E-vitamin – létfontosságú antioxidáns

E-vitaminnak nevezett a természetben leginkább olajos magvakban és gabonákban előforduló anyag, mely 8 féle molekulából állhat. Elméletileg két féle anyagot a tokoferolt és a tokotrienolt tekintik E-vitaminnak de mindkét anyag 4-4 féle molekula variációt alkothat, így jön ki a 8 különböző e-vitamin molekula, melyeket alfa, béta, gamma és delta előtaggal különböztetünk meg, a szerkezetük alapján.

Ezek a molekulák rendkívül erős antioxidáns hatással rendelkeznek, legerősebb közülük az alfa-tokoferol ezért ezen molekula hatásait használják a standardok megállapításánál.
A különböző E-vitamin molekulák különböző típusú szabadgyököket képesek semlegesíteni, ezért hasznosságuk szempontjából nem érdemes különbséget tennünk közöttük.

Az E-vitamin a szabadgyök fogó hatásánál fogva sejtprotektív, védi a sejteket, pontosabban a sejtek hártyáját a külső szabadgyökök okozta káros hatásoktól. Ezen kívül hormonok képződésében (prosztaglandin) és a DNS szintézisében is jelentős szerepet játszik.
Ezen tulajdonságai miatt hatékony az érelmeszesedés folyamatának és a cukorbetegség kialakulásának lassításában valamint az immunrendszer erősítésében. Tehát sokrétűen és szerteágazóan segíti a szervezetet a mindennapi stressz leküzdésében és a regenerációban, így a daganatok kialakulásának megelőzésében is.

Az E-vitamin hosszú távú hiánya nem jellemző, mert normál táplálkozás mellett bevihető a szervezetbe legalább is a minimális napi 6-8 mg mennyiség. Bár zsírban oldódó vitamin de viszonylag gyorsan kiürül ezért pótlására mindenképp érdemes figyelni.

Napi ajánlott fogyasztási mennyisége a nemzetközi normák szerint 100-900 mg között van (Magyarországon 12 mg ot ajánlanak hivatalosan az erre hivatott hatóságok).
Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy preventív jelleggel, amennyiben valaki valamely betegség, például daganatok kialakulásának fokozottabb veszélyével él, akkor napi 200 mg ot érdemes fogyasztani. Különböző betegségek, például szív betegségek vagy bizonyos rákbetegségek kezelése esetén akár napi 800-1000 mg is javasolt lehet, de még 2000 mg E-vitamin napi elfogyasztása sem okoz komolyabb kockázatot.

Mivel a túladagoláshoz az ajánlott mennyiségek százszorosát kellene bevinni, ezért az ebből adódó problémák viszonylag csekély kockázatot jelentenek.

Az E-vitamin természetben a legnagyobb mértékben az olajos magvakban, dió, mogyoró, mandula, napraforgó fordul elő, valamint a búzacsírában és általában a különböző növényi csírákban.
Ettől nagyobb mennyiségben van jelen a különböző hidegen sajtolt olajokban, mint az olíva, mandula, dióolaj vagy a tökmagolaj.
A mesterségesen előállított E-vitamint is szója vagy más növényi olajokból szokták kivonni.
Mivel 100 g dióolaj (108 ml) is csak 30-35 mg E-vitamint tartalmaz ezért nem egyszerű az E-vitamin nagyobb dózisú alkalmazása a természetes táplálékból.
Szelénnel együtt fogyasztva lassabban ürül a szervezetből, tehát javul a hasznosulása és C-vitaminnal együtt alkalmazva is különösen hatékony.
Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy 360 mg E-vitamin, 500 mg C-vitaminnal és 50 mikro gramm Szelénnel kombinálva (1-2 adagra osztva a teljes mennyiség) ideális mennyiség lehet a napi vitaminszükségletünk és antioxidáns rendszerünk fenntartásához, valamint a betegségek megelőzéséhez.
A szervetlen vas (vas-szulfát) tönkre teszi az E-vitamint, ezért ha valaki vasat is szed azt mindenképp csak szerves (glukonat, citrat) formában tegye és várjon legalább 8 órát a vas és az E-vitamin fogyasztás között.

Az E-vitaminok egyes fajtái okozhatnak allergiás reakciót is, ezért is számítanak a mogyoró, dió, mandula fokozottan allergén anyagoknak, ezért erre mindenképp érdemes odafigyelni.

Ajánlott írásaink:

• C-vitamin – fontos vitamin, minden naphoz
• B-vitaminok – amit mindenképp érdemes tudnod róluk
• Hidegen sajtolt olajok – dió, mák és mogyoró olaj
• Gyulladás csökkentés – táplálkozással és gyógynövényekkel

Népszerű flavonoidok – csoda a növényekből