MBTI – Myers-Briggs Type Indicator
Ezt a módszert Katherine Briggs és lánya Isabel Myers dolgozta ki, Carl Jung téziseire alapozva. A módszer az embereket különböző jellemző tulajdonságaik alapján összesen 16 személyiségtípusba sorolja, mely úgy alakul ki, hogy 4 alap tulajdonság párba rendez különböző emberi tulajdonságokat. Ezen tulajdonság párok az élet bizonyos területein jellemző értékrendeket, reakciókat, alap személyiség típusokat írnak le, melyek kombinációiból összesen 16 féle személyiség típust határoz meg az MBTI rendszer.
Az MBTI alap típusai és személyiség területei
• Társas kapcsolatok megélésében – Extrovertált vagy Introvertált típus
• Valóság megélésében, érzékelésében – Érzékelő vagy Intuitív típus
• Döntések meghozatala alapján – Gondolkodó vagy Érző típus
• Feladatok meghatározása alapján – Megítélő vagy Spontán típus
Ha az MBTI tipológiai táblázatot megnézzük, látható az is, hogy alapjában véve két struktúra bontakozik ki belőle, az egyik az értelmi, logikus gondolkodáson alapszik, ez a dominánsan bal agyféltekés feladat kezelésre utal, a másik pedig az érzelmi alapú, spontán és megérzéseken alapuló megközelítése az élet helyzeteinknek, mely inkább jobb agyféltekés dominanciára utal. Agyunk működése rendkívül bonyolult, nem csak két agyféltekére bontható, hanem az agy különböző rétegeinek és területeinek működése, illetve a testi ingerek és a szervek működése szintén befolyásolja a döntéseinket és érzékelésünket, így a személyiségünket is. Az MBTI viszont egy jól értelmezhető és viszonylag egyszerű módszer arra, hogy megértsük a döntéseinket, élethelyzeteinkre adott reakcióinkat és azt, hogy hogyan tudjuk fejleszteni a személyiségünket, a különböző attitűdök, illetve gondolkodási sémák megváltoztatása által.
Az MBTI rendszer területei
A világhoz való kapcsolódás szerint
A környezetünkhöz való viszonyunk szerint az MBTI nézőpontjából alapvetően két típusú ember létezik. Az extrovertált és az introvertált típus.
Extrovertált (E típus): Kifelé forduló, nyitott, sok információt képes befogadni a külvilágból. Gyakran beszédes, érzelmeit jól kifejezi, könnyen kitárulkozik. Néha lehet kicsit felszínes, esetleg tolakodó, türelmetlen. Nagyon társaság kedvelő ember.
Introvertált (I típus): Az extrovertált ellenpólusa, befelé forduló, inkább zárkózott. Kevesebb információt fogad be, de azt alaposabban feldolgozza. Elemző típus, gyakran hallgatag, inkább írásban kommunikál. Jellemzően nem impulzív, szeret elvonulni, a problémákra nem azonnal reagál, hanem átgondolja ezért néha tűnhet lassúnak és barátságtalannak is. Érzelmeit inkább elrejti és nem tekinti pozitív tulajdonságnak, ha valaki erős érzelmekkel reagál.
Az érzékelt információk rendezése alapján
A valóság megélése, érzékelése kapcsán a tapasztaló és az intuitív típusokat különbözteti meg a rendszer.
Tapasztaló (Sensing vagy S típus): Gyakorlatias típus, a látható, tapasztalható dolgokat tudja megérteni. Fantáziája nem nagyon fejlett vagy nem szeret elképzelni dolgokat ezért nem is szereti a nagyon komplex problémákat. Nagyon logikus és pragmatikus gondolkodás jellemzi. Amit lát, tud azt véli valóságnak, amit nem azt nem fogadja el.
Intuitív (iNtuitive vagy N típus) megérzéseire és a probléma teljes struktúrájának megértésére törekszik inkább. Jellemzően kizoomol a helyzetekből és tágabb összefüggéseket keres ezért a jóval összetettebb helyzeteket, problémákat is jól megoldja. Általában magabiztosabb és kevésbé veszik el a részletekbe. Viszont tűnhet különcnek és álmodozónak is.
A döntések meghozatalának belső feldolgozás alapján
A döntéseinket mindig megelőzi egy folyamat. Ezen szemlélet alapján alapvetően két típusú folyamat vezethet a döntések meghozatalához. Az egyik a gondolkodás a másik pedig az érzelmek útja.
Gondolkodó (Thinker, T típus) A világot logika alapján akarja megérteni, elemez, megért, kritizál. Szereti az észszerűséget és gyakran tűnik pragmatikusnak. Nehezen értelmezi mások érzelmeit és néha bántóan őszinte tud lenni. Jellemzően hideg fejű, koncentrált ezért nehéz illetve a fájdalmas döntéseket is képes meghozni.
Érző (Feeler, F típus) A gondolkodásának középpontja az ember. Viselkedését az érzelmei határozzák meg, ezért empatikus és keresi a másokra hangolódás lehetőségét. Gyakran kreativitás jellemzi, művész, tanár, tanácsadó típus, de nem szereti a pragmatikus, logikus megközelítést. Sokkal jobban érdekli a tettei hatása, mint a konkrét tett. Érzelmei, érzelmi állapota nagyban meghatározza a döntéseit. Ez néha szélsőséges döntésekhez is vezethet.
Döntési hajlandóság alapján
A döntési hajlandóság, azon képességünk, hogy mennyire vagyunk hajlandóak meghozni egy döntést. Tehát nem a döntés módja, hanem a helyzet felismerése a lényeg ezen az életterületünkön. A döntés általában egy választási lehetőség 2 vagy több dolog között. Döntés előtt, minél jelentősebb döntést kell meghoznunk, annál erősebb szorongás, stressz érezhető. Ezért alapjában véve a döntési helyzetek felismerése és a döntési hajlandóság szintén két típust különböztet meg, a megítélő (ítélő) és az észlelő típusokat.
Megítélő (Judger, J típus). Ő alapjában véve, egy tervező típus. Ha problémával szembesül, felméri, mérlegeli azt és megkeresi a tudása szerinti legjobb megoldást. Kitartó típus, nem adja fel könnyen, gyakran az egyszerű és a nemes célokért is ugyanúgy küzdenek. A spontaneitást kerülik, sőt inkább elítélik. Minden cselekedetüknek haszna kell legyen, időt és energiát nem szeretnek pazarolni.
Észlelő (Perceiver, P típus) Nem szeretnek tervezni és tervek mentén haladni. Nehezen koncentrálnak a feladatokra és halogató típusok. A gyakori halogatás miatt elhibázott vagy nem teljesített feladatokért természetesen magukat hibáztatják ez pedig feszültséget kelt bennük. Nagyon jó rögtönző képességük miatt viszont kevés idő alatt is jól teljesíthetnek. Gyorsan és impulzívan döntenek leginkább.
A 4 terület alapján így 16 személyiség típust lehet megkülönböztetni
Az egyes területekre jellemző típus betűjeleit kombinálva az alábbi táblázatban látható a 16 személyiség típus.
Fontos viszont megérteni, hogy a személyiségünk adott szituációkban, élethelyzetekben és életszakaszokban is változhat, illetve változik. Vannak gyermek korban rögzült minták, de egy megfelelő személyiséggel rendelkező ember, képes a személyiségének fejlesztésére. Így életünk során, a különböző helyzetekben kipróbálunk más módszereket is és ezek sikerének vagy sikertelenségének eredményeiből jön létre a személyiség fejlődése. Ha valaki nagyon leragad egy fajta gondolkodásnál vagy feladat megoldási típusnál esetleg egy trauma hatására, akkor kialakulhat egy merev vagy elakadt személyiség mely nagyon nehezen lesz képes a változásra és a fejlődésre. Azt is fontos megérteni, hogy bár ez egy tipológiai rendszer, tehát minden területen vagy egyik vagy másik típusba kell sorolni az embert ahhoz, hogy egy típus meghatározható legyen, de ez sosem fekete és fehér. Példának okáért nem biztos, hogy minden társas kapcsolatban introvertált valaki, tehát nem tisztán introvertált típus. Lehet, hogy a párkapcsolatában nagyon is extrovertált. Tehát nem szabad csak két végletben gondolkodni egyetlen területen sem, sokkal inkább azt kell megvizsgálni, hogy az életében jellemzően milyen típusnak gondolja magát valaki és milyennek látják mások.
Ajánlott írásaink
Személyiség típusok 1 rész – ókori nézőpontok
A tudatosság fejlődése – a fejlődési skála
Korunk pszichológiai irányzatai