kávézás

Mikor és mennyit kávézzunk ?

Bár a Coffea (kávéfélék) növénynemzetséghez nagyon sok növény tartozik, de az általunk ismert és fogyasztott kávét, csupán két kávéfaj terméséből kéítünk. A jól ismert arab kávé a Coffea arabica, a robuszta kávé pedig a Coffea canephora fajokból készül.
Természetesen az adott fajok számtalan alfaja, változata és nemesített formája megtalálható a világon és a hétköznapi presszókávétól, a drágább kávé különlegességeken keresztül egészen az exclusive és nagyon drága kávéig számtalan kávé elérhető a világon.
A kávé feldolgozása, pörkölése és elkészítési módjai szerint is különbözhet ezért számtalan kávétípus és kávé tartalmú ital ismert és fogyasztott világszerte. A kávéfogyasztásról és a kávé különlegességekről egy későbbi cikkben szándékozom írni. Ebben az írásban a kávé élettani hatásaival foglalkozom leginkább.

A kávé élettani hatásai

A kávéban sok növényi hatóanyag található, mint például a klorogénsav és a különböző terpének, melyek szintén rendelkeznek bioaktív hatásokkal de a kávé a feldolgozás során ezekből nagyon sokat elveszít.
A kávé legjelentősebb hatóanyaga viszont a koffein nevű alkaloid, mely a metilxantinok csoportjába tartozik (a teafélékben található teobromin és teofilin nevű anyagokkal együtt).
A metilxantinok és így a koffein is, az idegsejtek adenozin receptorait gátolják, illetve ide kötődve megakadályozzák a különböző adenozin vegyületek kötődését az idegsejthez. Az adenozin vegyületek bonyolult agyi ingerület átvivő anyagok, melyek fontos szerepet játszanak, az úgynevezett alvási kényszer kialakulásának biokémiai folyamatában (ezen kívül több más idegi folyamatokban is).

Ezt úgy lehet egyszerűen elképzelni, hogy ezek az adenozin vegyületek az ébrenléti időben folyamatosan képződnek a szervezetben és ahogy a mennyiségük növekszik, egyre több idegsejthez kötődnek és egyre intenzívebben lassítják azok működését, ezzel előídézve az álmosságot.
A koffein az idegsejtek receptorihoz kötődve, viszont nem engedi meg az adenozin kötődését, mintegy kiszorítja azt a folyamatból, így nem vagy csak kevésbé jöhet létre az álmosság és a fáradság, azaz a koffein gátlása által, az idegsejtek gátlása nem valósul meg és így az idegsejtek nem lassítják a működésüket.
A folyamat gyakorlatilag így írható le egyszerűen. Ezért van, hogy a koffein fogyasztásával a fáradság és álmosság érzése elkerülhető.

Viszont nem szabad elfelejteni, hogy az emberi szervezet egy rendkívül bonyolult és minden szinten összefüggő rendszer és így az alvás, álmosság és fáradság is több tényezőtől függ és fontos biológiai szabályozás alatt áll. A szervezet homeosztázis nevű rendszere, felügyeli az egyensúly fenntartását és ha egy rendszerben hibát észlel, akkor azonnal beavatkozik. Így a koffeinnel gyakorlatilag arra kényszerítjük a szervezetet, hogy egy másik irányból oldja meg a problémát.

Hasznos vagy káros a kávézás ?

Ennek ellenére a kávé vagy tea fogyasztás és az ez által a szervezetbe jutó metilxantinok, azaz jelen esetben a koffein mégsem mondható károsnak, illetve tudatos és ésszerű használat mellett, kifejezetten előnyösnek is tekinthető.
A koffein ugyanis pozitív hatással lehet a szív és érrendszeri problémákra, az asztmára, a különböző izomgörcsükre, a máj működésére és egyes kutatások a Parkinson kór kialakulása ellen és a csontritkulás ellen is előnyösnek találták.
Ha másért nem a kávé zamatáért, a kávézás rituáléjáért és az élénkítő, energizáló hatásért viszont nyugodtan fogyasztható ez a különleges ital, de az önmérséklet a kávéfogyasztás esetén is fontos. Napi 2-3 adag kávénál többet semmiképp nem javasolt fogyasztani és azt sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a krónikus vagy gyakori fáradság egyrészt több betegség előjele is lehet, másrészt a szervezet egyik természetes védelmi mechanizmusa, melyet nem célszerű gyakran és folyamatosan kijátszani, mert közép és hosszú távon ez is több betegség alapjait teremtheti meg.

Ajánlott cikkeink:


Férfi bajok – természetes tesztoszteronszint fokozás