Az öngyógyításról szóló cikksorozat előző részeiben szó volt az elhatározásról, ami a betegség felismerését és a gyógyulásba vetett hitet jelenti röviden, beszéltem a ráhangolódás fontosságáról, majd a következő részekben a gyógyító légzés, alvás és a mozgás jelentőségéről és élettani valamint energetikai szerepeiről.

Ebben a részben a táplálkozásról szeretnék néhány fontos ismeretet bemutatni a kedves olvasómnak, hogy az öngyógyítás folyamatában megérthető legyen a táplálkozás rendkívül fontos szerepe.
Ez most kicsit hosszabb lesz de így is csak alapvető dolgokat szeretnék ismertetni ezzel kapcsolatban.
Az oldalon, a Táplálkozás részében ezekkel a témákkal bővebben is foglalkozom.

A táplálkozás létfontosságú szerepét a gyógyításban, már évezredek óta ismerik. Az ayurveda és a többi keleti gyógyító rendszer, mint a tibeti orvoslás vagy a hagyományos kínai orvoslás mind egyetért abban, hogy a betegségek kialakulásának alapfeltétele a helytelen életmód, mely a legtöbb esetben a helytelen táplálkozásra vezethető vissza.
Már Hippokratész mester, az ókori görög orvos is megfogalmazta, hogy „Táplálékod legyen a gyógyszered és gyógyszered legyen a táplálékod”, mellyel arra utalt, hogy a helyes táplálkozás gyógyító erejű és a kiegyensúlyozott és egészséges élet alapja is egyben.

Mára már a modern orvostudomány is megértette és elfogadta ezt, bár az is igaz, hogy nagy érdekcsoportok, rendszeresen próbálják elfedni, elferdíteni és titkolni vagy éppen befolyásolni a táplálkozással kapcsolatos tudományos kutatásokat, ismereteket, amelyek a profitjuk megszerzésében esetleg hátráltatná őket.
A nagy élelmiszertermelő és feldolgozó cégóriások, melyek a növénytermesztés és állattenyésztés, profitszerzés szempontjából, hatékony oldalát kívánják erősíteni, sok olyan génmódosító eljárást, gyógyszeres és vegyszeres kezelést és termelési és tartási módot alkalmaznak, melyek az élelmiszer előállításának hatékonyságát az egészséges előállítással szembe helyezik.
A gyógyszergyárak, a cukor lobbi a nagy élelmiszerforgalmazó hálózatok, a giga üdítőital gyártó cégek, az édesség ipar és sorolhatnánk tovább, rengeteg olyan terméket állítanak elő, mely nem, hogy használna de egyenesen árt az egészségnek és betegségek kialakulásához vezet.
Az élelmiszerekben található adalékok, túlfinomított és vegyészetileg túlkoncentrált anyagok, az állat tartás vagy növénytermesztés közben használt vegyszerek, gyógyszerek és a minden hulladékot hasznosítani kívánó technológiák nagyon sok olyan anyagot juttatnak az élelmiszerekbe és ezzel az emberek szervezetébe, amely közvetve vagy közvetlenül betegségeket okoznak.
Nem kell túl sok logika ahhoz, hogy ezen élelmiszerek ha betegségeket képesek okozni, akkor a betegségek gyógyításában is hátráltatják az embert, pláne ha pont ezen dolgok egészségkárosító hatása miatt alakult ki a betegség.

Nem csak az önmagát gyógyítani kívánó ember, de az egészségét megőrizni akaró és a testi és lelki harmóniát megszerezni vágyó vagy megtartani kívánó ember, is nagy hangsúlyt kell, hogy fektessen a táplálkozásra.

A helyes táplálkozásnak a következő 6 alapszabálya van.

1. Minden szükséges tápanyagot ami a szervezet működéséhez, fenntartásához és regenerációjához szükséges, be kell vinni a szervezetbe.
2. A bevitt és a felhasznált energia egyensúlyt mindig figyelembe kell venni. Többlet energia bevitel hízást, kevesebb természetszerűen fogyást eredményez.
3. Az elfogyasztott táplálékban a szükséges tápanyagoknak, a táplálkozás célja szerint (gyógyító, fenntartó, építő stb.) megfelelő arányban kell állnia egymással.
4. Az elfogyasztott tápláléknak egészségesnek kell lennie, tehát minden olyan anyagtól, méregtől, szennyeződéstől és a szervezet számára káros dologtól mentesnek, ami káros a szervezet számára.
5. A táplálkozást, alkathoz, tevékenységhez, célhoz és élethelyzethez és napszakhoz kell igazítani.
6. A táplálkozásra, lehetőleg rendszeresen, azonos időben és megfelelő körülmények között, időt kell szakítani.

Ezekről a kérdésekről illetve a helyes és gyógyító táplálkozásról, a táplálkozás rovatban bővebben is olvashat a kedves olvasó.

Pár hasznos információt és látásmódot, azért röviden itt is bemutatok

Fehérjék és a húsok

A húsok rendkívül jó fehérje források, de sok egyéb tulajdonságuk is van. A húsfogyasztás csak mérsékelten mondható egészségesnek, mert az emberi szervezet a vegyes táplálkozásra van berendezkedve. A húsok emésztése nehezebb, több savképződéssel jár, tovább tart ezért nem megfelelő időben vagy nem eléggé aktív életmód mellett fogyasztva, a húsok lebontása alatt a szervezetben több méreganyagi is felszabadulhat.
Nem beszélve az álatok tartása közben a húsba kerülő természetes és mesterséges mérgekről, gyógyszerekről és vegyszerekről. Az állatok is rendelkeznek idegrendszerrel és hormonális rendszerrel, tehát a tartásuk közben fellépő stresszhatások, hatással vannak a húsuk minőségére, ahogyan a táplálékuk is.
A húsok fogyasztásánál, a sertéshús kerülése ajánlott, valamint a többi húsféleség fogyasztása mérsékelten ajánlott. Heti egy alkalommal bőven elegendő normál esetben.
Ketogén diéta alatt ez változhat de egyrészt ott az arányokra nagyon kell figyelni, másrészt ez sem szabad, hogy túl hosszú ideig tartson.
Azoknak akik nem szeretnének felhagyni a hús fogyasztásával, évente legalább egy de inkább két alkalommal a teljes húsmentes böjt mindenképp ajánlott. Erre jó időszak lehet a keresztény kultúrában ismeretes, Húsvét előtti nagyböjt időszaka.

Cukor és finomított (nem jó) szénhidrátok

A cukor és a finomított szénhidrátok, a fehér liszt a fényezett rizs és az ezekből készült vagy ezen szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerekről már rég bebizonyosodott, hogy nem egészségesek a szervezet számára, mert olyan töménységben tartalmaznak anyagokat, magas glikémiás szénhidrátokat, szacharózt, glutént amelyek emésztése a szervezet számára megterhelő, mivel ilyen koncentrációban a természetes táplálékból nem tudnánk ezekhez az anyagokhoz jutni.
A másik probléma ezekkel a szénhidrát forrásokkal, hogy eltávolításra kerültek belőlük, azok a növényi részek, melyek az emésztésükhöz és felszívódásukhoz szükségesek lennének, így egyrészt fokozottan terhelik az emésztő rendszert, másrészt vitaminokat vonnak el a szervezettől az emésztés során.
A koncentrált hatásuknál fogva, nagyon megterhelik a hormon rendszert és a lebontásukat végző szerveket, belek, máj, hasnyálmirigy.
Hizlalnak, allergiás reakciókat válthatnak ki (akár érezhető a tünet, akár nem érezhető).
Ezért az egészséges táplálkozás során, de az öngyógyítás során mindenképp, ezeket az anyagokat igyekezni kellene kerülni, vagy nagyban mérsékelni a fogyasztásukat.
Egy hét „mesterséges cukor” mentes és lisztmentes diéta már érezhető eredményt hozhat. (Erről is bővebben olvashatsz a Táplálkozás részben az oldalon).

Jó szénhidrátok (a lassan felszívódóak)

A jó szénhidrát kifejezés nem teljesen igaz de mégis találó. A szervezet szénhidrát anyagcseréje egyszerűsítve úgy működik, hogy amit a bevitt táplálékból az emésztést követően fel tudunk használni, azt felhasználjuk amit pedig nem abból a máj (miután feltöltötte az úgynevezett glükogén raktárait) zsír készít és így raktározza a sejtekben.
Ez a raktározás egy érthető folyamat, mert az ember, amíg nem élt ilyen formájú civilizációban, ahol (a nyugati világban jellemzően) nem kell éheznie, addig szükséges volt, hogy ha táplálékhoz jut, többet is fel tudjon venni abból, mint amire épp szüksége van.
Ezért képes például a gyomor jelentős mértékben tágulni, tehát extra mennyiségű táplálékot befogadni és ezért képes a szervezet zsírból, szénhidrátból de még fehérjéből (akár saját izomszövetéből is) is glükózt (cukrot) készíteni.
A nyugati világban az ember viszont általában nem éhezik, ezért nem célszerű az étkezések alkalmával túl sok energiát bevinni a szervezetbe, mert ennek feldolgozása és raktározása, egyrészt megterhel, másrészt hízást okoz. A hízásról pedig köztudott, hogy számos betegség kiváltó oka lehet, közvetve vagy közvetlenül is.
A szénhidrátokról a Táplálkozás részben már írtam. Röviden annyi a lényegük, hogy vannak hamar emészthető és így hamar felszívódó szénhidrátok, cukrok (szacharóz, fruktóz, glükóz stb.) amelyek gyorsan bekerülnek a szervezet energia rendszerébe (jól megemelve az inzulin szintet) ezeket nevezzük magas glikémiás indexű szénhidrátoknak. Vannak, melyek összetettebb szénhidrátok, ezek lassabban bomlanak le és szívódnak fel, így kevésbé emelik az inzulin szintet viszont hosszabban adják le a bennük lévő energiát, ezek az alacsony glikémiás szénhidrátok.
Ilyen a barna rizs (nem fényezett, nem teljesen hántolt), a rozs, a zab a köles, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, zöldségek, bab, lencse, mogyoró stb.
Ezen szénhidrátok fogyasztása ajánlott, ellentétben a cukrozott, finomított, finom lisztből készült ételek fogysztásával.

A zsírok, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak

A zsírokról és a koleszterinről, Koleszterin, tények és tévhitek címmel már korábban több cikket is írtam az oldalon ajánlom a kedves olvasó figyelmébe. A zsírok létfontosságú tápanyagok, nem csak az energia szempontjából, de a sejtek felépítése, a vitaminok és hormonok felépítése és egy sor egyéb élettani folyamat miatt is nélkülözhetetlenek.
Ezért a zsírok fogyasztása elengedhetetlen. Azonban itt is fontos, hogy mennyit fogyasztunk és milyen típusú zsírokat. A mennyiség, egyrészt a kalória miatt fontos, hogy ne járjon hízással, testzsír növekedéssel a fogyasztásuk (kivéve, ha ez cél egy kóros soványságnál) másrészt a telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása ajánlott (lásd Omega 3 és 6 cikkben az oldalon).
Ezért alacsonyabb állati eredetű zsír fogyasztás ajánlott és ebben az esetben is inkább a vaj helyezendő előtérbe, illetve a tengeri halak és a vadlazac fogyasztása. Valamint érdemes hidegen sajtolt növényi olajokat is fogyasztani, tökmag, lenmag, kendermag, oliva, dió olajokat. Ezek az olajok gazdagok telítetlen zsírsavakban.

Vitaminok és ásványi anyagok

A vitaminok és ásványi anyagok szerepéről már több cikkben is írtam. Mennyi vitamint fogyasszunk?
B vitaminokról. Q 10 – koenzimről. És még számos írás a táplálkozás rovatban.
Röviden az a lényeg, hogy az úgynevezett mikor tápanyagokra, nyomelemekre, mint a magnézium, calcium, selén, cink, vas stb. és a vitaminokra a szervezet egészséges működéséhez szükség van.
Az emberi szervezet sok vitamint maga is képes előállítani, illetve a táplálékból hozzájutni az ásványi anyagokhoz és vitaminokhoz. De ennek ellenére mégis érdemes a vitaminok folyamatos beviteléről gondoskodni, amely a táplálkozás és esetlegesen étrend-kiegészítők segítségével megoldható.

Az egyetlen vitamin, amit nem képes a szervezetünk szintetizálni az a C-vitamin. Ez azért nagyon fontos, mert a szervezet számára egyrészt a szabadgyökök, mérgek semlegesítéséhez szükséges, tehát elengedhetetlen mind a gyógyulás, mind az egészséges életmód szempontjából.
A Táplálkozás részben a C vitaminnak külön cikket szenteltem, ezért itt ezt sem részletezem, de annyit mindenképp megemlítek, hogy ezt a vitamint nem lehet túlzásba vinni, tehát kárt nem okoz senki önmagának. Viszont hiányában például a skorbut betegség kialakul, valamint a szervezet daganatos elváltozásai és egyéb betegségei, gyulladások, sejtmérgezés, sejthalál szempontjából is rendkívül fontos megelőző illetve gyógyító vitamin.
A táplálékaink egyre kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, az ipari termesztés és feldolgozás miatt, ezért ezeket különböző vitamin készítményekből érdemes pótolni, rásegíteni a szervezet, úgynevezett vitális tartalékainak feltöltéséhez, melyek a betegségek megelőzése és kezelése szempontjából is rendkívül fontosak.

Az öngyógyító táplálkozás összefoglalva

Az öngyógyító táplálkozás mindenképp átgondolt és tudatos. Egy betegség idején a szervezetbe kerülő anyagok mennyiségére, összetételére és minőségére különös hangsúlyt kell fektetni.
Ha valaki betegségből gyógyul, figyeljen oda a táplálkozására és a táplálék minőségére.
Mindenképp fogyasszon elegendő vitamint és ásványi anyagot és ha kell diétázzon, akár a betegség miatt, akár az emésztő rendszerének kímélése miatt, akár a testsúly felesleg leadása miatt vagy akár ezek kombinációja szándékából.
Érdemes ellenőrzött forrásból beszerzett ételeket fogyasztani, kerülni az adalékokkal dúsított, üzletlánci vagy egyéb ételeket, gyorsételeket, tartósított ételeket és érdemes minél több friss zöldséget, frissen készült ételt fogyasztania.
Betegségéhez mérten, táplálkozzon rendszeresen, inkább kisebb adagokat és többször (a napi 5-6 étkezés tökéletes), lefekvés előtt 2-3 órával már ne fogyasszon ételt, mert az nem tud rendesen megemésztődni és tartson mértéket.
A szervezet meg fogja hálálni és egy egészséges és átgondolt étrend hatásai szinte azonnal de legkésőbb pár nap elteltével érezhető változásokat okoznak.

Mennyi vitamint fogyasszunk ?