Healing herbs in hessian bags, wooden mortar with chamomile and essential oil on rustic table, herbal medicine.

A gyógynövények gyűjtése és feldolgozása részben, szó volt arról, hogyan szedjük és készítsük elő a növényeket a gyógynövényes készítmények, gyógyszerek elkészítéséhez.
Ebben a részben a feldolgozott gyógynövények felhasználási lehetőségeit ismertetem.

Forrázat

A forrázat, gyakorlatilag a gyógytea készítés alapja. A forrázat hordozóanyaga, lehet víz, tej, bor, olaj vagy már elkészített gyógy főzet is.
Forrázat készülhet virágokból, szárból és levelekből is, ekkor apróra darabolt növényeket célszerű használni, de készülhet a növény gyökeréből, magjából vagy terméséből és hajtásából is, ez utóbbi esetekben őrölni vagy porítani érdemes a növényi részeket.
A forrázat készítés lényege, hogy a folyadékot felforraljuk, majd ezzel a növényt leöntjük, elkeverjük és fedő alatt hagyjuk lehűlni. Általában 7-20 perc az ideális időmennyiség amíg a növényi részeknek állni kell a forró folyadékban. Ez leginkább attól függ, hogy a növény mely hatóanyagát kívánjuk kioldani. Ezután szűrve vagy leöntve fogyaszthatjuk.
Általános szabály, hogy egy bögre 2,5 dl – 3 dl folyadékba egy teáskanál (4-5 g) egy liter folyadékba pedig egy evőkanál gyógynövényt érdemes tenni.
Ha esetleg a forrázatot újra melegítjük, ügyelni kell arra, hogy semmiképp ne forraljuk föl.

Főzet

A főzetet akkor alkalmazzuk ha a hatóanyag nehezebben kioldható. A főzet készítés lényege, hogy a föntebb említett folyadékokban a növényi részeket, forrás közeli állapotban 5-30 percig főzzük.
Nagyon fontos, hogy ne forraljuk, csak forrás közeli állapotban főzzük, ezért nem érdemes teljesen lefedni és a felforrósított folyadékba helyezzük a növényt, amit aztán forrás közeli állapotban, kis lángon főzünk.
Lehetőleg kerámia, üveg vagy zománcos edényt használjunk. Itt is szabály, hogy ha újramelegítjük a főzetet semmiképp ne forraljuk föl, mert úgy tönkremegy.

Gyógynövény áztatmány

Áztatmány

Az áztatmány már egy hosszabb folyamat eredménye, lényege, hogy valamilyen folyadékban, víz, alkohol (tiszta szesz vagy pálinka, bor) vagy olaj esetleg már elkészített főzetbe áztatjuk a friss vagy szárított, őrölt, porított növényi részeket. Az áztatás ideje a növénytől és a készítmény céljától is függ, de azt mondható, hogy 4-8 óra elegendő, extrém esetben 12 óra.
Az áztatás ideje alatt szobahőmérsékleten célszerű tartani az áztatmányt és néha felkeverni vagy felrázni, hogy jobban kioldódhassanak a hatóanyagok.

Tinktúra

A tinktúra készítés gyakorlatilag megegyezik az áztatmány készítéssel de annyi különbséggel, hogy tinktúra csak növényi alapú alkoholból (etil alkohol) készülhet, mely 50%-96% os töménységű lehet. Általában 70% etanolos kivonatot jelent. szinte korlátlan ideig eltartható és hatásfoka az áztatmánynál sokkal nagyobb, mivel a tömény alkohol jobban kioldja a hatóanyagokat.

Gyógynövény pép

A pép általában külső felhasználásra készül de néhány esetben belsőleg is fogyasztható (pesztó, szezám paszta).
A pép általában nyers és friss növények összezúzásával, darálásával készül közvetlen felhasználásra, de készülhet porrá őrölt növények áztatásával, főzésével is, akár több növényből.
Általában nem tartalmaz hordozó anyagot.

Gyógynövény kenőcsök és olajok

A gyógynövény kenőcsöknél és olajoknál a növényi részek hatóanyagait, valamilyen krémes vagy olajos közegben oldjuk föl és ezt használjuk, általában külsőleg de egyes olajok esetékben akár belsőleg is.
A kenőcs anyaga bármilyen állati vagy növényi zsiradék lehet vagy valamilyen kozmetikai ipari hordozóanyag.
Az olajok készítésénél, oliva vagy kendermag, mandula vagy bármilyen növényi olajból készülhet, célszerű ezt gyógyszerészeti céllal beszerezni, mert a nagykereskedelmi láncokban kapható olajok néha nem épp egészséges anyagokat is tartalmaznak.
Az olaj készítés lényege, hogy a növényi részeket, őrletet, aprítékot vagy porítottt anyagot olajba áztatjuk, általában pár héten keresztül. Nekem a 6 -7 hét közötti időszak a bevált.
Ez idő alatt a növény hatóanyagai az olajban kioldódnak. Ezután az olaj kész a használatra.
A már így elkészült olajból készíthetünk krémet is.

A krém készítéséhez általánosan a méhviaszt és vazelin vagy valamilyen (gyógyszerészeti) glicerin javasolt. A kenőcsöket forrázatból is készíthetünk.
A kenőcs készítés technikája, hogy a forrázatot vagy vizet felmelegítünk és ehhez adjuk a méhviaszt és vazelint, illetve glicerint. Adagolhatunk még hozzá más összetevőket is, akár több növényi olaj, áztatmány és tinktúra is lehet az alapja.
Ezután a vizet felmelegítve, folyamatosan keverjük, míg a kenőcs egynemű folyékony masszává nem válik. Ezután kihűtjük és kiadagoljuk.

Illóolaj

Az illóolaj aromás növények virágából, terméséből, hajtásából, szárából, leveléből, kérgéből készíthető. Általában hidegen préseléssel vagy sajtolással, illetve vízgőz-dessztilláció során.
Az illóolaj nagyon hatékony és tömény, más gyógynövényes készítmények komponense is lehet. Általában 1-5% os töménységű készítményekben hasznosulnak, tehát 20-100 szoros hígításban használjuk.

Galagonya – Szív problémákra és magas vérnyomásra