alvászavar

A cikksorozat első három részében beszéltünk az elhatározás szerepéről, a ráhangolódásról és ezzel a beteg állapot elfogadásáról. A harmadik részben a légzés fontosságát és élettani hatásait, gyógyító szerepét ismertettem, a helyes légzésről és ennek közvetlen és közvetett hatásairól ejtettünk pár szót.

Ahogyan a helyes légzés, úgy a jó és megfelelően pihentető alvás is létfontosságú az ember számára.

Az alvás élettani jelentőségei

Az idegrendszer számára az alvás létfontosságú és ha valaki 3 napig egyáltalán nem aludna abba könnyen belehalhat. Bár ezt önmagától senki nem tudja kivitelezni, mert ha más nem néhány percre beszunyókál, bármennyire is próbálkozna több napig az ébren maradással.

Az alvás időtartama alatt az idegrendszer az ébrenléti állapotban jelentkező stresszt feldolgozza, az információkat beépíti a tudatos vagy tudat alatti agyi régiókba.
Alvás alatt, csökken a külső ingerek feldolgozása és környezeti hatások által kiváltott fokozott koncentráció megszűnik és az agy a belső szervek jelzéseire koncentrál, megindítja a helyreállító folyamatokat.
Ilyenkor regenerálódnak a belső szerveink, a sejtjeinkben működő energetikai folyamatok rendeződnek, az immunrendszer fokozott energiához jut a betegségek gyógyításához, a kórokozók elpusztításához.

Az agyműködés szempontjából, 3 fő tudat állapotot különböztetünk meg.  Éber tudat, álom nélküli alvó tudat és álmodó tudat.

A keleti hagyományok szerint mind a három tudatállapot a világ egy más aspektusból való megélését jelenti és mára már a modern tudomány is ugyanezt vallja
Az ébrenléti fázisban a szervezetünk az 5 érzékszervünk által felfogott ingerekből, képet alkot a külvilágról és folyamatosan alkalmazkodik ahhoz. Ez egy kimerítő és folyamatos munkát jelent a test és elme számára.
Mikor a szervezet a benne lejátszódó energetikai folyamatok hatására, nyugovóra tér, azaz a regenerációs időszakát éli (ez az alvás állapota), akkor az intenzív működés nem azonnal kapcsol ki, hanem fokozatosan.

Ezeket az állapotokat az alvás fázisainak nevezik.

Az alvási fázisok

Első fázisban lassulnak a szervek működései, lassul  a légzés, a szívverés csökkent, az izmok még enyhe tónusban (feszültségben vannak).
Az alvás második fázisára a testhőmérséklet csökken, az agyhullámok pedig lassulnak.
A harmadik fázisban, a vérnyomás tovább csökken, az agyműködés szintén és a légzés is tovább lassul
A negyedik fázis a legmélyebb alvás állapota.

A 3. és 4. fázisban történik a szervezet alapvető regenerációja, az energetikai folyamatok helyreállnak, a különböző egyenlőtlenségek megszűnnek. Ezek a fázisok a legfontosabbak a gyógyulás szempontjából, de egyáltalán a test napi szükséges regenerációja miatt is. Úgy is mondhatnánk, hogy a rendszer karbantartása folyik ilyenkor.

A fázisok nem cserélődnek föl, mert a szervezet folyamatos „lassulása”, regenerációs folyamata ezt pontosan szabályozza.
Az 1. fázis után a 2. aztán a 3. majd a 4. jön és azután újra a 3. majd a 2. és végül az 1. melyet egy 5. fázis követ, ez az úgynevezett REM fázis.
A REM fázist erős agyi aktivitás jellemezi, (ellentétben az első 4 fázis egyre csökkenő agyi aktivitásával) továbbá a REM alatt, az izmok teljesen mozgás képtelenek. Ebben a fázisban jelennek meg az álmok is.

Egy ilyen alvási ciklus (1, 2 ,3 ,4 ,3, 2, 1 és REM) 90-120 percig tartanak. Ilyen ciklusból egy éjszaka általában 4-6 tapasztalható. A fázisok sorrendje mindig ugyanaz, az egyes fázisok hossza és egy teljes alvási ciklus viszont különbözhet.
Míg az 1. – 4. ig fázisok a test regenerációját segítik elő, egy fokozatos lassulás és energetikai kiegyenlítődés által, az 5. fázis egy nagyon fontos energetikai átmenet az ébrenlét és az alvás között és elsősorban az idegrendszer regenerációját és energetikai harmonizációját végzi el.
Az egyes alvási fázisok, jól elkülöníthetőek mert mindegyik ciklushoz más agyhullám tevékenység tartozik. Állatkísérletekben azt is megfigyelték, hogy amennyiben az állatokat a REM 5. fázis előtt mindig felébresztették, hiába aludtak azonos mennyiséget de mégis a kialvatlanság jeleit mutatták, mely hamar komoly betegségek kialakulásához vezetett.

A cirkadián ritmus

A szervezetünk 24 órás, úgynevezett cirkadián ritmusban működik. Ebben a 24 órás időszakban, egyrészt a kialakult szokásaink, másrészt a genetikus kódunk által, bizonyos tevékenységek különböző időszakokban folynak.
Az alvást elsősorban a tobozmirigy által termelt melatonin hormon szabályozza. A melatonin a szem fényérzékeny sejtjeinek jelzésére választódik ki, a hipotalamusz hatására. Egyszerűbben fogalmazva, amikor tartósan sötétben vagyunk, a szemünkben lévő sejtek jelet küldenek az agynak, ami erre elkezdi kiválasztani a melotonin nevű hormont, ami aztán az álmosságot okozza és az alvási ciklust irányítja.
A jó alvás tehát sötétben jól kivitelezhető és a cirkadián ritmusunk miatt, az éjjeli időpontban ideális.
Bár nappal is egészséges lehet aludni, de az igazi regenerációs és pihentető alvás ideje az éjszaka.
Általában elmondható, hogy egy felnőtt embernek 7-8 óra alvás elegendő. Ezért az este 10 és reggel 6 közötti időpont a legideálisabb.

Az alvás zavarok mindenképp nehezítik az öngyógyítást, sőt általában eleve olyan lelki állapotra utalnak, mely valószínű egy betegség táptalajának tekinthető.
Ezért az alvás zavar lehet a legelső tünet, amire érdemes odafigyelni és elkezdeni foglalkozni az öngyógyítással, mielőtt komolyabb tünetek jelentkeznek.

Káros altatók és nyugtatók

Az altatók, nyugtatók kifejezetten kerülendők. Az általánosan használt nyugtató és altatószerek az úgynevezett benzodiazepinek családjába tartozna (xanax, frontin, seduxen, helex, rivotil …stb.).
Ezek a szerek, a heroinhoz, vagy az alkoholhoz hasonlóan, a sejtek bizonyos receptoraihoz (érzékelőihez)kötődnek és mesterséges úton fokozzák az idegsejtek GABA (gamma-amino-vajsav) termelését.
A GABA egy úgynevezett neurotraszmitter, azaz ingerület átvivő anyag (“hormon”), mely lassítja az idegsejtek közti információáramlást, ezzel nyugtató, lassító hatást vált ki a szervezetre.
A probléma abban rejlik, hogy a gyógyszerek hatóanyaga, minden szerv működését lassítják és ezzel a szervezetet egy olyan állapotba hozzák, amikor a funkcióit nem elégséges módon látja el.

A hatóanyag (benzodiazepin) egy idő után leválik a sejt receptorról és a májban bomlik le, így egyrészt a májsejteket károsítja, másrészt a hatás elmúltával, a szervezet lassan visszatér az eredeti állapothoz, tehát az alvászavar vagy feszültség visszatér, mert a problémát, a feszültség forrását közben nem oldottuk meg.
Az újabb hatáshoz újabb adag kell és az egy olyan ördögi kört indít el, amiben a szervezet a nem megfelelő működés következtében károsodik.
A folyamatos hatóanyag lebomlás mérgezi a és pusztítja a májat, továbbá a sejtek egyre kevésbé fognak olyan anyagokat termelni, melyek a GABA termelést természetes úton serkentik, mivel hozzászoknak a mesterségesen bevitt hatóanyaghoz.
Komolyabb traumák után, rövid időszakra az orvos javasolhatja a nyugtató és altató szereket de ennek mindenképp csak rövid időre lehet létjogosultságot adni. Mert sajnos ez, az önmaga farkába harapó kígyó esete, ugyanis aki elkezdi használni ezeket a szereket, az nem gyógyítja önmagát, hanem elkezdi rongálni a belső rendszerét és ezzel csak fokozza a problémáit.

Kerüljük tehát a nyugtató és altató gyógyszereket és ha alvás zavarunk van, igyekezzünk kezelni a problémát mielőbb, lelki gyakorlatokkal és természetes hatású gyógynövényekkel.
A megfelelő és pihentető alvás a test öngyógyító mechanizmusának alapvető feltétele. Hosszabb ideig tartó alvási problémák, így számos betegség közvetlen kiváltó okai és közvetve szinte minden baj forrásának tekinthető.

Az alvászavar természetes kezelése

Persze aki alvászavarban szenved, az mindenképp megoldást óhajt a problémára és a beteg ember nem csak testében de pszichéjében is beteg, sőt ahogy ezt már többször is kiemeltem, a betegségek forrása általában a pszichében keresendő, megoldatlan, feldolgozatlan traumák következménye.
Így az egészség megőrzéséhez fontos a megfelelő alvás és a betegségek gyógyításához is nélkülözhetetlen. Ezért amennyiben ez valamilyen belső rendellenesség miatt nem jól működik, mindenképp kezelni kell a problémát. A kezelés lényege pedig nem a gyógyszerekben keresendő, hanem a probléma forrásának azonosításában és feldolgozásában. Ehhez egy jó pszichológus, pszichiáter vagy akár egy jó természetgyógyász is nagy segítséget nyújthat, de a környezet, család, barátok támogatása, megértése és pozitív segítő szándéka is jó alapot teremthet.

A jóga vagy valamely nagy világvallás, illetve a különböző önismereti technikák, módszerek nagy segítséget nyújthatnak mind a betegség elfogadásában, kezelésben mind pedig az alap problémák megértésében és kezelésében és ezzel a gyógyulás folyamatában, melynek alapfeltétele az, hogy megfelelő és pihentető alvással segítsük a gyógyulást és az egészség megőrzését.
A természetes anyagok, gyógynövények, melyek nem célzottan hatnak, mint a kémiailag előállított vegyületek, jó kiegészítői lehetnek a terápiának, ilyen például a citromfű, macskagyökér vagy a komló melyek egymással is jól kombinálható gyógynövények. A szerecsendió és a levendula is kiváló nyugtató hatású de az adaptogén gyógynövények is megoldást jelenthetnek idegi túlterheltség és ebből adódó alvászavarok gyógyítására.
A megoldást viszont, sosem kívülről bevitt szerekben érdemes keresni elsősorban. A megoldás mindig bennünk van.

Kapcsolódó cikkek


Öngyógyítás művészete – a gyógyító mozgás