Cimkék Posts tagged with "diéta"

diéta

A diéta

A diéta szót orvosi értelemben akkor használjuk, ha a szervezettől bizonyos időre, bizonyos típusú táplálékot megvonunk vagy ezen táplálék bevitelét valamely mértékben korlátozzuk.  Számtalan típusú diéta létezik, mégis alapjában véve két csoportra oszthatóak.

Az egyes csoport a csökkentett energia beviteli mennyiségre koncentrál első sorban, ezen diéták általában fogyókúra alkalmazása alatt jellemzőek és lényegük (amennyiben szakszerűen van összeállítva), hogy a csökkentett energia bevitel mellett a testünk kapjon meg minden számára szükséges tápanyagot de úgy, hogy közben kevesebb energiát tudjon belőle előállítani, mint amit felhasznál, ezért ezzel arra kényszerítve a szervezetet, hogy a szükséges plusz energiát önmaga elégetésével, lebontásával fedezze.
Ezen diéták alatt általában nem csupán az energia bevitel csökkentésére koncentrálnak, hanem az energia felhasználást is fokozzák, sporttal vagy valamilyen mozgáskultúrával kombinálva.

A fogysztó diétáknál a legfontosabb azt szem előtt tartani, hogy az egy olyan energia hiányos állapot, ami a szervezetet gyakorlatilag önmaga lebontására (pusztítására) készteti, ezt más szóval katabolizmusnak nevezünk.
Ez egy jelentős stressz megterhelés is egyben, ezért hatással van a testi és lelki állapotra egyaránt.
Ilyenkor az emberek jellemzően fáradékonyabbak, az idegrendszerük feldolgozó képessége csökken, tehát ingerlékenyebbek, hajlamosak a negatív hangulat megélésére és egy általános testi, lelki megpróbáltatás kíséri a folyamatot.
Ennek figyelembe vételével érdemes tehát a súlycsökkentő diétákat, hosszú távon tervezni, úgy, hogy az energia deficit (azaz a kevesebb energia bevitel és több energia felhasználás közti különbség) ne legyen túl nagy, így kisebb mértékben viseli meg a szervezetet. De legyen tartós, tehát legalább 3 de inkább 6 hónap vagy attól hosszabb, így hosszú távon elérni a kívánt fogyás mértékét.

Aki túlságosan megterheli magát testileg és lelkileg egy ilyen típusú diétával, az egyrészt hamarabb hajlamos azt feladni (senki sem szeret hosszútávon nagyon szenvedni) másrészt könnyebben is betegszik meg, a kialakult stresszhelyzet által.
A hosszabb távú diéta, egyben életmódváltást is hoz, így az ember jobban hozzá tud szokni mind az ételek mennyiségi, mind pedig minőségi változásaihoz, fokozatosan növekszik az állóképessége és ereje a végzett sporthoz vagy mozgáshoz.

A hosszabb távon végzett diéta, könnyebben megtartható, kevésbé okoz stresszt a szervezet számára, maradandóbb változást hoz és egészségesebb is.

A másik típusú diéta, amikor valamilyen élelmiszert, általában egészségügyi okokból, valamilyen terápia vagy életmód váltás részeként elkezdünk mellőzni az étrendünkből.
Ez lehet cukorbetegség megelőzésére vagy kezelésére, különböző emésztési problémák kezelése vagy például valamilyen allergiás reakció miatt szükséges diéta.
Ezen diétáknál is sok a téves feltevés és nézet, ezért ezeket általában valamilyen dietetikus vagy egyéb táplálkozással foglalkozó szakember, orvos, természetgyógyász tanácsai és felügyelete mellett érdemes végezni.
Bár igaz az a nézet, hogy mindenki a saját maga orvosa, hisz mindenki önmaga tudja legjobban megfigyelni, hogy mi az ami számára ártalmas és mi az ami pozitív hatású, de azért a szakemberek átfogó tudása és iránymutatása jelentősen tudja javítani az ilyen diéták hatását és megóvhat számos fölösleges zsákutcától.

A diéták veszélyei abban rejlenek, hogy ha túlzott mértékűvé válik, akkor egy idő után létfontosságú tápanyagok maradhatnak ki a táplálkozásunkból, ezzel különböző hiánybetegségeket előidézve (ami tovább bonyolítja a helyzetet, mert ugye ez a diéta pont valamilyen tünet csoport és vélelmezett betegség gyógyítására szolgálna).
Másrészt a nem szakszerű ilyen típusú diéta könnyen vezethet mentális problémákhoz és különböző fóbiák vagy táplálkozási zavarok kialakulásához.
A különböző diétákról további cikkeinkben bővebben olvashat a kedves olvasó.

A böjt

A böjt szót inkább vallási vagy spirituális értelemben szoktuk használni és bár egészségügyi célokat és a test és lélek gyógyítását egyaránt szolgálja de inkább valamely vallás vagy hitrendszer részeként az ember spirituális fejlődése céljából használatos.
Többféle böjt is van a különböző vallásoknak és hitrendszereknek megfelelően. Vannak heti böjtök, melyeket minden héten, rendszeresen egy vagy két nap kell tartani és vannak nagyböjtök, amit évente egy vagy két alkalommal tartanak.
A keresztény kultúrában eredetileg a zsidó kultúrából átvett, heti két böjtnap szerepelt, de amíg a zsidók hétfőn és csütörtökön, addig a keresztények kedden és pénteken böjtöltek.
A mindenki ismeri a keresztény 40 napos nagyböjt, ez a húsvét előtti időszak, amely a húsfogyasztás kerülését helyezi előtérbe. De böjtölnek a mohamedánok ramadán alkalmával, a zsidók jom kippurkor és megtalálható a hinduknál, a buddhistáknál és a kínai tradíciókban is.

Mire jó a böjt?

A böjt megtisztítja a testet és a lelket egyaránt. A böjtölés alkalmával, akár hosszabb, akár rövidebb ideig tart is, a szervezet egyrészt rá van kényszerítve, hogy a saját rendszerét karban tartsa, tehát a különböző raktárakat, energiát felszabadító és méregtelenítő folyamatokat használja.
A böjt segíti az emésztőrendszer regenerálódását, hisz hosszabb vagy rövidebb időre csökkenti annak terhelését, ezzel egyrészt a szervrendszer regenerációját, másrészt a bélflóra regenerációját, egyensúlyi állapotának rendezését is elősegíti.
A böjtnek viszont van egy nagyon erős mentális és ezzel spirituális hatása is.
Böjt alkalmával az ember megéli a lemondás állapotát, ahol nem a külső hatások, hanem saját szabad akarata által mond le a vágyairól. Ez a folyamat ha úgy tetszik az akaraterőt növeli de ha másként nézzük, akkor az alkalmazkodást segíti, az által, hogy a megélt élethelyzetet, elviseljünk, pusztán saját elhatározásból, még ha közben szenvedéssel, vagy megpróbáltatással is jár.
Ez a képességünk aztán az élet más területeire is átvihető ha más helyzetekben kell megélni a lemondás, vagy a késleltetés állapotát, és ezzel egy tudatosabb életvitelt eredményez.

A böjt harmadik szintén nagyon fontos hatása, a gondolkodás és az elmélkedés elősegítése.
Amikor a szervezet nem kap táplálékot vagy csökkent mértékben jut hozzá, akkor elkezd bizonyos lebontó folyamatokat (katabolitikus).
Ezen folyamatok hormonális hatással is vannak a szervezetre, mely egy megváltozott érzelemvilágot és ezzel egy tisztább gondolkodást eredményez. Ha nem a böjt által okozott testi és mentális szenvedésnek adjuk át magunkat, hanem elkezdünk tudatosan figyelni a testi reakcióinkra, akkor közelebb kerülhetünk a legbensőbb lényegiségünkhöz.
Mára már tudományosan is elfogadott, hogy a táplálékfogyasztás közvetlen hatással van a gondolkodásunkra és az érzelmi állapotunkra. Gondoljunk csak az állati húsban lévő hormonokra, amit a hússal együtt fogyasztunk el, vagy például a cukorra, ami egy hirtelen energia bombával előbb fölfelé, majd később lefelé billenti az energia háztartásunkat és ezzel az érzelmi állapotunkat, ráadásul erős függőséget okoz.
De egy megterhelő vegyes étkezés után is érezhető, mind a hangulatváltozás mind pedig a komfort érzet változása.
A táplálék tehát befolyásolja az érzelmi állapotot, az energetikai folyamatokra közvetve és közvetlenül is hat és így a gondolkodásra, valamint a józan ítélő képességre is hatással van.
Böjt alkalmával tehát testileg és lelkileg is megszabadulhatunk bizonyos káros hatásoktól, dolgoktól és felgyülemlett testi és szellemi mérgektől.

Böjtölni tehát rendkívül egészséges, minden szempontból. De erre is igaz az arany középút törvénye.
A böjtöt csak tudatosan megtervezve, tudományos vagy tradicionális hagyományoknak megfelelően, a fokozatosság és mértékletesség előtérbe helyezésével szabad végezni.
Nem árt hozzá egy lelki vezető segítsége, aki egyrészt a böjt egészségre gyakorolt hatásával teljesen tisztában van, másrészt aki segíthet annak gyakorlati megélésében és ezzel a spirituális fejlődésben.

Végezetül még egy fontos adalék: A tudomány mai állása szerint csak egyetlen dolog létezik, amely lassítja a sejtjeink öregedését és ezzel a szervezet öregedését is, az pedig az enyhe kalória megvonás, azaz a mérsékelt éhség állapota.

Méregtelenítés 5.rész – Mayr diéta

DASH

Ezt a diétát, ahogy a neve is mutatja D.A.S.H. (Dietary Approaches to Stop Hypertension – étrendi tanácsok a magas vérnyomás megállítására) a magas vérnyomás kezelésére fejlesztette ki az Egyesült Államokban, a NHLBI (Nemzeti Szív-Tüdő és Vérintézet).

A DASH étrend nagyon hamar népszerűvé vált és több szakmai díjat és elismerést is kapott, nagyon rövid idő alatt és 2014 ben az első helyen végzett az Egyesült Államokban, a diétás étrendek között.
A DASH diétáról mára megállapították, hogy nem csak a magas vérnyomás kezelésben hatékony de azoknál akik alkalmazzák, az életük későbbi szakaszában a depresszió is ritkábban előforduló jelenség, tehát a változókori és időskori depresszió kockázatát is jelentősen csökkenti.
A vérnyomás csökkentése az étkezés által az LDL koleszterin szint csökkentésével és a testtömeg csökkentésével érhető el a leghatékonyabban és ezen tényezők jelentősen befolyásolják a depresszió és az agyi és idegi eredetű betegségek kialakulását is.
A depresszió gyakori a változó kor idejében és az idősebb emberek körében és gyakran fordul elő olyan memóriaproblémákban szenvedő embereknél is, akiknél az érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint szintén megjelenik. Ezen tényezők egyébiránt a stroke kialakulásának kockázatát is jelentősen megnövelik.
A DASH étrend zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, teljes kiőrlésű gabonákból és alacsony zsírtartalmú tejtermékekből áll, az étrendben alkalmazott élelmiszerek telített zsírokból és cukorból rendkívül keveset tartalmaznak, továbbá alacsony nátrium tartalmúak.

A DASH diétában egy átlagos alaktú és közepesen aktív férfinek napi 2000 kcl egy nőnek 1800 kcl a megengedett kalória mennyiség, mely 19% fehérje, 31% zsír és 50% szénhidrátból tevődik össze.
Az élelmi rostnak 35-40g között kell lennie a napi táplálék bevitel alkalmával.
Nagyon fontosak bizonyos ásványi anyagok szintjei, a nátrium bevitel 2000 mg, a kálium 4700 mg, kalcium 1400 mg, magnézium 500 mg. Ezen ásványokból a nátrium szintet nem szabad átlépni a többi ásványi anyagból pedig ez a napi ajánlott minimum érték.
Az napi étkezés 5 szakaszra bomlik, reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora.

Napi étkezési példa

Reggeli: 1 dl tejeskávé, alacsony zsírtartalmú tejjel, 1-2 szelet rozskenyér vagy kifli, lazaccal vagy halkrémmel (pl. tonhalból) és zöldség. Uborka, paradicsom vagy paprika.

Tízórai: Alma és egy kevés olajos magvak (dió, mogyoró, mandula)

Ebéd: Zöldségleves, Grillezett csirkemell, salátával (salátára olíva, kendermag, lenmag olaj javasolt), törtburgonyával vagy barna rizzsel.

Uzsonna: nyers zöldségek, paprika, répa, uborka és egy szelet rozs vagy barna kenyér. Esetleg olíva olajjal.

Vacsora: Zöldségekből és sovány sajtokból, juhtúróból és/vagy joghurtból készült saláta és egy szelet rozs vagy barna kenyér.
A salátába tehetünk, retket, zöldhagymát, paprikát, uborkát, de akár buglurt, kukoricát, chia magot is… stb.
100% os almalé ásványvízzel hígítva (1:1 arányban).

A diéta alatt jelentős fogyás tapasztalható és az LDL koleszterin szint jelentős csökkenése is.
Ezért megkezdése előtt egy vérvizsgálat és pontos testsúlymérés mindenképpen ajánlott.
A diétát lehet kúra szerűen alkalmazni, ismételni és tetszőleges ideig tarthat. Legyen azért változatos, de figyeljünk az arányokra. Étrend kiegészítőkkel jól pótolhatóak az ásványi anyagok és vitaminok, használjunk a salátákhoz, kendermag olajat, olíva olajat vagy lenmag olajat, hogy a megfelelő telítetlen zsírsavakat is bevigyük a szervezetbe.
Fogyasszunk megfelelő mennyiségű, ásványvizet és kerüljük a cukros, sós, zsíros ételeket valamint a készételeket és feldolgozott élelmiszereket, alkoholt, gyógyszereket.
A diéta első 8-10 napjában fokozatosan lehet tapasztalni erőtlenséget, fáradékonyságot de ha a szervezet már hozzászokik, akkor érezhetővé válik az energikusság és a jó közérzet.

Méregtelenítés 4. rész – táplálkozás a méregtelenítés alatt

Chia vagy más nevén azték zsálya – Salvia hispanica, egy a menta nemzetségébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó növény.
A chiának közkedvelten felhasznált része a növény magvai, mely rendkívül magas tápanyag tartalma mellett gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban is. 100g chia magban 42g szénhidrát, 16g fehérje és 35g élelmi rost található. Emellett jelentős az omega3 zsírsav tartalma is.
A chi mag nagy mennyiségű vizet képes megkötni, ezért zselésítő anyagnak is használják, illetve glutén mentes lisztből készült pékáru és sütemények készítéséhez is jó adalék anyag. (jól pótolja a glutént (gliadint) ami a tészta egyben maradását segíti) a chia mag vagy magliszt.
A chia magot érdemes közvetlenül táplálkozási céllal fogyasztani, akár reggelire zabbal, zabkorpával, zabpehellyel és vízzel, tejjel, joghurttal keverve akár feltétek (fasírok) összetevőjeként. A felhasználása tekintetébe arra érdemes figyelni, hogy jó vízmegkötő képességgel rendelkezik, így térfogata is megnövekszik, ezért vízbe, tejbe vagy egyéb folyadék dús anyagba érdemes áztatni vagy keverni és megvárni, amíg megduzzad. Nyugodtan adhatjuk különböző turmixokhoz is.

A chia mag fogyasztása azért nagyon egészséges, mert szénhidrát, fehérje, vitamin és ásványi anyag valamint omega3 tartalmának köszönhetően értékes tápanyag, lassú felszívódású szénhidrátot tartalmaz, tehát diétás étrendhez kiváló, magas rosttartalma jótékonyan hat az emésztésre és lassítja a szénhidrátok felszívódását, ezért nem emeli meg nagyon az inzulin szintet. Magas ásványi anyag és omega3 tartalma miatt pedig kitűnő természetes táplálék kiegészítő.

Tipp: kiváló reggeli, 2 evőkanál zabpehely, 2 teáskanál chiamag, 1,5 dl víz vagy természetes gyümölcslé vagy 2 dl natúr joghurt. Tetszés szerint ízesítve, gyümölcsökkel, dióval vagy egyéb magvakkal. Kb fél-egy órát érdemes állni hagyni fogyasztás előtt, hogy a zab és a chia mag is megfelelően megduzzadjon.

Mediterrán étrend – az egészséges élet titka

A vegetáriánus életmód egyre inkább elterjedőben van a világon, gyökerei a hindu és buddhista kultúrához köthetők de mára már bizonyítást nyert, hogy számos egészségügyi előnnyel számolhat az aki áttér erre az életmódra és jól megtervezve ez az étrend semmilyen káros következményt nem hordoz magában. Nem beszélve a spirituális és energetikai összefüggésekről, melyek a vegetáriánus étrenddel rendkívül hatékonyan fejleszthetők.

Mielőtt a vegetáriánus életmódról beszélnénk, tisztázni kell pár definíciót

Vegetarianizmus alatt olyan étrendet értünk, amely nem tartalmaz állatok megölése árán nyert termékeket.
Vegyes étrenden élőknek nevezzük azokat, akik növényi és állati termékeket egyaránt fogyasztanak.
Dietetikusoknak nevezik a táplálkozástan szakembereit, akik felméréseket készítenek a táplálkozási
szokásokról, tudományos kutatásokat végeznek, és ajánlásokat fogalmaznak meg az ember tápanyagszükségleteivel kapcsolatban.

A vegetáriánus életmód csoportosításai

Lakto-ovo-vegetarianizmus: növényi táplálékok mellett tejet és tojást is tartalmazó étrend.
Lakto-vegetarianizmus: növényi táplálékokat és tejtermékeket magába foglaló táplálkozás
(ezt követik a Krisna-hívők is).
Vegán: csak növényi tápanyagokat tartalmazó étrend.

A vegetarianizmus előnyei és jelentősége

„A helyesen megtervezett vegetáriánus étrend egészséges, táplálkozástanilag megfelelő, számos betegség
megelőzésével és kezelésével pedig az egészség javát szolgálja.”
(Részlet az Amerikai Dietetikus Társaság és a Kanadai Dietetikusok közös hivatalos állásfoglalásából.)

Egészséges táplálkozás
A tejtermékekkel kiegészített, zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat magában foglaló
táplálkozás nagy mennyiségben tartalmaz a növekedéshez, fejlődéshez, terhességhez, szoptatáshoz, fokozott
szellemi és fizikai tevékenységhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, esszenciális fehérjéket,
szénhidrátokat és telítetlen zsírsavakat. Az ilyen étrenden élők nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak,
türelmesebbek és hosszabb az élettartamuk.

Megfelelő táplálkozás
Táplálékunknak a dietetikusok által meghatározott optimális energiaösszetétel szerint 25-30 % zsiradékot, 12% körüli fehérjét és minimum 58% szénhidrátot (beleértve a rostokat is) ajánlott tartalmaznia. A tudatosan összeállított vegetáriánus étrend sokkal jobban megfelel ezeknek az elveknek, mint a vegyes táplálkozásúak étrendje, amelynél a hazai adatok szerint az energiabevitel 42%-át zsiradék, 15%-át fehérje 43%-át pedig szénhidrát teszi ki.

Betegségek megelőzése
A vegetáriánus táplálkozásúak testtömeg-mutatója és vérük koleszterinszintje alacsonyabb, mint a nem vegetáriánusoké. Körükben ritkábban fordulnak elő a civilizációs betegségek, úgymint a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, az emésztőrendszeri megbetegedések, a mozgásszervi bántalmak, az allergiás megbetegedések és a mentális zavarok.

Az ellenálló képesség megfelelő működésének biztosításával a vegetáriánus étrend az immunrendszert is kedvezően befolyásolja. Mindez népegészségügyi szempontból is kiemelkedően fontos, mivel a prevenciót (betegségmegelőzést) is nagymértékben szolgálja.

Betegségek kezelése
Az előbb felsorolt betegségek gyógyításának egyik alapja a megfelelő diéta kialakítása, vagyis a kalóriaszegény, kevesebb telített zsírt, fehérjét és sót, nagyobb mennyiségű rostot, vitaminokat, ásványi anyagokat és összetett szénhidrátokat tartalmazó étrend.

Életmód
A vegetáriánusok nemcsak egészségesebben táplálkoznak, hanem általában nagyobb hangsúlyt
fektetnek a rendszeres mozgásra, a relaxációra, a testi-lelki harmónia megteremtésére, ezáltal a stressz
elkerülésére, a természettel való békés együttélésre. Mindezek a tényezők a betegségek megelőzésében és
gyógyításában egyaránt kiemelkedő jelentőségűek.

Változatos vegetáriánus étrend esetén nem lépnek fel hiánybetegségek.
A lakto-vegetáriánus étrend megfelelő minőségben és mennyiségben tartalmazza a szervezetben végbemenő életfunkciók tökéletes működéséhez elengedhetetlen enzimeket, vitaminokat, ásványi anyagokat és minden egyéb tápanyagot.

A vegetarianizmussal kapcsolatban olykor felmerül az az aggodalom, hogy nem jár-e ez vas- és B12
vitaminhiányos vérszegénységgel, elégtelen mennyiségű fehérje és energia bevitelével, és így csökkent
fizikai és szellemi teljesítőképességgel. E kétségek eloszlatása érdekében nézzük meg, hogyan jutnak hozzá a vegetáriánusok a szükséges vas-, B12 vitamin- és fehérjemennyiséghez.

Vas: Nagyon fontos szerepet játszik a vörösvérsejt képződésében és működésében, felszívódását a C vitamin
segíti. Főbb étrendi forrásai: tej, teljes kiőrlésű búzaliszt, olajos magvak, mák, aszalt sárgabarack,
aszalt szilva, mazsola, áfonya, szeder, málna, meggy, paradicsom, spenót, brokkoli, zöldborsó, sütőtök,
cékla, káposzta, paprika.
B12 vitamin: A vörösvérsejtek érési folyamatához szükséges vízben oldódó vitamin. Főbb forrásai:
tejtermékek, leveles zöldségek, savanyított zöldségek, számos gyógynövény.
Esszenciális fehérjék: Elsőrendű fehérjéknek nevezzük azokat az aminosav-forrásokat, amelyek megfelelő
mennyiségben és arányban tartalmazzák az esszenciális aminosavakat. A biológiai érték (az összes aminosav
százalékos aránya) tekintetében a legjobb fehérjeforrásnak a tej számít, amely 100%-ban tartalmazza ezeket
az aminosavakat. Ezt követi a sajt és savanyú tejtermékek csoportja 85-90%-kal, a szója biológiai értéke
80% körüli, a bab, a lencse, a sárgaborsó, a burgonya és a teljes kiőrlésű búzaliszt pedig 60-75%-os értékű.

Miért ellenállóbbak a vegetáriánusok a betegségekkel szemben?

Mert a vegyes táplálkozáshoz képest a vegetáriánus étrend nagyobb mennyiségben tartalmazza a betegségek megelőzéséhez szükséges alkotóelemeket. A főként hús alapú étkezés előtérbe helyezésekor az alábbiakban felsorolt immunitást erősítő faktorok a szükségesnél lényegesen kisebb mennyiségben találhatók meg.
Antioxidánsok: A káros hatású, a sejtek öregedését gyorsító oxigéngyököket kötik meg a szervezetben.
Fő képviselőik: C- és E-vitamin. A vízben oldódó C-vitamin nagyobb mennyiségben található meg a
grapefruitban, a narancsban, a citromban, a málnában, a barackban, a csipkebogyóban, a zöldségek közül
pedig a paprikában, a brokkoliban, a káposztában és a paradicsomban. A zsírban oldódó E-vitamin fő
forrásai a gabonacsírák, a teljes kiőrlésű búzaliszt, az olajos magvak, a tejtermékek, a leveles zöldségek, a
zöldbab és a zöldborsó.

Kardioprotektív hatású anyagok: A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikótényezőit, az emelkedett
koleszterinszintet és a magas vérnyomást csökkentik. Ide tartozik a kálium, a kálcium és a magnézium.
A kálium a tejtermékeken kívül a legnagyobb mennyiségben növényi tápanyagokban található meg,
olyanokban mint a burgonya, a spenót, a zöldborsó, a zöldbab, a káposzta, a kelbimbó, a karfiol, a sütőtök, a
paprika, a paradicsom, a gyümölcsök közül pedig a banán, a mazsola, az alma és a barack.

A kálcium fő forrásai a tejtermékek, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű búza, a spenót, a káposzta, a
brokkoli, a bab és az aszalt gyümölcsök.

A magnézium nagyobb mennyiségben a tejtermékekben, az olajos magvakban, a búzacsírában, a
búzakorpában, a rozsban és a hüvelyesekben található meg.

Rostok: A magas rosttartalmú ételek csökkentik a vér koleszterinszintjét, ezáltal a szív- és érrendszeri
betegségek előfordulási gyakoriságát. Alacsony energiatartalmuknál és magas vízkötő képességüknél fogva a testsúly csökkentésében és az optimális bélműködésben is elengedhetetlenek. Forrásai a zöldség- és
főzelékfélék, a búza- és zabkorpa, a zabpehely és a gyümölcsök túlnyomó része.
Az egészséges életmód alapja a tudatos lakto vegetáriánus táplálkozás, amely jó életminőségű és hosszú életet eredményez.

Mediterrán étrend – az egészséges élet titka

AJÁNLJUK

koladio

Kóladió – Cola a mályvavirágúak családjába tartozó növény. A kólafa Nyugat és Közép-Afrikában őshonos, de termesztik Dél és Közép-Amerikában is. Több mint 30 féle...