Hogyan határozható meg a személyiség zavar?
Személyiségünk optimális esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk. A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó tartós és rugalmatlan mintázata, mely jelentősen eltér a kultúra, a környezet elvárásaitól. Ez a rugalmatlanság gyakran pszichés sérüléseket, interperszonális vagy munkahelyi konfliktusokban megjelenő szenvedést, problémákat, nehézségeket okoz. A pszichológia a személyiség zavarokat tíz fő csoportban határozza meg. A személyiség tipológiáról szóló korábbi részekben bemutattam a különböző személyiség típusokat. Ezen tipológiák szerint minden ember jól bekategorizálható, azonban az emberi személyiség nem fekete vagy fehér, sokkal inkább színes, így minden ember a különböző típusok egyfajta keveréke. Ezért csak nagy rutinnal és megfelelő tudással rendelkező szakember állapíthatja meg valakiről, hogy pontosan milyen személyiség. Különös tekintettel igaz ez a különböző személyiség zavarok kapcsán. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy attól, hogy valaki ilyen vagy olyan személyiség, még nem tekinthető sérült vagy beteg embernek megfelelő szakvélemény nélkül. Azonban némi ismerettel a személyiség tipológiáról és a személyiségzavarokról, jobban megérthetjük környezetünk, szeretteink viselkedését és harmonikusabb kapcsolatokat építhetünk, mely közben a saját személyiségünk is jelentős mértékben fejlődik. Az öndiagnózis még mások címkézésénél is veszélyesebb terület, de ha bármely személyiség típust vagy személyiség zavar tüneteit felismerjük önmagunkban, könnyebben fejleszthetjük személyiségünket illetve a társas kapcsolatainkat és ez által harmonikusabb életet élhetünk önmagunkkal és a világgal.
Főbb személyiségzavar-típusok
A pszichológiában a személyiségzavarok tartós, merev viselkedési mintázatok, amelyek megnehezítik a mindennapi életvitelt és az egészséges kapcsolatok kialakítását. A főbb csoportok:
• Paranoid személyiségzavar: túlzott bizalmatlanság, gyanakvás, mások szándékainak rosszindulatúnak vélt értelmezése.
• Szkizoid személyiségzavar: érzelmi távolságtartás, társas kapcsolatok kerülése, korlátozott érzelemkifejezés.
• Szkizotip személyiségzavar: furcsa gondolkodásmód és viselkedés, torzult valóságérzékelés, különc szociális interakciók.
• Antiszociális személyiségzavar: mások jogainak figyelmen kívül hagyása, impulzív és felelőtlen viselkedés, empátia hiánya.
• Borderline személyiségzavar: érzelmi instabilitás, intenzív és viharos kapcsolatok, elhagyatástól való félelem, önsértő viselkedés.
• Hisztrionikus személyiségzavar: túlzott érzelmesség, figyelemkeresés, teátrális viselkedés.
• Nárcisztikus személyiségzavar: grandiozitás, túlzott igény az elismerésre, empátia hiánya.
• Elkerülő személyiségzavar: alacsony önértékelés, erős kritikától való félelem, társas helyzetek kerülése.
• Dependens személyiségzavar: túlzott alárendelődés, döntésképtelenség, erős igény mások támogatására.
• Kényszeres-személyiségzavar (obszesszív-kompulzív személyiségzavar): túlzott perfekcionizmus, merev szabályokhoz ragaszkodás, kontrolligény.
A sorozat ezen részében a hisztrionikus személyiségzavart mutatom be de hamarosan a személyiség zavarok teljes spektruma ismertetésre kerül majd.
Hisztrionikus személyiségzavar
Az ilyen személyiséggel rendelkező embereket a túlzott érzelmesség és állandó figyelemkeresés jellemzi. Az érintettek gyakran dramatikus, teátrális módon fejezik ki érzéseiket, sokszor kihívóan vagy provokatívan viselkednek annak érdekében, hogy a középpontba kerüljenek. Gyakori, hogy külső megjelenésüket túlzottan hangsúlyozzák, öltözködésük és viselkedésük szexuálisan provokatív lehet. Érzelmeik gyorsan változhatnak és gyakran felszínesnek tűnhetnek, mivel inkább a figyelem megszerzését, semmint a mélyebb kapcsolódást szolgálják. Hajlamosak idealizálni vagy leértékelni másokat, ami végül instabil kapcsolatokat eredményezhet. Emellett nagyban befolyásolja őket a környezetük visszajelzése és ezért sokszor túl könnyen befolyásolhatók. A hisztrionikus személyiségzavar tehát egyszerre hordozhat vonzó, karizmatikus megnyilvánulásokat, ugyanakkor hosszú távon feszültséget és felszínes kapcsolódásokat eredményezhet. Az ilyen emberek kapcsolatai gyakran felszínesek, mert a mélyebb kötődést háttérbe szorítja a folyamatos elismerés iránti igényük. Jellemzően gyakran gyorsan változtatják véleményüket vagy érzéseiket a külvilág visszajelzései alapján.
A hisztorionkus személyiség jellemzői
- Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben, ahol nem Ő van a figyelem középpontjában
- Másokkal való kapcsolatát gyakran szexuálisan csábító vagy provokatív, inadekvát magatartás jellemzi
- Gyorsan változó és felszínes érzelmeket mutat ki
- Külső megjelenését folyton a figyelem felkeltésére használja
- Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílusa van
- Dramatizáló, felszínes, felfokozott érzelmeket fejez ki
- Mások vagy a körülmények által könnyen befolyásolható
- Kapcsolatait intimebbnek tekinti, mint amilyenek
- Ha ezen tünetekből legalább öt fennáll akkor nagy valószínűséggel beszélhetünk hisztorionikus személyiségzavarról.
A hisztrionikus személyiségzavar okai
A hisztrionikus személyiségzavar (histrionic personality disorder – HPD) a Föld teljes lakosságának körülbelül 2 százalékát érinti, és jellemzően nőknél diagnosztizálják. Ironikus módon, bár érzelmeik szokatlanul sekélyesek lehetnek, általában mégis „érzelmi exhibicionisták”, vagyis olyan érzéseket mutatnak a külvilág felé, amelyeket nem tudnak igazán átélni. Ezen személyiségzavarok kialakulása részben örökletes, részben családi tényezőkön és a szocializáción alapulnak. A hisztrionikus személyiségzavar hátterében meghúzódhat az egyik vagy mindkét, de gyakrabban az ellenkező nemű szülővel való kiegyensúlyozatlan kapcsolat gyermekkori élménye. Ha a szülő rideg magatartása miatti szeretetlenség, az elhagyástól való félelem és az alulgondozottság érzése megjelenik a gyermekben. Az anyai gondozás hiánya a lánygyermeket az apa irányába fordítja, az ő figyelmének felkeltése érdekében a gyermek fortélyos viselkedést tanúsít, megteremtve a későbbi hisztrionikus viselkedés alapjait.
A hisztorionikus személyiség élete
Mivel viselkedése erőteljesen szélsőséges: az egyik pillanatban kitörő a lelkesedés jellemzi, de aztán gyorsan a kétségbeesés mélyére süllyedhet, ezért környezete számára nagy kihívást jelent. Érzelmeit csupán „eljátssza”, nem pedig „érzi”, így pillanatok alatt egyik szélsőségből a másikba eshet. Teszi mindezt környezete figyelmének kivívásáért. Mivel minden energiáját arra fordítja, hogy elnyerje mások figyelmét és együttérzését, megtanulja, hogyan kell olyan képet vetíteni magáról, amely megadja neki a vágyott reflektorfényt. „Közönségüktől” függően elsősorban a csábításra és a szexualitásra koncentrálhatnak, hogy mielőbb felkeltsék mások érdeklődését. A HPD-s személyek könnyen elunják magukat, hamar belefáradhatnak a mindennapos rutinba, munkába, barátokba és a romantikus partnerekbe. Ezért hajlamosak egyik munkahelyről a másikra vándorolni, miközben nem mutatnak túlzott sajnálatot az elvesztegetett lehetőségek iránt. A munkahely, a munkatársak elhagyása és a továbblépés nem okoz nekik akkora gondot, mint másoknak, mivel képtelenek az őszinte érzelmek megélésére. A hiteles kapcsolatok fenntartása kihívást jelent a HPD-vel élők számára, mivel ők egész életükben csak „megjátszották” érzéseiket. Ez pedig csökkenti az intim kapcsolatok kialakításának képességét. Jellemzően képtelenek őszinték lenni másokkal, hiszen önmagukkal sem tudnak azok lenni. Az elköteleződésre és törődésre képtelen természetüket azonban a környezetük is megérzi: barátaik és partnereik gyakran kimerültnek, üresnek érezhetik magukat. Mivel alacsony az önbecsülésük, a valódi kapcsolatokat pedig csak korlátozottan ismerik, így az alkalmi barátaikat „legjobbnak”, vagy a futó kalandokat „lelki társnak” címkézik. Ezek a viszonyok azonban többnyire nem tartalmasak. A nárcisztikusok túlzó önképét mások csodálata és dicsérete tartja fenn, ezzel szemben a HPD-s egyének önértékelése gyakran alacsony, emiatt a figyeleméhségüket a pozitív és a negatív figyelem egyaránt kielégíti. Akár hülyét is csinálnak magukból, ha ezzel megkapják azt a figyelmet, amire vágynak.
Hogyan kezelhető egy hisztorionikus ember ?
A hisztrionikus személyiségzavarban szenvedő személlyel való együttélés, illetve a vele való társas érintkezés során törekedjen higgadtságra, sose hagyja kihozni magát a sodrából. Ha úgy érzi, hogy az illető sérti az érzéseit vagy az érdekeit, nyugodt hangnemben, észérvekkel alátámasztva közölje vele az egyet nem értését. Ugyanezt célszerű tennie, ha túlzottan zavarónak vagy az adott helyzethez nem illőnek érzi a viselkedését. Javasolja az illetőnek, hogy forduljon szakemberhez segítségért. A hisztrionikus személyiség zavar kezelése pszichoterápián, viselkedés és kognitív terápián alapul de némely esetben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
Ajánlott írásaink
Személyiség tipológia alapjai 1
MBTI 16 személyiség típusa
Az emberi személyiség tipológiája 3. rész