakrabban esnek át ilyen stresszhelyzeten, annál rugalmatlanabbá válnak, annál kevésbé lesznek képesek átengedni az oxigént, a tápanyagokat és egyéb anyagokat, melyek hatására tovább romlik a helyzet, azaz egy láncreakció indul el. Az erek fala lassan megvastagszik, keresztmetszete szűkül, ami a benne áramló vér nyomását is emeli. Az erek falában lévő sejtek, érzékelik a nyomásemelkedést és jelzik azt a központi idegrendszer számára, amely ennek hatására fokozza a bizonyos enzimek képződését és a máj koleszterin termelését, azért, hogy a magasabb vérnyomás hatására az erek fala nehogy megrepedjen (mivel a koleszterinnel tudja erősíteni az erek falát), illetve több szinten is beavatkozik, például fokozza a vesék működését, megváltoztatja a vér összetételét és még sorolhatnánk. A HDL lipoprotein viszont, ahogy fentebb írtam képes a zsírt felvenni a sejtektől (többek között az erek falából is) és visszaszállítani azt a májsejtekhez, ahol aztán a máj a fölösleges zsírt epesavvá alakítja. Ezért nevezi a köznyelv a HDL koleszterint, jó koleszterinnek.
A HDL és LDL megfelelő aránya
Az egészséges emberben az összkoleszterin szint 5 alatt van de az összkoleszterin szintnél fontosabb, a megfelelő HDL és LDL arány.
Tehát ha magas a koleszterin szint a vérben az még nem olyan nagy gond, ha jó a HDL és LDL közti arány. Ez az arány pedig egészséges ember esetén azt jelenti, hogy a HDL szintnek nagyjából 20%-ot el kell érni az összkoleszterin szintben. Természetesen lehetőleg úgy, hogy az összkoleszterin szint a vérben ne haladja meg az 5 mmol/litert. A HDL szint 0,9 – 1,5 mmol/liter mennyiségig jónak tekintehető. Ezért a jó koleszterin szint meghatározásának ököl szabálya az lenne, hogy tartsuk az összkoleszterin (HDL+LDL) szintet 5 mmol/liter érték alatt és életmódunkkal, táplálkozással, gyógynövényekkel próbáljuk meg elérni, hogy a HDL arány az összkoleszterin szintnek legalább az egyötödét elérje.
A stressz és a koleszterin kapcsolata
A fentiekből is jól látszik, hogy a szervezetben minden mindennel összefügg. A koleszterin probléma ezért valójában ott kezdődik, ha több fronton is megtámadjuk (megterheljük) a saját szervezetünket, mert látható, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő probléma, mint a stressz hatására bekövetkező érstressz állapot, oxigén hiányon keresztül, savasodást, majd sejthalált, daganatot vagy az érfal elmerevedésével, magas vérnyomást és újabb anyagcsere problémákat eredményezhet. A HDL lipoprotein képes tehát felvenni a felhalmozódott koleszterint az érfalból, így gyakorlatilag javítani egy érstressz vagy egyéb hatás miatti koleszterin felhalmozódást. Amennyiben a szervezet jól működik, a számára szükséges anyagok rendelkezésre állnak, vitális tartalékai feltöltöttek, akkor ez a rendszer rendben is tartja a koleszterin szintet a vérben. Betegség akkor alakul ki, ha a rendszer meghibásodik, tehát a HDL lipoproteinek nem képesek visszaszállítani a felgyülemlett koleszterint, mert ebben az esetben az érfal vastagodása miatt, a fent ismertetett problémák elkezdenek begyűrűzni. A HDL lipoproteineket a máj termeli, tehát a máj gondoskodik arról, hogy a „fölösleges” koleszterin vissza tudjon jutni a májsejtekhez, ahol egyébként epesav termelődik belőle (a cikk elején ezzel kezdtük, hogy az epesav termelés is a koleszterinhez köthető).
Összefoglalva a leírtakat
A koleszterin létfontosságú anyag a szervezet számára. Az LDL („rossz”) és HDL („jó”) koleszterin elnevezés, valójában azokat a lipoproteineket jelöli, melyek a koleszterint és egyéb zsírokat szállítanak a szervezetben és mindkét proteint (fehérjét) a máj hozza létre, bizonyos enzimek segítségével. Bizonyos élettani hatások, mint például a stressz, olyan energetikai folyamatokat indítanak el, amiben az erek fala sérülhet és ebben az esetben a koleszterin, mint érfal erősítő anyag lép színre. Az állandósult vagy tartós stressz hatására, az érfalba egyre több koleszterin épül be, ami a magas vérnyomás tüneteit (és ezzel egy sor elváltozást) valamint az erek falának kóros elváltozásait okozza. A HDL protein képes felvenni a felhalmozódott koleszterint, így helyreállítani az érfalat, de ehhez rendelkezésre kell állnia.
Ajánlott írásaink
- Koleszterin, tények és tévhitek – mikor avatkozzunk be?
- Koleszterin, tények és tévhitek – mikor veszélyes a magas koleszterin szint?
- Gyógynövények szív és érrendszeri problémákra
- Biorezonancia – savasodás és fájdalom