Cimkék Posts tagged with "bőrprobléma"

bőrprobléma

Vérehulló fecskefűChelidonium majus, a mákfélék családjába tartozó gyógynövény, mely Magyarországon tavasztól őszig virágzik. Nevét is innen kapta – addig virágzik, míg a fecskék itt vannak. Árnyákos patakparton, vizesebb területeken gyakran előfordul és nagyobb telepeket, nem ritkán 1 métert is elérő bokrokat alkotva növekszik.

A vérehulló fecskefű fő hatóanyagai a benne található alkaloidok, melyekből több mint 30 féle található a növényben. Az alkaloidoknak köszönhetően antibakteriális, antivirális és gombaellenes hatással rendelkezik. Fő alkaloidjai a kopzizin, kelidonin, berberin, protepin és a szangvinarin.
A vérehulló fecskefű alkaloidjai fájdalomcsillapító és görcsoldó hatással is rendelkeznek valamint sejtosztódás gátló tulajdonságaik is ismertek, ezért a daganatos terápiákban is több kutatás tárgyát képezi ez a gyógynövény.
A Chelidonium majus 20 különböző ásványi anyagot is tartalmaz, melyek közül a kálium, bór, mangán, magnézium, foszfor és kén található meg benne jelentősebb mértékben.
Ezen kívül flavonoidokat, fehérjebontó enzimeket és kelidonsavat is tartalmaz.

A növény leghatékonyabb felhasználási módja a rosszindulatú bőrbántalmak, tyúkszem, szemölcsök, sömör esetén, a növény friss nedvének használata, az érintett bőrfelületre kenve.
A növényt a szárelágazásainál vagy gyökereinél eltörve, vöröses, sárgás nedvet ereszt, melyet közvetlenül lehet alkalmazni a különböző bőrproblémák kezelésére. Ezzel naponta többször is bekenhetjük a szemölcsöket, tyúkszemeket.
Fontos, hogy ha elmúlik a szemölcs, még ne hagyjuk abba a kezelést, legalább 1-2 hétig, mert ellenkező esetben az kiújulhat.
A vérehulló fecskefű szárából, leveléből és gyökereiből frissen vagy szárítva készülhet főzet vagy forrázat is illetve alkoholos tinktúrát is készíthetünk belőle.
A hatékonyság szempontjából a friss növény jobb a magasabb hatóanyag tartalom miatt, a szárított növény maximum fél évig használható, azután hatóanyagai teljesen elillannak.
Az alkaliodjai leginkább alkoholban oldhatóak, 70-90% os etilalkoholban hatékonyabban kioldhatóak, mint főzet vagy forrázat formájában.
A növényben található ásványi anyagok, nyomelemek viszont forrázatban jobban kioldhatóak mint az alkoholos tinktúrában.

A vérehulló fecskefű, belsőleg és külsőleg is alkalmazható. Belsőleg alkalmazva, vértisztító, vérképző, májtisztító, epehajtó és veseműködést javító hatású és gátolja a sejtosztódást valamint vírusellenes hatású.
Külsőleg bőrbántalmak, tyúkszem, szemölcs, sömör, Herpes és szaruhártya betegségek, szürke hályog kezelésére is használják és kedvelt homeopátiás szer.

Ellenjavallat: A vérehulló fecskefű nagy mennyiségben mérgező növény és magas vérnyomásban szenvedőknek sem ajánlott.

Zsálya – kitűnő fertőtlenítő

A kurkumaCurcuma longa vagy más néven, indiai sáfrány. A világ szinte minden táján ismert fűszernövény, nem csupán fűszerként, festékanyagként és dísznövényként közkedvelt. Gyógynövényként, még sokoldalúbban alkalmazható. A hagyományos indiai gyógyászatban, a több ezer éves múltra visszatekintő ájurvédában ősidők óta alkalmazott gyógyító szer, gyógyító fűszer. De már i. e. 600-ban Asszíriában is feljegyezték jótékony hatásait. Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész ugyancsak megemlíti.

Hatóanyagai

A kurkuma két fő hatóanyaga, két kurkuminszármazék (demetoxi-kurkumin és bisdemetoxi-kurkumin).
A kurkumin, amely a kurkuma sárga színét adja, olyan polifenol, amely két egymáshoz kapcsolódó ferulsav-molekulából, kémiai nevén diferuloil-metánból áll. A kurkumin a kurkumagyökérben előforduló szénvegyület. Képlete C14H14O4. Sárga hasábos kristályokból áll. 177 C°-on olvad; borszeszben, éterben oldódik.
A kurkumin (sárga festékanyag) erős antioxidáns, terápiás alkalmazása nagyon hasonló számos bioflavonoidéhoz, hatékony gyulladáscsökkentő, antikarcinogén (daganatellenes), antibakteriális, antivirális (vírusölő), antimikrobás, immunstimuláló vegyület.
Növeli a májban és egyéb szövetekben a glutationszintet. A glutationt, vagy rövidebben GsH-t gyakran nevezik a test egyik fő, természetes gyógyító anyagának.
A glutation testünk egyik legerősebb antioxidánsaként ismert. Képes jelentős mértékben hatástalanítani a szabadgyököket és küzd azok károsító hatásai ellen.
A kurkuma, hatóanyagai erősítik az epehólyagot, hatásos az epekő megelőzésében és kezelésében, ugyanis a kurkumin növeli az epe oldhatóságát és ez gátolja az epekő kialakulását, és ez segíti a már meglevő kövek kiürülését. A kurkumin csökkenti a bélben lévő toxinok szintjét is.

A kurkumin kemoprotektív (vegyi anyagokkal szembeni védő) hatású, különösen azoknál, akiknek testnedveiben (nyálában) nincs szabadon keringő A-, illetve B-vércsoportra jellemző antigén (ezek az úgynevezett non-szekrétor egyének).
A kurkumin ugyanakkor a bélrendszerben történő poliamin-szintézis hatékony inhibitora (blokkolója) is. Lényeges kiemelni, hogy a kurkumin minden vércsoport számára hasznos és jótékony hatóanyag.

A kurkuma hatásai

A kurkumin gátolja a fájdalommal kapcsolatos, prosztaglandinoknak nevezett anyagok szintézisét a szervezetben. Kiváló diuretikum (vízhajtó), ezért támogatja a vesék munkáját is. Csökkenti a vér LDL koleszterin és a trigylcerid szintjét is.
A kurkuma hatóanyagai serkentik a zsíranyagcserét (a súlycsökkenést is). Nagy mennyiségben fokozza a szervezet kortizol termelését, amely hatékonyan csökkenti a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, mivel gátolja az úgynevezett leukotrién képződést (ez az anyag gyulladáskeltő hatású). A kurkumin emellett számos más hatásmechanizmus tekintetében is nagyon hasonló a flavonoidokhoz, mind antioxidáns hatását, mind a gyógyszereket metabolizáló enzimek, például a glutation-S-transzferázok stimulációját tekintve.

Indiában a nők kurkumás vizet használnak arcmosásra, mert aranyló, fénylő színt kölcsönöz a bőrnek.
Ezen kívül kitűnően tisztítja a pórusokat, szabályozza a faggyúmirigyek működését, fokozza a vérkeringést, támogatja a kollagén termelődését kívülről és belülről egyaránt. Fájdalomcsillapításra forró tejben feloldják, és úgy isszák. Kígyómarásnál, pókcsípéseknél kurkumás italt fogyasztanak.
Három evőkanál durvára vágott kurkumagyökeret fél csésze vízzel pépesítenek és ezt megisszák.
Mivel a kurkuma kitűnő antiszeptikus hatással bír, ezt az italt csípésekre külsőleg is alkalmazzák. Egy kevés liszt hozzáadásával sűrű pépet készítenek és ezzel kezelik az érintett bőrfelületet. Az így készített pépet nem csak csípésekre, marásokra alkalmazzák, hanem szinte minden bőrsérülésre, égési sebekre, vágott sebekre, horzsolásokra, véraláfutásokra, kötőhártyagyulladásra.
Hidegen sajtolt olajokkal pépesítve is használják a fent leírt esetekben.

Légzési nehézségeknél a kurkuma főzetével inhalálni is szoktak. Mézben vagy ghí-ben (tisztított vaj) feloldva 1:1 arányban naponta 4-6 alkalommal fogyasztva csillapítja a köhögést, és feloldja a lerakódásokat. Hatékony hepatoprotektívum (májvédő). Hasonló hatásokkal rendelkezik, mint a máriatövismag. 2,5 dl natúr joghurtban egy evőkanál kurkuma reggel éhgyomorra elfogyasztva hatékonyan gyógyítja a hepatitiszt is, az ayurveda szerint.

A kurkumin gátolja az angiogenézist. Azaz a rákos sejtek növekedését, burjánzását és szóródását, vagyis azt a folyamatot, amelynek révén a rákos daganat létrehozza a saját vérellátását tápláló érrendszert. A kurkumin annak az enzimnek a működését gátolja, amely döntő e folyamat szempontjából, valamint leköti a vérben található vasat és rezet, márpedig éppen ez a két elem szükséges a tumort tápláló érhálózat növekedéséhez. Gátolja a cox 2 (cyklooxygenáz) gyulladási enzim tevékenységét is, amely a T limfociták érését akadályozva, hozzájárulva a tumorok növekedéséhez, blokkolja a kinéziseket (kinasses), amelyek a rákos sejtek burjánzásáért felelnek. Blokkolja az ösztrogén és az ösztrogénhez hasonló vegyi anyagok képződését, ezzel gátolva a sejtek sokszorozódását.

Elősegíti a sejtdegenerálódás első szakaszában, az úgynevezett rákmegelőző állapotban lévő sejtek pusztulását.
Ez úgy történik, hogy a kurkumin ösztönzi az úgynevezett programozott önmegsemmisítő mechanizmusa (apoptózis) megindulását. Ebben a folyamatban a szervezet képessé válik arra, hogy azonosítsa a ráksejteket, és parancsot adjon nekik önmaguk megsemmisítésére.
A programozott sejthalál előidézése egyébként a rákellenes gyógyszerek új nemzedékének kifejlesztéséhez vezethet. Sokféle tápanyag gyakorol ilyen hatást, így a szelén, az A-vitamin, a zöld tea és a D3-vitamin. Ezek közül azonban kétségtelenül a kurkumin a leghatékonyabb. Rákbetegeknek az étkezésekkel egy időben napi 2000-4000 mg kurkumin kivonat bevitele ajánlott. 1993-ban tajvani kutatók felfedezték a kurkumin PKC (proteinkináz- C) blokkoló hatását. Ezen hatás a számos egyéb rákellenes hatások egyike.

Klinikai alkalmazásban általában 1000 – 1200 mg kurkumin kivonatot használnak, leggyakrabban intravénásan, de több nézet szerint is 400 – 800 mg os dózisban már jelentős hatása lehet.
Azt azért nem árt tudni, hogy a kurkuma általában 1-3 % kurkumint tartalmaz, nagyon jó minőségű kurkuma sem tartalmaz 4% nál többet ebből a hatóanyagból. Ebből következik, hogy 100g kurkumában általában 1-3 g (azaz 1000 – 3000 mg kurkumin van), tehát napi 30-50 g körüli kurkumát kellene fogyasztani (minőségtől függően), hogy terápiásan legyen értelme, ez pedig nagyon sok és jelentős mértékben terhelné az emésztő rendszert. Arról nem is beszélve, hogy az elfogyasztott kurkumából a kurkumin, az emésztő rendszerből nem is olyan jól hasznosul mint a tiszta intravénásan adott kurkumin kivonat.
Ezért a kurkumát mindenképp inkább kiegészítő vagy megelőző jelleggel érdemes fogyasztani, rendszeresen és kúraszerűen (napi 4-5g) és nem érdemes bedőllni olyan állításoknak, ami 300 – 500 mg (0,3 – 0,5 g)kurkuma tartalmú drága kapszulák gyógyító hatásait reklámozza, ezekben ugyanis 10 mg nál nem több a hatóanyag, amely jelentős hatást nem igen fejt ki.

Pecsétviasz gomba – a halhatatlanság gombája

Salicis cortex, folium – fűzfa kéreg és levél

A fűzfa – Salix a fűzfafélék család névadó növénye. A fűzfaféléknek több mint 600 faja ismert, jellemzőbben az északi féltekén őshonos fafajta.
Gyógyászati szempontból elsősorban a növény levelei és ágainak kérge jelentős. Európában a Salix alba vagyis fehér fűz részei a leginkább használatos gyógynövényként.
A fűzfa kéreg és levél több hatóanyagot is tartalmaz, 0,6% szalicint, és más glikozidákat, 5-10% katechin csersavat, gyantát, oxalátot és enzimeket.
A fűzfa kéreg szalicin tartalmának köszönheti gyógyító hatását. A szalicin anyagcsere folytán, szalicilsav keletkezik mely egy növényi hormon (fitohormon). Ez az anyag szerepet játszik a növények fejlődésében, a fotoszintézisben, a növényi légzésben, az ionfelvételben és transzport folyamatokban valamint hatással van a levelek anatómiájára és a fotoszintetizációt végző növényi sejtek (kloroplasztok) szerkezetére. A szalicilsav endogén (belső) jelátvivő molekula és szerepet játszik a növények kórokozók elleni védekező mechanizmusaiban is.

Az aszpirin vagy más néven acetilszalicilsav is egy mesterségesen előállított szalicilsav, melyet a fűzfa kérgében található szalicilsav mintájára hoztak létre.
A szalicilsav ezért kiváló gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő és gombaellenes hatásokkal rendelkezik. Előszeretettel használják kozmetikumokban és gyógyszerekben is. Bőrproblémák, pikkelysömör, akne, tyúkszem, szemölcsök, bőrkeményedések kezelésére használják, mert gyorsítja az epidermisz (felhám) leválását, így a faggyúmirigyek eltömődését is meggátolja.
Fájdalomcsillapító és gyulladás csökkentő hatása miatt, több gyógyszer kedvelt hatóanyaga is.
A kinin felfedezését megelőzően a malária kezelésére is a fűzfa kérgét használták.
A fűzfa leveléből készült forrázat belső vérzések, reuma, izületi bántalmak, gyomorhurut, hólyaggyulladás és láz ellen is használatos.
A fűzfa kérgéből készült főzetet külsőleg fagyásokra, aranyér kezelésére és gombás fertőzések kezelésére is használják.

A fűzfakéregből vagy levélből nyert szalicilsav sokkal barátságosabb hatóanyag mint a vegyészetileg előállított acetilszalicilsav. Lebomlása közben kevésbé terheli a májat és a növény egyéb összetevői miatt kisebb mennyiségben is jó hatást érhetünk el vele, mint a vegyészetileg előállított szalicilsavval.
Egy evőkanálnyi aprított (őrölt) fűzfakéregben, nagyjából 80-100 mg szalicilsav található, amely egy normál Aspirin tabletta mennyisége. Viszont a fűzfa levél és kéreg nem tartalmaz, szilícium-dioxidot, nátrium-karbonátot, pálmaviaszt, hipermellózt, cink-szterátot és hasonló dolgokat, melyek a tabletták adalék és bevonó anyagai szoktak lenni.

A fűzfa kéregből főzetet, a levelekből pedig forrázatot készíthetünk, mely kitűnő fájdalom csillapító, gyulladás csökkentő és a fent felsorolt tünetek kezelésére kiváló és könnyen elérhető gyógyszer lehet.
A fűzfa leveleit, hajtásait és kérgét is egész évben gyűjthetjük, de a tavaszi időszak erre a legjobb.
A fűzfa 1 éves ágait (max. 1cm vastag) érdemes gyűjteni, akár tavaszi gallyalás után, ezek kérgét hántsuk le és szárítsuk meg, majd aprítva tárolható. A levelek, hajtások az általános gyűjtési és feldolgozási eljárás szerint kezelendőek.
Ellenjavallat: gyomor és nyombél fekélyben szenvedők ne használják. Hosszútávon sem érdemes használni, inkább rövid kúrák vagy alkalom szerűen, mivel nagyobb mennyiségben ronthatja a vérképet.

Apróbojtorján – hasznos összetevő

Édesgyökér – Glycyrrhiza glabra (igazi édesgyökér) a Földközi tenger mellett honos növény.
Hazánkban a Glycyrrhiza echinata vagy más néven keserű édesgyökér őshonos, mely kevésbé édes ízű.
A növény gyökerét édesítőszerként és likőrök és sör színezésére is használják.

Gyógyhatását a glicirrhizinnek, flavonoidoknak és a szteroidvegyületeinek valamint a kumarin tartalmának köszönheti.
A növény hatóanyagainak különálló hatásai szerint a glicirrhizinnek a magas kortizol szint fenntartásáért felelősek, mivel gátolják az úgynevezett 11-β-HSD enzim működését, mely a kortizol lebontásáért felel. A kortizol egy összetett hatású hormon, melyet a mellékvese termel. Elsősorban a stresszel szembeni ellenállást segíti elő, vércukor szint emelő, energia termelést serkentő (fehérja és zsírbontás fokozó), sejtosztódás gátló és gyulladás csökkentő.
A flavonoidok szintén komplex hatású alkotók, kitűnő antioxidánsok a kumarin pedig vérhígító, véralvadás gátló és ezzel a trombózisos betegségek kezelésében használatos.
Minden gyógynövény esetén kihangsúlyozom, hogy a hatóanyagaik együttes hatását kell figyelembe venni és nem érdemes és nem szabad kiragadni bizonyos hatóanyagokat és hatásokat.

Az édesgyökér a szervezetre enyhe nyugtató hatású növény, lágyítja és bizonyos értelemben lassítja a szervezet működését, reakcióját.

Használható öblögetésre a száj sebei és fertőzései kezelésére.
Forrázata gyógyító hatású a nyelőcső és gyomorfekély betegségekre. Ilyen esetekben híg főzete vagy lenmagpehellyel kevert pora a modern gyógyszerek hatásaival vetekszik. Ezért elsősorban, nyelőcső vagy gyomor fekély illetve fekély gyanús esetekben kiváló kezelési módszer.

Általános nyákosító, nyálkásító hatása révén mind az emésztőrendszer tisztítását, mind pedig a légző rendszer kiszáradásával járó gyulladásos betegségeit jól kezeli. Segít a légző rendszer tisztításában ezért a száraz és a nedves asztma kezelésében, légző rendszeri gyulladásoknál, tüdőbaj és tüdő daganat terápia kiegészítésénél kiváló gyógynövény.
Lazítja a sima izmokat, ezért a hörgők görcsös tónusát oldja, tisztítja a tüdőt a kátránytól, portól és hurutos fertőzésektől.
Táplálja a tüdő szöveteit és segíti a regenerációját. Lenmaggal kombinálva ebben az esetben is nagyon hatásos.
Máj és hasnyálmirigy gyulladás, zsírmáj, májzsugor esetén is hatékony ilyen esetekben aloéval, zsályával, mályvagyökérrel keverve nagyon hatékony.
Az idegrendszert is nyugtatja, stabilizálja.

Savak maró hatásait csökkenti, így savas epe, savas emésztőnedvek, húgysav közömbösítésére is jól használható.
Főzete elfogyasztva, gyulladásos bőrproblémákra, ekcéma, herpesz, égő érzések kezelésére ajánlott.
Sebekre, horzsolásokra, kurkumával keverve rendkívül hatásos, intenzív szövetregeneráló.
Külső és belső nemi szervek kiszáradásos tüneteinek kezelésére, elfogyasztva vagy intim tusként is használható.

Ellenjavallat

Hosszú távon és nagyobb mennyiségben fogyasztva túlzottan letompíthat, tehetetlenséget, lomhaságot, merevséget okozhat. Pangó nedveket, végtag ödémát idézhet elő. Ezért inkább maximum 3-4 hétig, kúra szerűen vagy pár napig, alkalmilag fogyasszuk.
Magas vérnyomás, szívgyengeség, cukorbetegség, krónikus veseelégtelenségben szenvedők, infarktuson átesett betegeknél nem ajánlott.

J.Kriszto

AJÁNLJUK

A vegetáriánus életmód egyre inkább elterjedőben van a világon, gyökerei a hindu és buddhista kultúrához köthetők de mára már bizonyítást nyert, hogy számos egészségügyi...