torma

Torma – antibiotikum és méregtelenítő

TormaArmoracia rusticana a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Szinte az egész világon elterjedt, vizes mocsaras területeken vadon is megtalálható.
A növény használata Délkelet-Európa és Dényugat-Ázsia területéről ered. Már az ősi zsidó kultúrában is megjelenik és a Bibliában is említést tesznek a növényről. A Oroszországban a Volga és a Don környékén, ma is az életerő szimbólumaként tisztelik.
A zsidó kultúrából a keresztény kultúra is átvette és húsvét idején, nálunk is tradicionális ételnek számít.
Az ókorban már Hippokratész is említést tett a növényről és ismert volt annak gyógyító hatása.

A torma fő hatóanyagai a benzil-mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok. Ezen kívül a tormában található még C-vitamin, kalcium, magnézium, kálium és nátrium is.
A rendkívül intenzív illóolaj a növény gyökerének reszelése közben szabadul fel és ennek köszönheti a torma a legendás csípős ízét és maró illatát.

Mire jó a torma?

A rendkívül intenzív illóanyagainak köszönhetően a torma egy rendkívül jó antibakteriális szer, természetes antibiotikum.
Így külsőleg fertőtlenítésre és belsőleg hurutos bél és gyomorfertőzések kezelésére is kiváló.
Emésztést fokozó hatása, felmelegíti az emésztő szerveket és ezzel az egész szervezetet energizálja.
Segít az emésztőrendszer serkentésében, tisztításában a lerakódások felszámolásában és a máj működését támogatja, serkenti az anyagcserét és javítja a regenerációs folyamatok hatékonyságát.
A torma ásványi anyag összetétele és illóolaj tartalma miatt az immunrendszer erősítését is támogatja és segít a szervezet természetes méregtelenítő mechanizmusaiban.
A koleszterinszint csökkentését a máj működésének fokozásával és az erek falának stimulálásával segíti elő.
A népi orvoslásban a tormát daganatmegelőző hatásai miatt és a tavaszi fáradság, valamint a téli zsírosabb táplálkozás miatt, a tavaszi méregtelenítésben használták és használják, ezért nem véletlen, hogy a húsvéti ételek mellé előszeretettel tálalják a reszelt tormát.
A növény a légúti betegségekben, elsősorban hörghurut és asztma kezelésében is hatékony, segíti a nátha és megfázás megelőzését. A torma hatékony lehet a légúti-allergiák kezelésében is és különböző bőrbetegségek, sömörök, fertőzések és sebek fertőtlenítésére is használják.

Belsőleg fogyasztva elsősorban a reszelt torma ajánlott, ételek mellé de akár olajba is keverhető.
Édes borban áztatva kúraszerűen alkalmazható italt nyerhetünk belőle, mely immunerősítő, emésztésfokozó de gyomorrontás esetén alkalmilag is fogyasztható és felfázásból eredő húgyúti fertőzésekre is hatékony.
Készíthetünk belőle mézes főzetet, melynek belélegzése hatékony a légző rendszeri hurutos megbetegedések kezelésénél. De a frissen reszelt torma a gyömbérgyökérhez hasonlóan nagyon jó orrtisztító, akár megfázás akár allergiás rhinitis esetén.
Külsőleg használható, pakolásként mely a különböző keléseket kifakasztja vagy a testbe került idegen anyagokat (szálka, szilánk) felszínre hozza.
Boros áztatmányával sebeket vagy fertőzött bőrfelületet is kezelhetünk, fertőtleníthetünk.
A tormának a friss tavaszi hajtásai is fogyaszthatóak, salátába keverve.

Ellenjavallat

Mivel a torma egy nagyon intenzív növény, ezért idegi vagy szervi gyulladások esetén fokozott óvatossággal fogyasszuk. Magas vérnyomás és a tápcsatorna bármely részén kialakult fekéllyel rendelkezők inkább kerüljék. Amennyiben külsőleg alkalmazzuk, ügyeljünk a töménységre és az intenzitásra, mert könnyen okozhat maródást túlzott irritációt a sérült bőrfelületen, ilyen esetben inkább áztatmányként érdemes alkalmazni.

A témához kapcsolódó ajánlott cikkeink


Bhakti jóga – a lélek igazi természete