Séma terápia

Emberi sémák – a viselkedésünk és szokásaink alapjai

Séma elmélet

Jeffrey E. Young a 90-es években alkotta meg a séma elméletet, mely a kognitív terápia alapjait teremtette meg. Az elmélet alapja, az a bizonyított tény, hogy a gyermekeknek vannak érzelmi alapszükségleteik, melyek az életben maradáshoz, illetve az egészséges személyiség kialakuláshoz elengedhetetlenek. Ha egy kisgyermek ezen alapszükségletei nincsennek kielégítve vagy sérülnek, akkor a világképe úgy alakul ki, illetve úgy rögzül a személyiségében, hogy az, élete hátralévő részében meghatározza a világhoz és az élethelyzetekhez való viszonyulását és ebből fakadó cselekedeteit, reakcióit.  Egy adott alapszükséglet kielégítetlensége, hiánya vagy sérülése kialakít egy séma tartományt, úgy is mondhatnánk, hogy egy séma csoportot, melyhez különböző sémák tartoznak. Az élethelyzeteinkben aztán ezek a sémák bekapcsolnak és a hozzájuk tartozó gondolatok érzelmeket váltanak ki, melyek cselekedeteket eredményeznek. Ezen cselekedeteink, az attitűdök, szokások melyektől sok esetben szenvedünk, illetve amivel hatást gyakorlunk a környezetünkre. A sémák tehát olyan rögzült gondolatok, látásmódok, mely az ember személyiségének meghatározó részei, adott élethelyzetekben bekapcsolnak és meghatározzák a reakcióinkat, gondolatainkat és érzelmeinket ezen keresztül pedig különböző cselekvési eszközökön keresztül a helyzeteink kezelését is.

Az öt alapérzelmi alapszükséglet

1. Biztonságos kötődés
2. Autonómia és kompetencia
3. Reális keretek és határok
4. Szabad önkifejezés
5. Spontaneitás, játékosság

Az alapszükségletek sérülése esetén kialakuló séma tartományok

1. elutasítottság, elszakítás
2. károsodott autonómia és kompetencia
3. károsodott határok
4. kóros másokra irányultság
5. aggályoskodás

sémák

Az öt érzelmi alapszükséglet sérülése esetén, ha valaki gyermek korban ezekből valamit, vagy akár több dolgot sem tud megélni, kialakul az öt séma tartomány. Minden alapszükséglet ki nem elégítése a hozzá tartozó (azonos számú) séma tartományt hozza létre. Tehát ha valaki nem tudta megélni gyermekkorában a biztonságos kötődést, akkor kialakul nála az elutasítottság vagy elszakítás tartomány, mely a hozzá tartozó 5 sémát hívhatja életre.

18 Séma (alaphiedelem)

A biztonság és kötődés sérülése esetén – az elutasítottság, elszakítottság sémái

Érzelmi depriváción séma: Jellemző gondolatai, mások nem értik az érzéseimet, érzelmi magányosság, meg nem értettség érzése, engem nem szeret senki.
Elhagyatottság séma: Jellemző gondolatai, minden jelentős ember az életemben elhagy, nem teljesednek be a kapcsolataim, előszeretettel választ érzelmileg elérhetetlen partnert vagy nehéz kapcsolatot.
Bizalmatlanság séma: Jellemző gondolatai, óvatosnak kell lenni, az emberek nem megbízhatóak, hátba szúrnak. Előszeretettel vonzzák a nem megbízható partnereket
Csökkentértékűség, szégyen séma: Ez a klasszikus önbizalom hiány, az ilyen ember általában kritikus partnert válasz. Magát rosszabbnak, csúnyábbnak éli meg a valóságnál és a partnerénél.
Társas izoláció séma: Nem tud vegyülni a közösségben, csak a másságát hangsúlyozza, úgy érzi nem fogadják be az emberek, csoportok.

Az autonómia és kompetenciák sérülése esetén – a károsodott autonómia és kompetencia sémái

Veszélyeztetettség séma: Túlzott félelem valamely vagy több küszöbön álló katasztrófától. Szinte mindentől retteg.
Kudarcra ítéltség: Másokhoz hasonlítja a teljesítményét és úgy érzi nem ér fel másokhoz. Bármit csinál az kudarcra van ítélve.
Dependencia séma: Mindig kell valaki, akire támaszkodik, olyan mint egy nagy gyermek. Gyakran társ, szülő vagy vezető, tekintély személy függőséfgében él. Tudat alatt úgy érzi, hogy kell, hogy valaki irányítsa.
Összeolvadság séma: Az ilyen ember, gyakran nem válik le a szüleiről, a klasszikus mama hotel szindróma. Ezért gyakran partner függőség jellemzi.

Reális keretek és határok sérülései esetén – károsodott határok sémái

Feljogosítottság, nárcisztikusság: Jelelmző érzései és gondolatai, hogy „én különlegesebb vagyok, vannak előjogaim, felsőbbrendűnek érzem magam”.
Elégtelen önkontroll és önfegyelem: Nehezen tűri a frusztrációt és a fegyelmet. Magával ragadják az impulzusok, nehezen kapcsolódik a hosszútávú célokhoz. Az ilyen ember gyakran hedonista, falja az életet és nem tud parancsolni önmagának. A függőségek kialakulásának is magas a veszélye ilyen típusú sémák esetén.

A szabad önkifejezés érzésének sérülése esetén – kóros másokra irányultság sémái

Behódolás: A kontroll feladása jellemzi, mivel elnyomva érzi magát. Leginkább a haragot, bosszút vagy elhagyást akarja elkerülni. Megadja magát másoknak, még ha nem is ért egyet velük.
Önfeláldozás séma: Túlzott hangsúlyt fektet mások igényeinek kielégítésére, úgy érzi muszáj segíteni mert ha nem teszi, akkor rossz ember, magát mindig hátra sorolja, a mások igényeinek megfelelés vezérli.
Elismerés hajszolás: Túlzott hangsúlyt fektet arra, hogy elnyerje mások elismerését és figyelmét. Magát mindig másokon keresztül határozza meg. Túlságosan fontos számára a másoktól történő pozitív visszajelzés. Jellemző rá a különböző márkás termékek használata ennek hangsúlyozása, a sznobság, a státusz szimbólumok fontossága és hangsúlyozása.

Spontaneitás és játékosság érzelmi szükségletek károsodása esetén kialakul az – aggályoskodás sémacsoport, mely sémái

Negativizmus, pesszimizmus: Egész életében a negatív dolgokra fókuszál. Úgy érzi neki sosem sikerül semmi, az élet szenvedés, mindig a legrosszabb történik. Erős szorongás jellemzi.
Érzelmi gátoltság: Spontán cselekedetek, érzelmek, kommunikáció gátlása jellemzi. Az érzéseivel nincs kapcsolatban, sem az öröm, sem a bánat nem mozdítja ki a szinuszból. Mások gyakran látják érzéketlennek.
Könyörtelen mércék: Hiper kritikusság, a maximalizmus és a perfekcionizmus közös gyereke. Nagy belső feszültség jellemzi, magának nagyon meg akar felelni, de állandóan elégedetlen, nem tud igazán örülni a célok elérésének. Nagyon magas teljesítmény mércék jellemzik.
Büntető készenlét: Az a hiedelme, hogy az embereket keményen meg kell büntetni ha hibáznak. Ezért a büntető szerepet gyakran felveszi.

A séma terápia alapja

A sémák bekapcsolása minden esetben elindít egy frusztrációt. Gondolatok, érzelmek jelennek meg, melyek cselekvésre ösztönöznek. A cselekvéseink különböző elhárító mechanizmusokon keresztül jelennek meg, rend szerint ezen cselekvési mintákat is gyermekkorból hozzuk magunkkal, általában a családunkból, családtagjaink cselekvési készleteit használva. A séma terápia ezért arra összpontosít, hogy terápiás módszerekkel feltárja a páciens gyermek korban szerzett érzelmi sérüléseit, ez alapján meghatározza, hogy mely séma csoportok és azon belül milyen sémák, hiedelmek határozzák meg az adott ember érzelmi, gondolati és ezen keresztül cselekvési mintáit, melyek az életében az elakadásokat okozzák. Ezt követően a múltbeli események átértékelésével segítséget nyújt a sémák átdolgozására és a jövőbeli események fejlettebb kezelésére, megélésére.

Ajánlott írásaim