A koleszterin, a szteroidok csoportjába tartozó vegyület, mely minden állati szervezetben, így az emberben is megtalálható. A sejtjeinkben, ennek köszönhetjük a sejtmembrán (sejthártya) rugalmasságát, illetve megfelelő áteresztő képességét.
Épp ezért, minden sejtünk termel koleszterint valamely mértékben, mert az elengedhetetlen a működésük szempontjából.
A sejthártyában lévő koleszterin, a membrán enzimek működésére is hatással van, így a sejtanyagcserének és sejt kommunikációnak is elengedhetetlen része.
A koleszterin az epesavak termelésének alapja is, és bizonyos hormonok prekurzoraként azaz elő anyagaként is működik. Az emberi szervezetben minden szteroid hormon, pregnenolonból képződik, amely a koleszterinből képződik.
Így a nemi hormonok, mint a tesztoszteron, ösztrogén, progreszteron, az összes glükokortikoid és mineralokortikoid hormon képződéséhez is elengedhetetlen a koleszterin.
Ezen hormonok a nemi működést, a szervezet ásványi anyag cseréjét, tehát a vese működését, a szervezet cukor anyagcseréjét, tehát a máj működését és ezeken keresztül, gyakorlatilag mindent szabályoznak.
Nem csak a test élettani funkcióit működtetik, de a személyiséget is jelentősen befolyásolják. Tehát jól látható, hogy a koleszterin egy létfontosságú anyag az emberi szervezet számára.

Amikor a koleszterinről beszélünk, megkülönböztetünk HDL és LDL koleszterineket, míg a HDL-t jó koleszterinnek, az LDL-t rossz koleszterinnek szokták (tévesen) nevezni.

De mi is itt a lényeg?

A koleszterint minden sejtünk előállítja, de legnagyobb mennyiségben a máj termeli. Ahogy föntebb említettem a koleszterin egy létfontosságú anyag, mind a sejtek felépítése, mind a hormonok előállítása mind pedig az epesavak képzése tekintetében. Ahogy minden tápanyagot, a koleszterint is a vérkeringésen keresztül szállítja a szervezet, a legnagyobb koleszterintermelő szerv, a máj és a többi szerv sejtjei között.
A vérplazma viszont nagyobb részt vízből áll és ebben vizes közegben a hidrofób (víztaszító) koleszterin molekulákat nehéz lenne szállítani, így azokat egy bonyolult biokémiai mechanizmus (lipoproteinek által) úgynevezett hidrofil („vízbarát”) burokba zárja, hogy ezzel megkönnyítse a zsír (koleszterin) molekulák szállítását.
Mivel azonban, mint a szervezetben minden esetben, itt is egy egyensúlyi állapot fenntartásáról van szó, így koleszterinnek is folyamatosan áramolnia kell a vérben, azaz mindig kell, hogy a sejtek hozzájussanak a koleszterinhez, de az nem halmozódhat fel sehol, így a „fölöslegnek” vissza kell kerülnie a májba.
Az okos szervezet ezt a problémát, úgy oldja meg, hogy különböző típusú lipoproteineket hoz létre, melyek különböző mértékben képesek a zsír megkötésére és szállítására.
Az LDL egy alacsony sűrűségű lipoprotein, mely több zsírt 75-80% képes magába zárni, a HDL egy magas sűrűségű lipoprotein, mely 50-55% zsírt képes magába zárni.
Az LDL tehát több zsírt képes szállítani, a HDL pedig kevesebbet.
Ez egy bonyolult biokémiai reakció, de a lényege, az, hogy a sejtek az LDL által szállított zsírt képesek felvenni, míg a HDL képes felvenni a zsírt és leadni is a máj sejtek számára. (míg ez utóbbira az LDL nem képes).
Tehát az LDL koleszterin, az igazából az LDL lipoproteinekben szállított zsírt, a HDL koleszterin pedig a HDL lipoproteinekben szállított zsírt jelenti.
Az LDL a testi sejtek felé, a HDL a testi sejtektől a máj sejtjeibe szállítja a zsírt.
Ez tehát egy bonyolult transzport folyamat, ami a zsír szállítását és a sejtek ellátását biztosítja.

Hol van a probléma?

A probléma forrása abban rejlik, ha a szervezetben valamely területen oxigén hiány áll be, ami a hajszálerek stressze vagy a rossz gázcsere miatt alakulhat ki.
Ez esetben a hajszálereken nem áramlik elegendő oxigén, mely a sejtek oxigén hiányos állapotához vezet. Erre a sejtek úgy reagálnak, hogy a sejt közötti, úgynevezett extracellurális térben lévő vizet, elkezdik felbontani, azaz leszakítani a vízmolekulákon lévő oxigént.
Ez egy energetikai állapot felbomlást eredményez, melynek következtében a vízből hátramaradt hidrogén ionok felszaporodnak a sejt közötti térben, ezzel annak elsavasodását eredményezik, az így kialakuló savas közegben a sejtek nem képesek hosszú ideig jól működni, mert bizonyos típusú sejtek elhalnak, mások pedig megváltoztatják működésüket és rákos sejtekké alakulnak.
De mielőtt ez megtörténne, a sejtek elindítanak egy vészjelzést (megváltoztatják rezonanciájukat) és ez az ultraibolya rezgéstartományba eső vészjel, az idegsejtekhez jutva kialakítja a fájdalom ingert, mely, szintén bonyolult folyamatokon keresztül, olyan láncreakciót indít el, mely a vér töltését megváltoztatja és ezzel, az érfalból kiváló anyagok segítségével rendezi a helyzetet.

A fájdalom inger tehát egy nagyon fontos jelző mechanizmus, ezért nem szabad a fájdalmat azonnal csillapítani, különböző gyógyszerekkel.

A koleszterin probléma ott kezdődik, hogy ez a „sürgősségi beavatkozás” a szervezet részéről, áldozatokat is követel, mert az erek falában lévő anyagok, (pl. a kálcium, magnézium, kálium) egy időre áldozatul esnek ennek a vészhelyzetnek.
Ezért a vérben lévő LDL koleszterin (zsír), bejut az érfalba és ott leadja a zsírt, hogy pótolja az elvesztett (kiürült) anyagok helyét, ami az érfal zsírosodásához vezet. Ez a köznyelvben érelmeszesedésnek hívott folyamat. 

Pontosabban az ér falát alkotó sejtek kezdenek zsírosodni, megváltozik a sejthártyájuk szerkezete és ez által rugalmatlanabbá válnak.
Az erek, minél gyakrabban esnek át ilyen stresszhelyzeten, annál rugalmatlanabbá válnak, annál kevésbé lesznek képesek átengedni az oxigént, a tápanyagokat és egyéb anyagokat, melyek hatására tovább romlik a helyzet, azaz egy láncreakció indul el.
Az erek fala lassan megvastagszik, keresztmetszete szűkül, ami a benne áramló vér nyomását is emeli.

Az erek falában lévő sejtek, érzékelik a nyomásemelkedést és jelzik azt a központi idegrendszer számára, amely ennek hatására fokozza a bizonyos enzimek képződését és a máj koleszterin termelését, azért, hogy a magasabb vérnyomás hatására az erek fala nehogy megrepedjen (mivel a koleszterinnel tudja erősíteni az erek falát), illetve több szinten is beavatkozik, például fokozza a vesék működését, megváltoztatja a vér összetételét és még sorolhatnánk.
A HDL lipoprotein viszont, ahogy fentebb írtam képes a zsírt felvenni a sejtektől (többek között az erek falából is) és visszaszállítani a májsejtekhez, ahol aztán a máj a fölösleges zsírt epesavvá alakítja. Ezért nevezi a köznyelv HDL (be zárt) koleszterinnek, jó koleszterinnek.

Ezért hallhatjuk az orvosoktól, hogy az összkoleszterin szintnél fontosabb, a HDL és LDL arány.
Tehát ha magas a koleszterin szint a vérben az nem olyan nagy gond, ha jó a HDL és LDL közti arány.
A probléma valójában ott kezdődik, ha több fronton is megtámadjuk (megterheljük) a saját szervezetünket, mert látható, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő probléma, mint a stressz hatására bekövetkező érstressz állapot, oxigén hiányon keresztül, savasodást, majd sejthalált, daganatot vagy az érfal elmerevedésével, magas vérnyomást és újabb anyagcsere problémákat eredményezhet.
Tehát minden mindennel összefügg és mindenre hatással van.
A HDL lipoprotein képes tehát felvenni a felhalmozódott koleszterint az érfalból, így gyakorlatilag javítani egy érstressz vagy egyéb hatás miatti koleszterin felhalmozódást.
Amennyiben a szervezet jól működik, a számára szükséges anyagok rendelkezésre állnak, vitális tartalékai feltöltöttek, akkor ez a rendszer rendben is tartja a koleszterin szintet a vérben.
Betegség akkor alakul ki, ha a rendszer meghibásodik, tehát a HDL lipoproteinek nem képesek visszaszállítani a felgyülemlett koleszterint, mert ebben az esetben az érfal vastagodása miatt, a fent ismertetett problémák elkezdenek begyűrűzni.
A HDL lipoproteineket a máj termeli, tehát a máj gondoskodik arról, hogy a „fölösleges” koleszterin vissza tudjon jutni a májsejtekhez, ahol egyébként epesav termelődik belőle (a cikk elején ezzel kezdtük, hogy az epesav termelés is a koleszterinhez köthető).

Összegezzük egy kicsit az eddig leírtakat:
A koleszterin létfontosságú anyag a szervezet számára.
Az LDL („rossz”) és HDL („jó”) koleszterin elnevezés, valójában azokat a lipoproteineket jelöli, melyek a koleszterint és egyéb zsírokat szállítanak a szervezetben és mindkét proteint (fehérjét) a máj hozza létre, bizonyos enzimek segítségével.
Bizonyos élettani hatások, mint például a stressz (lásd korábbi írásainkban a stressz típusokat) olyan energetikai folyamatokat indítanak el, amiben az erek fala sérülhet és ebben az esetben a koleszterin, mint érfal erősítő anyag lép színre.
Az állandósult vagy tartós stressz hatására, az érfalba egyre több koleszterin épül be, ami a magas vérnyomás tüneteit (és ezzel egy sor elváltozást) valamint az erek falának kóros elváltozásait okozza.
A HDL protein képes felvenni a felhalmozódott koleszterint, így helyreállítani az érfalat, de ehhez rendelkezésre kell állnia.

A következő cikkben: A helyreállító mechanizmusokat mutatom be, a vér koleszterin értékének következtetéseire is kitérek valamint néhány nemzetközi tanulmányt ismertetek, melyek az eddigi tévhiteket cáfolják, a koleszterin szint és a különböző megbetegedések között. Továbbá szó lesz a koleszterin csökkentő gyógyszerek hatásairól és mellékhatásairól.

 

Koleszterin szint, mikor avatkozzunk be?