A cirkadián ritmus az ember belső órája, ami egyik legfontosabb meghatározó élettani mechanizmusa a szervezetnek és ezzel az egészségnek és a jó közérzetnek is. Ezt az „órát” el lehet állítani de szükség esetén be is állítható, a helyes működésre.
A cirkadián ritmus megfelelő működése nélkül nem lehet sokáig egészségesen élni, ezért érdemes megérteni a működését.
A melatonin hatása
Az emberiség történelme során már több megfigyelés is született a különböző civilizációkban, azzal kapcsolatban, hogy az élőlények a külső környezetük folyamatosan ismétlődő periódusai szerint változnak, illetve ezen folyamatokkal szoros összefüggést mutatnak.
A legkézenfekvőbb példa erre, hogy egy nap, 24 órás idő intervallumában az ember önmaga is megfigyelhet önmagával kapcsolatos élettani jelenségeket, például az esti sötétség beköszöntével álmosság, a reggeli világosság megérkezésével ébredés állapotát tapasztalhatjuk meg magunkon.
A testünk 24 órás időintervallumokban megfigyelt folyamatos változásait, mely első sorban a fény megléte vagy hiánya miatt tapasztalható, azaz a nappali és éjszakai „üzemmódok” között váltakozik, cirkadián ritmusnak nevezik.
Az elnevezés a görög circulus (kör) és dies (nap) szavakból alakult ki, mely tulajdonképpen napkörnek fordítható.
A cirkadián ritmus egy bonyolult belső „óra”, mely a környezet hatásait érzékelve, egy előre programozott (genetikus programból) rendszerből és egy „tanítható” rendszerből áll.
A test különböző hormonok, ingerület, információ átvivő kémiai anyagok termelésével és idegi hatásokkal válaszol a külső környezet változásaira, melyek hatására az élettani funkciók megváltoznak.
Az egyik ilyen legfontosabb kémiai anyag a melatonin nevű hormon, amely termelését az agy hipotalamusz nevű része szabályoz, elsősorban a szem retinájában lévő, melonopszin nevű sejtek információi alapján.
Tehát ha a szem fényt érzékel , akkor jelzést küld az agynak és a hipotalamusz egy folyamat által leállítja a tobozmirigy melotonin termelését, és az ember felébred. Ha a fény érzékelés megszűnik, akkor a melotonin termelés megindul és ezen hormon hatására elálmosodunk.
Nappal, a napfény hatására a bőrünkben a melotonin lebomlik, este pedig kezdődhet előről a folyamat.
Télen mikor kevés a napfény, ezért vagyunk nappal álmosabbak és „melankólikusabbak”, mivel a bőrben kevésbé tud lebomlani a melotonin.
Az alvás jelentősége
Az, hogy kinek hogyan ketyeg a biológiai órája, azaz a program hogyan működik az egyrészt genetikus (azaz az őseinktől örökölt, az ő életvitelük és tapasztalásaik eredménye) másrészt a saját életvitelünk eredménye. Ezért is nagyon fontos, hogy az éjszakai alvás, viszonylag egy időben történjen és éjszaka, lehetőség szerint nagyjából mindig ugyanolyan időtartamon keresztül, mert így a testünk hozzászokik és be tudja állítani magát (szűk határok közt) az optimális üzemmódra.
A testünk az ébrenléti és alvó állapotban, különbözően működik. A nappali aktív időszak, amikor a létfenntartással vagyunk elfoglalva, azaz élelmet keresünk, táplálkozunk, emésztünk és ürítünk, továbbá a szaporodásunkat és utód gondozásunkat végezzük, valamint a világban való létezésünkhöz szükséges információkat szerezzük.
Ilyenkor vesszük fel a szükséges energiát, oldjuk meg a problémáinkat és építgetjük az életünket.
Az éjszaka, pedig az agyunk egy látszólag passzívabb üzemmódba kapcsol, az alvási ciklusban.
A passzivitás viszont csak látszólagos, mert ez ugyanolyan fontos, sőt bizonyos értelemben fontosabb mint a nappali, mivel ilyenkor regenerálódnak a testi sejtjeink és végeznek olyan aktivitást, amit nap közben, a feszítettebb tempó alatt nem tudnak megtenni.
Amíg mondjuk élelem nélkül akár 40 napot is életben lehet maradni, vagy folyadék nélkül akár 4-5 napig is (persze ez már nagyon igénybe veszi a szervezetet) addig ha 3 napig abszolút nem aludnánk, az a halálunkhoz vezetne.
A cirkadián ritmus szakaszai
De a napi cirkadián ritmusunk, nem csak az éjjeli és nappali időszakot különbözteti meg, hanem azon belül is felosztja a test bizonyos működési folyamatait.
A fenti ábrán látható, hogy a testünk (optimális helyzetben) reggeltől fogva folyamatosan aktiválja magát, egyre jobban felpörög majd délutánra eléri a teljesítő képessége maximumát és elkezd szép lassan kimerülni, majd elfárad és újra visszavesz az aktivitásból, majd lassan passzívabb, pihenő végül alvó állapotba kerül.
Ezután regenerálódik és kezdődik előröl a folyamat. Az emberi test úgy van beállítva, hogy a napok változását kövesse, tehát alapvetően egy 24 órás ciklusba rendezve. Tehát már itt látható, hogy milyen szoros kapcsolatban vagyunk a Földdel, az élőhelyünkkel, a mi aktivitásunk is a Föld aktivitási periódusát követi, ahogy minden élőlényé.
De nem csak cirkadián ritmus létezik, hanem egyéb olyan élettani folyamati ciklusok is vannak, melyek a környezet változásaival szorosan összefüggnek, mint például a hold és föld viszonyából eredő változások, azaz az ár – apály jelenség.
Ahogyan a Hold kering a Föld körül, mindig vonzza a Földet azon az oldalon, ahol éppen jelen van. Ez a Hold tömegvonzása amit a Földre kifejt. Ez a vonzás okozza az ár és apály jelenségeket a tengereken és óceánokon, mert megemeli a vízszintet a Föld, Hold felőli oldalán, így értelem szerűen a másik oldalon pedig lecsökken a vízszint.
Da a Hold tömeg vonzása, nem csak a vízre hat, hanem minden élőlényre, a légkörre és minden egyéb dologra is.
De ahogyan a Hold hat a Földre, úgy hat a nap, a többi bolygó és gyakorlatilag minden az univerzumban, tehát a folyamatos mozgás és kapcsolat miatt, nem csak 24 órás, hanem számos más hatás is érvényesül. Persze ezek egy részét még nem nagyon tudják mérni, más részét meg nem értik, de logikusan belátható, hogy ettől még így van.
Kronobiológia – a környezet és az ember kapcsolata
Az élőlényekre kifejtett fenti hatások vizsgálatával a kronobiológia tudomány ág foglalkozik.
A különböző testi állapotokhoz, melyek a cirkadián ritmus miatt folyamatosan változnak, különböző életfolyamatok és jelenségek társulnak. Ezt figyelembe véve sokkal jobban meg lehet tervezni a test napközbeni aktivitásainak időpontját.
Délután például hatékonyabban tudunk dolgozni, így a délelőtti időpontra érdemesebb kevésbé fontos munkát időzíteni, a délutáni edzések hatékonyabbak, mint a reggeli és nem zavarják be a biológiai vekkert, úgy mint az esti edzések.
Az este 9 -től reggel 5 -ig terjedő alvás, sokkal hatékonyabb a test szempontjából, mint az éjféltől reggel 8 ig történő.
Természetesen ez évszak függő és éghajlat függő is, mert ugye nyáron később sötétedik és télen korábban. Tehát nem volt túl jó ötlet, élettani szempontból feltalálni az órát, és az ehhez kapcsolódó idő számítását, mert a testünk és a környezetünk jól működő rendszerébe avatkoztunk így be.
Ajánlott írásaink
- Mentális egészség – a megbocsátás és az egészség kapcsolata
- A víz mint információhordozó anyag
- Öngyógyítás művészete – az alvás mint létfontosságú időtöltés
- Nyugtató és altató teakeverékek házilag