A depresszió napjaink népbetegsége, a legtöbb ember élete során egy-két alkalommal átesik ezen az állapoton, melyet a modern orvostudomány a betegségek sorába emelt és sok esetben gyógyszeres kezeléssel próbál orvosolni. Sokan pedig egy életen át küzdenek ezzel a betegséggel.
Mi áll a problémák hátterében, hogyan kezelhetőek ezek az állapotok és szükséges-e a gyógyszeres kezelés vagy milyen egyéb alternatívák vannak?
Milyen hatásai lehetnek a nem kezelt vagy rosszul kezelt depressziónak és alvászavarnak?
Ezen kérdésekre próbálok válaszolni a legújabb cikk sorozatban és eloszlatni jó néhány téves felfogást ezen betegségekkel kapcsolatban.
A depresszió fogalma
A depresszió vagy máshogy fogalmazva , tartósan fennálló hangulat zavar, a pszichiátria meghatározása szerint; „egy beteg állapot, mely a külvilághoz való alkalmazkodás zavara, tehát egy mentális probléma, másrészről pedig egy biokémiai működési rendellenesség, melyben a különböző idegi és idegsejti működések és ingerület továbbítási biokémiai folyamatok megváltozott működéséről van szó”.
A két dolgot (egy ideje, nagyon helyesen) a modern orvostudomány sem törekszik szétválasztani.
A depressziónak több formája is ismeretes, így az
– unipoláris depresszió, tartós negatív érzések és gondolatok
– bipoláris depresszió, negatív érzelmi és gondolati állapotok és rövid, extrém pozitív felfokozottság váltakozása
– klinikai, súlyos depresszió, mely azonnali és extrém kezelésre szorul
– reaktív depresszió, súlyos megrázkódtatás után jelentkező állapot.
A depresszív állapotokhoz pedig gyakran társul valamilyen alvási zavar, általában Insomnia, vagy más néven, kóros álmatlanság.
Ha a depressziót szeretnénk közérthetően meghatározni, akkor az lenne a leghelytállóbb megállapítás, hogy a depresszió, olyan tartósan fennálló hangulat zavar, melyben a negatív érzések és gondolatok folyamatos jelenléte, oly mértékűvé válik, hogy az már nagymértékben zavarja a depresszióban szenvedő személy mindennapi életét, alkalmazkodását és jövőképét.
A depresszióban szenvedő embereknél nagyon sok hasonlóság figyelhető meg és ezek között az egyik, hogy az érintett személy, úgy él meg egy élethelyzetet, hogy az számára negatív, azaz hátrányos és erről azt gondolja, hogy ez egy állandósult állapot és már soha nem fog megváltozni.
Az álmatlanság vagy kórosan kevés alvás is a depresszió egyik gyakori tünete.
A depressziós állapotban a kutatók megfigyeltek különböző agyi ingerületvezetési funkció változásokat. Ezért ismertetem röviden a depressziót az agy biokémiája szintjén is.
Mielőtt nekikezdünk, fontosnak tartom elmondani, hogy a tudomány mai állása nem tud kézzelfogható és bizonyítékokon alapuló meghatározást adni arra a kérdésre, hogy mi a gondolat.
Nem tudni, hogyan alakul ki pontosan, hol tárolódik és milyen formában, honnan jön és hová megy.
Ez azért fontos, mert az anyagi szempontú, biokémiai, neuro-biológiai meghatározások csak eddig érvényesek, ezen a határon túl már nem.
A depresszió és az agyműködés összefüggései
Az agyi sejtek, úgynevezett idegsejtek nagyon bonyolult kapcsolati hálózatban állnak egymással. Minden idegsejtnek vannak úgynevezett idegnyúlványai, ezt úgy kell elképzelni mint egy nagy fa az ágaival. Az idegsejtek rendelkeznek egy hosszú cső alakú nyúlvánnyal, axonnal(legyen ez a fa törzse) ezen át távozik az ingerület az idegsejtből. Továbbá az idegsejtek rendelkeznek több rövidebb és elágazó idegnyúlvánnyal (legyenek ezek a fa ágai) melyek az idegsejtbe vezetik a többi idegsejtből az ingerületet, ezeket a nyúlványokat dendriteknek nevezik. Tehát a dendriteken bejön az információ az axonon pedig kimegy az idegsejtből. Az axon végén (a fatörzs másik végén) ugyancsak több elágazásos végződés van (mint a fa gyökere). Ez a sok kapcsolódási lehetőség, teszi lehetővé, hogy az idegsejtek bonyolult kapcsolatban álljanak egymással, minden dendrit és axon vég más-más idegsejttel kapcsolódik össze, így egy rendkívül bonyolult hálózatot alkotnak.
Amikor két idegsejt, idegvégződése összeér, ott nem közvetlenül kapcsolódnak össze, hanem a két sejtnyúlvány vége közt, nagyon kicsi hézag van, ezt nevezik szinaptikus résnek.
Tehát az ingerület érkezik az idegsejtből az axonon (fatörzsön) áthalad egy végfácskán (gyökér fonalon) és mielőtt átmenne a másik idegsejt dendritjébe, a kis szinaptikus résen keresztül halad át.
Ez egy bonyolult biokémiai folyamat, de a lényege az, hogy ebben a résben megjelennek úgynevezett ingerületátvivő anyagok vagy más néven neurotranszmitterek. Ezek a molekulák (ingerület átvivő anyagok), viszik át tulajdonképpen az „üzenetet” az egyik idegsejtből a másikba. Ezen anyagok nagy részben az idegrendszerben termelődnek és csak ott fejtik ki hatásukat de például az adrenalin a vérben is tud terjedni és a testbe jutva hormonként viselkedik, azaz közvetlen hatása is van a testi sejtekre.
Azt már régóta tudta az orvostudomány, hogy ezen ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek), mint a szerotonin, dopamin vagy noradrenalin, illetve az acetilkolin, bizonyos ingerület típusokat továbbítanak és jelenlétükkel befolyásolják az ingerülettovábbítást.
Nagyon leegyszerűsítve, az érthetőség miatt, ha például dopamin van jelen a szinaptikus résben, akkor a idegsejten áthaladó ingerület pozitív érzelmi állapotot idéz elő, ilyenkor érzünk valamilyen fokú örömérzést, ha szerotonin van jelen, akkor normális állapotban vagyunk, ez a stabil érzelmi állapot, ha noradrenalin, akkor pedig pozitív értelemben izgatottak vagyunk.
Léteznek úgynevezett gátló jellegű neurotranszmitterek is, melyek az ingerület tovább terjedését gátolják, ezzel bonyolult folyamatokon keresztül, például a tanulás mechanizmusát is segítik.
Az egyik legfontosabb ilyen molekula a GABA (gamma-amino-vajsav), mely az idegsejtek receptoraihoz kötődve, gátolják az ingerület továbbítását.
Ez persze ettől azért kicsit összetettebb a folyamat, de a lényeg nagyjából ennyi.
Összefoglalva
Az ingerület (gondolat folyam) az idegsejteken halad keresztül és közben érzelmi hatások kapcsolódnak hozzá, attól függően, hogy milyen ingerület átvivő (neurotranszmitter) molekula van jelen a szinaptikus résben. A szerotonin a normál, stabil érzelmi állapotot eredményezi, a dopamin az örömet, a noradrenalin a pozitív izgalmat. A GABA pedig blokkolja vagy lassítja az ingerületet (a gondolat folyamot).
A cikk folytatása itt olvasható
A témához kapcsolódó további cikkek
- Orbáncfű – a legerősebb növényi antidepresszáns
- Nyugtató és altató teakeverékek házilag
- Depresszió és alvászavar – alternatív kezelések
- Az öngyógyítás művészete – az elhatározás