A kurkuma – Curcuma longa vagy más néven, indiai sáfrány. A világ szinte minden táján ismert fűszernövény, nem csupán fűszerként, festékanyagként és dísznövényként közkedvelt. Gyógynövényként, még sokoldalúbban alkalmazható. A hagyományos indiai gyógyászatban, a több ezer éves múltra visszatekintő ájurvédában ősidők óta alkalmazott gyógyító szer, gyógyító fűszer. De már i. e. 600-ban Asszíriában is feljegyezték jótékony hatásait. Az ókor leghíresebb görög orvosa, Dioszkoridész ugyancsak megemlíti. Hatóanyagai: A kurkuma két fő hatóanyaga, két kurkuminszármazék (demetoxi-kurkumin és bisdemetoxi-kurkumin). A kurkumin, amely a kurkuma sárga színét is adja, egy polifenol, mely leginkább a növény gyökereiben található. Sárga hasábos kristályokból áll. 177 C°-on olvad; borszeszben, éterben oldódik.
A kurkuma hatásai
A kurkumin, erős antioxidáns, terápiás alkalmazása nagyon hasonló számos bioflavonoidéhoz, hatékony gyulladáscsökkentő, antikarcinogén (daganatellenes), antibakteriális, antivirális (vírusölő), antimikrobás, immunstimuláló vegyület. Növeli a májban és egyéb szövetekben a glutationszintet. A glutationt, vagy rövidebben GsH-t gyakran nevezik a test egyik fő, természetes gyógyító anyagának. A glutation testünk egyik legerősebb antioxidánsaként ismert. Képes jelentős mértékben hatástalanítani a szabadgyököket és küzd azok károsító hatásai ellen. A kurkuma, hatóanyagai erősítik az epehólyagot, hatásos az epekő megelőzésében és kezelésében, ugyanis a kurkumin növeli az epe oldhatóságát és ez gátolja az epekő kialakulását, és ez segíti a már meglevő kövek kiürülését. A kurkumin csökkenti a bélben lévő toxinok szintjét is, mivel kemoprotektív (vegyi anyagokkal szembeni védő) hatású. Ez a hatás fokozott azoknál, akiknek testnedveiben (nyálában) nincs szabadon keringő A-, illetve B-vércsoportra jellemző antigén (ezek az úgynevezett non-szekrétor egyének). A kurkumin ugyanakkor a bélrendszerben történő poliamin-szintézis hatékony inhibitora (blokkolója) is. Lényeges kiemelni, hogy a kurkumin minden vércsoport számára hasznos és jótékony hatóanyag.
A kurkumin közvetlen hatásai
A kurkumin gátolja a fájdalommal kapcsolatos, prosztaglandinoknak nevezett anyagok szintézisét a szervezetben. Kiváló diuretikum (vízhajtó), ezért támogatja a vesék munkáját is. Csökkenti a vér LDL koleszterin és a trigylcerid szintjét is. A kurkuma hatóanyagai serkentik a zsíranyagcserét (ezért támogatják a súlycsökkenést is). Nagy mennyiségben fokozza a szervezet kortizol termelését, amely hatékonyan csökkenti a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, mivel gátolja az úgynevezett leukotrién képződést (ez az anyag gyulladáskeltő hatású). A kurkumin emellett számos más hatásmechanizmus tekintetében is nagyon hasonló a flavonoidokhoz, mind antioxidáns hatását, mind a gyógyszereket metabolizáló enzimek, például a glutation-S-transzferázok stimulációját tekintve.
Felhasználása
Indiában a nők kurkumás vizet használnak arcmosásra, mert aranyló, fénylő színt kölcsönöz a bőrnek. Ezen kívül kitűnően tisztítja a pórusokat, szabályozza a faggyúmirigyek működését, fokozza a vérkeringést, támogatja a kollagén termelődését kívülről és belülről egyaránt. Fájdalomcsillapításra forró tejben feloldják, és úgy isszák. Kígyómarásnál, pókcsípéseknél kurkumás italt fogyasztanak. Három evőkanál durvára vágott kurkumagyökeret fél csésze vízzel pépesítenek és ezt megisszák. Mivel a kurkuma kitűnő antiszeptikus hatással bír, ezt az italt csípésekre külsőleg is alkalmazzák. Egy kevés liszt hozzáadásával sűrű pépet készítenek és ezzel kezelik az érintett bőrfelületet. Az így készített pépet nem csak csípésekre, marásokra alkalmazzák, hanem szinte minden bőrsérülésre, égési sebekre, vágott sebekre, horzsolásokra, véraláfutásokra, kötőhártyagyulladásra. Hidegen sajtolt olajokkal pépesítve is használják a fent leírt esetekben. Légzési nehézségeknél a kurkuma főzetével inhalálni is szoktak. Mézben vagy ghí-ben (tisztított vaj) feloldva 1:1 arányban naponta 4-6 alkalommal fogyasztva csillapítja a köhögést, és feloldja a lerakódásokat. Hatékony hepatoprotektívum (májvédő). Hasonló hatásokkal rendelkezik, mint a máriatövismag. 2,5 dl natúr joghurtban egy evőkanál kurkuma reggel éhgyomorra elfogyasztva hatékonyan gyógyítja a hepatitiszt is, az ayurveda szerint.
Kurkuma a rák ellen
A kurkumin gátolja az angiogenézist. Azaz a rákos sejtek növekedését, burjánzását és szóródását, vagyis azt a folyamatot, amelynek révén a rákos daganat létrehozza a saját vérellátását tápláló érrendszert. A kurkumin annak az enzimnek a működését gátolja, amely döntő e folyamat szempontjából, valamint leköti a vérben található vasat és rezet, márpedig éppen ez a két elem szükséges a tumort tápláló érhálózat növekedéséhez. Gátolja a cox 2 (cyklooxygenáz) gyulladási enzim tevékenységét is, amely a T limfociták érését akadályozva, hozzájárulva a tumorok növekedéséhez, blokkolja a kinéziseket (kinasses), amelyek a rákos sejtek burjánzásáért felelnek. Blokkolja az ösztrogén és az ösztrogénhez hasonló vegyi anyagok képződését, ezzel gátolva a sejtek sokszorozódását.
Elősegíti a sejtdegenerálódás első szakaszában, az úgynevezett rákmegelőző állapotban lévő sejtek pusztulását.
Ez úgy történik, hogy a kurkumin ösztönzi az úgynevezett programozott önmegsemmisítő mechanizmusa (apoptózis) megindulását. Ebben a folyamatban a szervezet képessé válik arra, hogy azonosítsa a ráksejteket, és parancsot adjon nekik önmaguk megsemmisítésére.
A programozott sejthalál előidézése egyébként a rákellenes gyógyszerek új nemzedékének kifejlesztéséhez vezethet. Sokféle tápanyag gyakorol ilyen hatást, így a szelén, az A-vitamin, a zöld tea és a D3-vitamin. Ezek közül azonban kétségtelenül a kurkumin a leghatékonyabb. Rákbetegeknek az étkezésekkel egy időben napi 2000-4000 mg kurkumin kivonat bevitele ajánlott. 1993-ban tajvani kutatók felfedezték a kurkumin PKC (proteinkináz- C) blokkoló hatását. Ezen hatás a számos egyéb rákellenes hatások egyike.
A kurkumin gyógyászati alkalmazása
Klinikai alkalmazásban általában 1000 – 1200 mg kurkumin kivonatot használnak, leggyakrabban intravénásan, de több nézet szerint is 400 – 800 mg os dózisban már jelentős hatása lehet.
Azt azért nem árt tudni, hogy a kurkuma általában 1-3 % kurkumint tartalmaz, nagyon jó minőségű kurkuma sem tartalmaz 4% nál többet ebből a hatóanyagból. Ebből következik, hogy 100g kurkumában általában 1-3 g (azaz 1000 – 3000 mg kurkumin van), tehát napi 30-50 g körüli kurkumát kellene fogyasztani (minőségtől függően), hogy terápiásan legyen értelme, ez pedig nagyon sok és jelentős mértékben terhelné az emésztő rendszert. Arról nem is beszélve, hogy az elfogyasztott kurkumából a kurkumin, az emésztő rendszerből nem is olyan jól hasznosul mint a tiszta intravénásan adott kurkumin kivonat.
Ezért a kurkumát mindenképp inkább kiegészítő vagy megelőző jelleggel érdemes fogyasztani, rendszeresen és kúraszerűen (napi 4-5g) és nem érdemes bedőllni olyan állításoknak, ami 300 – 500 mg (0,3 – 0,5 g)kurkuma tartalmú drága kapszulák, tabletták gyógyító hatásait reklámozza, ezekben ugyanis 10 mg nál nem több a hatóanyag, amely nagyon jelentős hatást nem igen fejt ki.
Ajánlott cikkek
- Fűzfakéreg – természetes aszpirin
- Gyömbér – hányinger és koleszterin csökkentő, fertőtlenítő és élénkítő
- CBD olaj – egy csodaszer amit nálunk még üldöznek
- Gyulladás csökkentés táplálkozással és gyógynövényekkel
