BenedekfűCncus benedictus vagy népies nevén bogáncs, a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, egyéves gyógynövény. A Földközi tenger medencéjéből a bencés szerzetesek hozták be hazánkba és sokáig csak kolostorokban termesztették.
A fél méter magasra növő növény virágzása június-júliusban jellemző. Gyógyászati szempontból a növény felső hajtásait és virágos leveles részét használjuk.

Hatóanyagai: glikozidikus keserűanyagok, szeszkviterpén laktonoka (knicint, artemizifolint), lignánok, nyálka (8%), cseranyagok, gyanta, kevés illóolaj és nikotinsav, szalonitenoid, artemizifolin.

Felhasználása szempontjából a benedekfű forrázata, kiváló étvágyjavító és emésztést fokozó valamint epehajtó hatású, a sárgaság ellen is használták. Likőrök, gyomorkeserűk kedvelt alapanyaga.
Máriatövissel kombinálva kiváló májvédő és májregeneráló tea készíthető belőle.
Külsőleg alkalmazva szappangyártásban használják.
Túladagolás esetén gyomorgörcsöt, émelygést és hányást okozhat.

Aranyvesszőfű – csendes összetevő