magas vérnyomás

Magas vérnyomás 1. rész – mire figyeljünk

A magas és az alacsony vérnyomásról az ezen elváltozásokból eredő problémákról szeretnék írni, szokás szerint egy kicsit más felfogásban de szándékaim szerint átfogóan és közérthetően ebben a cikksorozatban.

Mit jelez a vérnyomás ?

A vérnyomást általában egy élettani értéknek tekintik, abban az esetben ha elváltozás tapasztalható, azaz a vérnyomás eltér a normálisnak elfogadott értéktől, azt általában inkább csak egy tünetnek tekintik, mintsem egy komplett betegségnek.
Azonban a vérnyomás állandósult eltéréséből egy sor élettani folyamat megváltozására és kialakuló betegségekre lehet következtetni. Egy ideig ezért a magas vagy kórosan alacsony vérnyomás jelzésnek tekinthető viszont egy idő után már kifejezetten betegségként működik.

Milyen a jó vérnyomás ?

A vérnyomás felső értékét (nagyobb szám) szisztolés, a kisebb értékét (értelem szerűen a kisebb szám) diasztolés értéknek nevezik. A szisztolé a szív összehúzódását jelenti a diasztolé pedig a szív elernyedését. Egy szisztolé és egy diasztolé után egy úgynevezett szívpauza (szünet vagy nyugalmi állapot) következik. Ez a három fázis együtt alkot egy szívdobbanást.
Egy szívdobbanás általában, normál körülmények között 0,8 másodpercig tart.
A szisztolé (összehúzódás) alkalmával 70-80 ml vér áramlik ki a szívből (ezt nevezik pulzustérfogatnak) mely nyomást gyakorol az artériák (verőerek) falára, ez a nyomás higanymilliméterben (Hgmm) kifejezve a szisztolés érték (angol megnevezéséből, rövidítve „SYS”).
A diasztolé (rövidítve „DIA”) a szívpauza alatt az artériákban tapasztalható (legkisebb) nyomást jelenti.

A normálisnak tartott vérnyomás értékei SYS: 90 és 120 között a DIA pedig 60 és 80 közötti érék.
Ha a vérnyomás akár systolés akár diastolés értéke ettől eltér, akkor beszélünk magas vagy alacsony vérnyomásról.

Orvosi meghatározás szerint:

90/60 Hgmm alatti vérnyomás alacsony, a
120/80 Hgmm fölötti pedig magasnak számít.
140/90 Hgmm fölött pedig már egyes fokozatú magas vérnyomásról (Hipertónia) beszélünk.
160/100 Hgmm fölött 2. típusú Hipertónia és
180/110Hgmm fölött úgynevezett Hipertóniás krízis áll fenn.

Fontos érték még a systole és a dyastole érték közti különbség, melyet pulzusnyomásnak hívnak, itt az 50-55 Hgmm közti értéket tartják megfelelőnek.

Fontos megjegyezni, hogy a test különböző részeiben, a szívtől távolodva változik a vérnyomás, ezért a fenti értékek a felkar ütőereiben mérve vannak meghatározva.
Az alacsony vérnyomás ritkán okoz komolyabb problémákat. Ezt étrenddel és mozgással az esetek 99% ban jól lehet kezelni.

Mi pontosan a vérnyomás és mitől függ ?

A vérnyomásról a fent leírtakból kiderül, hogy egy olyan élettani érték, mely a vérnek az artériák falára kifejtett nyomását jelenti. Felső SYS értéke a legmagasabb nyomást jelenti, ami az artériák falát terheli, a DIA érték pedig a legalacsonyabb nyomást ami a szív dobogása közben az artériák falát terheli.

Az artériákról, azaz verőerekről tudni kell, hogy faluk rugalmas és a szívdobbanáskor a szív erejének egy részét felveszik. Ez az energia aztán a rugalmas érfalban tárolódik és segít a vér továbbításában. Az artéria tehát tárolja a szívdobbanáskor keletkezett energia egy részét és ezt felhasználja a vér továbbítására.
Innen származik az elnevezése is, verőér.
A verőerekben fennálló nyomás tehát a vérnyomás, mely a fent leírt két érték között mozog.
A vérnyomás tehát egyrészt függ a szív „pumpáló erejétől”, az áramló vér mennyiségétől és a verőerek belső átmérőjétől és rugalmasságától is.

A szív pumpáló ereje, terhelés hatására növekszik, ahogyan nő a szívösszehúzódások (pulzus) száma, tehát megterhelő fizikai munkánál, sportolás közben nő a vérnyomás is, pontosabban a vérnyomás SYS értéke.
A szervezetben az áramló vér biztosítja a sejtek oxigén ellátottságát, a sejtlégzés végtermékének a széndioxidnak az eltávolítását, továbbá a vérben szállítódik az energiát adó cukor, az egyéb anyagok, hormonok, a víz és még sok egyéb anyag.

A szervezet vérkészlete, hozzávetőleg 5 liter, melyből kb. 10% tartalékként funkcionál. Ez az úgynevezett vérraktárakban, a lépben és egyéb szervek vénáiban található. Szükség esetén ezzel képes a szervezet a vérveszteségek pótlására.
Ezért az áramló vér mennyisége általában állandó, nagyobb megterhelésnél azonban a mozgósított tartalékokkal változhat.

A harmadik tényező, ami a vérnyomásra közvetlen hatást gyakorol, az artériák belső átmérője.
Azt gondolhatnánk, hogy ez nem változik de ez téves felfogás, mert ezt is, sok tényező képes alakítani.
Az erektől általában tudni kell, hogy minél nagyobb a belső átmérőjük, annál vastagabb a faluk is. Az erek falában többféle sejttípus is megtalálható, ezek biztosítják az érfal áteresztő képességét, rugalmasságát, összehúzódási és elernyedési képességét. Az erek sűrűn beidegzett, idegsejtekkel gazdagon ellátott szerv rendszert alkotnak.
Az erek belső átmérője, tehát függ az anatómiai funkciójuktól (verőerek, gyűjtőerek) a rajtuk áramló vér mennyiségétől (nagyobb erek, kisebb erek, hajszálerek) és az érfal vastagságától.
Az erek falának vastagsága, genetikusan meghatározott, viszont az érfal sérüléseinek következtében, az erek fala megvastagodhat, az érfal sejtjei megszaporodhatnak, az érfalba beépülhet a koleszterin, mely az erek falának erősítésére szolgál, illetve az érfal szerkezetének károsodása esetén „szövet pótló” funkciót is betölthet.
Az érfal ilyen irányú változásai, az erek megvastagodásával és ezzel a belső átmérőjük szűkülésével jár. De nem csak a belső átmérő, hanem az érfal rugalmassága is csökken, valamint az ér belső falát alkotó, különösen sima hártya is sérülhet, mely a vér akadálytalan továbbítását segíti elő.

Az erek falának megvastagodása, rugalmasságának csökkenése és az érfal belső sima hártyájának sérülései, az úgynevezett érelmeszesedés néven emlegetett elváltozás.

A várnyomás hatása a szervezetre

Nos könnyen levonhatjuk a következtetéseket, hogy amennyiben az erek rugalmassága csökken, a belső faluk sérüléseivel, a sima felület károsodik, akkor már, nem képesek ugyanolyan mértékben, a szívből felvett energiát raktározni és továbbítani, valamint a vér áramlását biztosítani, ahogyan az a szervezet számára megfelelő lenne. Ilyenkor az erek falában lévő idegsejtek ezt jelzik a központi idegrendszernek, amely a szív munkájának fokozásával reagál erre a helyzetre.
A megvastagodott érfal, nemcsak a rugalmasságát veszíti el, de áteresztő képessége is romlik, így az erekből a gázcsere és a különböző anyagok ki és beáramlása, megváltozik. Amely egy sor probléma kezdetét jelenti.
Ennek következtében a megvastagodott erek környezetében romlik a szervek hatásfoka, romlik a sejtek energetikai folyamatainak hatékonysága és ez különböző elváltozásokat indít el a szervezetben.

Természetesen a szervezet, többszörös túlbiztosított rendszerrel működik, ezért az ilyen állapotot elkezdi kompenzálni, de egy idő után, minél hosszabb ideig és nagyobb mértékben van szükség a kompenzációra, annál jobban kimerül és elkezd más tüneteket is produkálni, mely különböző betegségek kialakulását jelzi.

A magas vérnyomás, a magas koleszterin szint és a magas vércukor szint egy egymást erősítő probléma, melyből sok betegség alakulhat ki.

Nem beszéltünk még az érfal megvastagodás harmadik problematikájáról, nevezetesen az ér belső átmérőjének szűküléséről, mely legtöbb esetben a magas vérnyomás közvetlen kiváltója.
Ha a belső átmérő csökken, akkor az szűkült szakaszon és azt megelőzőn nő a vér érfalra kifejtett nyomása.

Ezt úgy kell elképzelni, mint egy forgalmas autópályát, ahol útszűkület van egy szakaszon, ott megnő a forgalom, illetve torlódás alakul ki.

Ilyenkor az érfalra nagyobb nyomás nehezedik, amely az érfal további sérülését okozhatja, a nagyobb nyomástól az erek falának sejtjei károsodhatnak, illetve az érfalon közlekedő anyagok áramlása veszélybe kerülhet, mert az érfalon kívüli sejt közötti tér és az érben áramló vér nyomása között nagyobb lesz a nyomás különbség.
Ezt a szervezet több úton is próbálja kivédeni. Az egyik ilyen reakció, hogy a máj elkezd több koleszterint termelni, amellyel vastagíthatja az erek falát, hogy védje azt a megnövekedett nyomással szemben. Ezzel beindul egy ördögi kör.
A szervezet nem buta, csak mindig a fontosabb problémát hárítja el és ha több negatív hatásnak is kitesszük egyszerre, egy idő után a folyamatos vészreakciók olyan mértékű anomáliát okoznak, amit már nem képes a kompenzációs rendszer egészséges keretein belül lekezelni.
Ilyenkor jön létre egy betegség, mely fájdalommal, elváltozással, gyengeséggel egy időre megpróbálja az ostoba embert – aki felelőtlenségével a problémák okozója – félreállítani, hogy további bajt ne okozzon.
De mielőtt ezt tovább részletezném, még adós vagyok egy információval.

Hogyan sérülhet az erek fala, mely a megvastagodást és a rugalmasságot valamint az áteresztő képességet negatívan befolyásolhatja ?

Ezt és a tartósan magas vérnyomás következményeit, a következő cikkben ismertetem, ahogyan az érstressz állapotát is. Majd beszélünk a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatásairól és mellékhatásairól, valamint az alternatív gyógymódokról is.

Ajánlott írásaink


Bhakti jóga – a lélek igazi természete