Egyéb

hypo

A koronavírus járvány miatt tomboló vegyszermánia miatt foglalkozom a fertőtlenítéssel, mely most kifejezetten fontos téma. Nem szükséges viszont a drága és sokszor hiánycikknek számító vegyipari termékeket vadászni, mert sokszor az egyszerűbb és olcsóbb még jobb is. Az előző részben a szappanok és a kézfertőtlenítő szerek volt a téma. Most a háztartási fertőtlenítőkről írok.

Háztartási fertőtlenítők – Domestos és társai vs hypo

Ha valaki veszi a fáradságot és letölt egy biztonsági adatlapot, (melyet minden vegyszerhez mellékelni kell és a gyártó oldalán elérhető), akkor meggyőződhet róla, hogy az egyik legnépszerűbb fertőtlenítőszer, a Domestos hatóanyaga a nátrium-hipoklorit, azaz ugyanaz az anyag ami a jó öreg hypoban vízzel hígítva jelen van.
A Domestos tartalmaz még különböző úgynevezett felületaktív anyagokat, melyek leginkább a folyékonyságot szabályozzák, így például jobban habzik vagy hosszabb ideig marad meg a kerámián (nem folyik le gyorsan) és lassabban illan el, illetve némi illatosító anyagot is, ami kellemesebbé teszi a használatát.
A hypo elleben semmi mást nem tartalmaz csak nátrium-hipokloritot és vizet (vízben oldott nátrium-hipoklorit). Tehát lehet, hogy büdösebb, lehet, hogy nem habzik annyira és folyékonyabb, de fertőtlenítésre tökéletesen alkalmas, semmivel nem károsabb mint a drága fertőtlenítő vegyszerek (amik a Domestossal egy kaptafára készülnek) viszont sokkal olcsóbb és ezért 2-3 litert nyugodtan bespajzolhat belőle az ember, amivel egy normál háztartás egy félévig is kényelmesen megoldhatja a szükséges fertőtlenítést.
Ezzel senkit nem akarok lebeszélni a kényelmes és jól kitalált drágább vegyszerekről, melyek hasznosságát nem vitatom de szeretnék egy tiszta képet arról, hogy a mostani időkben az otthonunk fertőtlenítése olcsón, egyszerűen, hatékonyan is megoldható. Tartaléknak 200 Ft /liter áron 2-3 liter hypo igazán nem nagy befektetés de szükség esetén igen hasznos lehet.

Tanácsok a hypo használathoz

A hypos víz önmagában tökéletesen alkalmas fertőtlenítésre. De 5 liter vízhez, fél dl hypo és egy kis konyhai mosogatószerből, vagy más tisztítószerből, kiváló felmosószert készíthetsz. A hypot ruhák fertőtlenítésére és fehérítésére is használhatod, természetesen megfelelő odafigyeléssel.

A hypoban lévő nátrium-hpoklorit egy nagyon illékony vegyület és ezért fényre, hőre, levegőre érzékeny (ezért is forgalmazzák fekete műanyag flakonban). A hypo, a nátrium-hipoklorit erősen felhígított keveréke és nem túl stabil anyag, tehát 6-12 hónap alatt sokat képes veszíteni a hatékonyságából, pláne felbontás után. Ezért felbontás után már nem érdemes több hónapig tárolni.

Belélegezni – közelről – nem szabad (ahogy a Domestost és társait sem), mert a klór roncsolja a nyálkahártyát is, (ezért is csak nagyon hígított formában forgalmazzák), úgyhogy nagyon óvatosan kell bánni vele, nehogy bőrre, szemre vagy légutakba jusson (ahogy a többi vegyület esetén is) és természetesen gyermekek elől jól el kel zárni. De megfelelő odafigyeléssel és jobb híján fertőtlenítésre tökéletesen alkalmas. Hypozás után érdemes jól kiszellőztetni.

Hypos vizet valamilyen szórófejes flakonba töltve, WC-t, ajtókilincset, lábtörlőt és gyakorlatilag bármit fertőtleníthetsz. 2 dolgot viszont ne feledj: Vigyázz, hogy nehogy belélegezd és a szemedbe illetve a bőrödre kerüljön (ha ez történik bő folyó vízzel mosd le).

Ajánlott tartalmak


Nyugtató és altató teakeverékek házilag

kézfertőtlenítés

A koronavírus járvány miatt, most kiemelten fontossá váltak a különböző higiéniai intézkedések. Gyakori kézmosás, kézfertőtlenítés, takarítás és környezetünk fertőtlenítése. De milyen szereket használjunk? Érdemes-e méregdrága és amúgy napjainkban gyakran hiánycikknek számító termékeket vásárolni, mint a kézfertőtlenítők, vagy különböző tisztítószerek? Hogyan hatnak ezek az anyagok az egészségünkre és hogyan helyettesíthetjük őket? Milyen praktikák léteznek ?
Ezen kérdésekre szeretnék választ adni és a témával kapcsolatos alapfogalmakat tisztázni.

Kézfertőtlenítő vs szappan

A kézfertőtlenítők most extrém kereslet hatása alatt állnak, szinte mindenhol hiánycikknek számítanak és a legdrágább termékeket is elkapkodják az üzletek polcairól.
Sokan nem tudják, hogy ezek az amúgy nagyon hasznos vegyszerek, hogyan működnek és mire valók valójában. A kézfertőtlenítők 60-70% alkoholból (etanol) és 30-40 % egyéb anyagból állnak. Az egyéb anyagok a zselés állagért és a kellemes illatért felelnek a kézfertőtlenítőben. A kézfertőtlenítőket arra találták ki, hogy víz hiányában is használhatók legyenek, mely igazából egy kényelmi funkció, illetve bizonyos helyzetekben például utazás, túra vagy extrém munkakörülmények kifejezetten hasznosak.
A kézfertőtlenítő szerek hatóanyaga az alkohol, amely képes elpusztítani a kórokozókat, viszont a bőrt is nagyon szárítja és hámosítja, valamint a bőrön lévő hasznos baktériumokat is elpusztítja.

Szappan: a szappan egy egyszerű kémiai folyamat eredménye, kémiailag a karbonsavak kálium vagy nátrium sóit nevezzük szappanoknak.
A ph skála 0 tól 14 ig tart (hogy az általános iskolai kémiát picit felelevenítsük) a 7 es ph az abszolúlt semleges szintet jelöli, 7 alatti ph érték savas, a 7 fölött pedig lúgosnak számít.
Az emberi bőr ph ja 5,5 tehát enyhén savas. A kémiai tulajdonságánál fogva a szappanok ph ja 8,5 és 10,5 között mozog, azaz lúgos anyagok. Ebben rejlik a szappan, fertőtlenítő hatása is. Ugyanis a bőrünkön található mikrobákat lipid burok (zsíros burok) veszi körül, lipidek vannak a sejtek falában, így a baktériumok és gombák sejtfalában is de a vírusok örökítő anyagát is ilyen lipid réteg veszi körül. A szappan lúgos kémhatása ezeket a lipideket oldja fel és gyakorlatilag elszappanosítja. Tehát tönkre teszi a kórokozókat védő burkot, melynek hatására azok szétesnek és elpusztulnak.
A szappan az enyhén savas bőrt is lúgosítja és feloldja annak felső rétegeit, ezzel megszabadít az elszarusodott bőrrétegtől, mely szintén nagyon hasznos dolog.

6 dolog amit érdemes tudnod a kézmosásról

A kézfertőtlenítésre, pláne abban az esetben ha folyóvíz áll rendelkezésre, a szappan kiváló anyag és kevésbé ártalmas a bőrre mint az alkohol.

A sebészek a kórházban, műtét előtt és után is szappant használnak, bő vízzel és alapos átdörzsöléssel mosakodnak be és ki.

Természetesen a túlzásba vitt szappanos kézmosás is nagyon kiszárítja a bőrt, tehát amennyiben gyakran mosunk kezet, este érdemes lefekvés előtt ápolni a kezeinket.

A pálinkában lévő alkohol (általában 50% alatti) nem kifejezetten jó kézfertőtlenítő és drága is.
A gyógyszertári etanol pedig nagyon drága és mindenféle anyagokkal zselésítve nagyon ritka esetben jó fertőtlenítő, tehát a szappan mindenképp jobb megoldás.

Szappanból legjobb a sima szappan, pláne ha otthon használod. A különböző nyomós szappanok inkább olyan helyen jó megoldások, ahol sok ember használja egyszerre őket és ezért kényelmesebb és kellemesebb a használatuk.

Viszonylag egyszerűen tudsz otthon is szappant készíteni, nátriumhidroxid, víz és növényi olaj segítségével. Itt az esetleg már kicsit avas, étkezési célra nem jó olaj a legjobb, amit amúgy kidobnál
A házi szappan előnyeit és a házi szappankészítés technikáit egy korábbi írásomban olvashatod. (a kiemelésre kattintva).

a folytatásban – fertőtlenítés a lakásban, hatékonyan és olcsón

Ajánlott tartalmak


Immunerősítés gyógynövényekkel

bodza

Fekete bodzaSambucus nigra a bodzafélék családjába tartozó, ernyősvirágzatú növény. Jellemzően május és júniusban virágzik. Bogyója érett állapotban fekete.
A bodzának a virágzata és az érett bogyói is de még a bodzacserje levelei is rendelkeznek gyógyhatásokkal.

Hatóanyagai

Virágja: szaponinokat,rutint és kevés illóolajat tartalmaz valamint nyálkát, cukrokat és cseranyagokat, ezen kívül gyantát, kolint, quercenint, szambunigrint, kéksavglikozidát és emulzinenzimet.
Bogyója: gyümölcssavakat, C és A vitamint, cseranyagokat (3%) nyomokban illóolajat és antociánfestéket.
Levele: cseranyagokat, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat ás A provitamint tartalmaz.
A bodza kérgét is használhatjuk drogként, szárítva és őrölve.

Gyógyászati hatásai

Belsőleg használva kiváló izzasztó és köptető hatású, így megfázásos időszakban kitűnő gyógytea. Vizelethajtó és veseműködést szabályzó, így vérnyomáscsökkentő hatása is van továbbá kitűnő köhögés csillapító és vértisztító hatású. Enyhén hashajtó hatása is van.
A bodza nyugtató hatással is rendelkezik ezért különböző nyugtató teakeverékekben és étrend kiegészítőkben is gyakran használják. Ennél fogva migrén, ideggyulladások és álmatlanság esetén is hatásos lehet. A bodza leveléből készített forrázat reumás fájdalmak enyhítésére, lázcsillapításra és koszorúér problémáknál a légszomj csillapítására használatos.

Felhasználása

A bodzából készíthetünk teát, illetve forrázatot de lekvárnak, gyümölcslének, szörpnek, bornak és pálinkának is felhasználható. Egyik legismertebb felhasználási módja az üdítő bodzaital, melyet gyakorlatilag egy kancsó limonádéból a legegyszerűbb készíteni, néhány virágot beáztatva az italba, pár óra múlva kellemes muskotályos ízű italt nyerhetünk.
A bodza virágból vagy bogyóból készített forrázat, készülhet nyers vagy szárított drogból is, a szárított bogyókat meg is lehet őrölni.

Hasonló hatású gyógynövények


Felfázás, hólyaghurut és vesekő kezelése gyógynövényekkel

gondolkodás

A cikksorozat első részében az észlelés és érzékelés, a figyelem és a tanulás valamint az emlékezet volt a téma. A második részben a képzelet, kreativitás és az intelligencia. Ebben a részben a gondolkodás, motiváció és az érzelmek fogalmait szeretném röviden (de az előző részektől, picit hosszabban) ismertetni.

Gondolkodás

A gondolkodás a képzetekre és a fogalmakra épül. Olyan információ feldolgozás, amely az információk megértésén és feldolgozásán alapszik.
A képzetek a már meglévő tudattartalmak szubjektív belső képei – belső reprezentációi.
A fogalmak pedig a gondolkodás alapegységei, melyek a dolgokat különböző osztályokba sorolják a rájuk jellemző tulajdonságok alapján. A kutya szó például egy fogalom, amelyről minden emberben egyedi képzet létezik de fogalmilag ugyanazt jelenti. (szőrös, ugat, négylábú, állat stb.).
Egy fogalmat úgy hozunk létre, hogy vagy prototípusokat alkotunk róluk, általában egyéni tapasztalás által (pl. több kutyát is látunk életünkben míg kialakul a kutya fogalma) vagy a fogalom magját hozzuk létre önmagunkban, általában tanulás által (pl. az iskolában tanulunk egy őslényről).

Amikor gondolkodásról beszélünk, meg kell tehát érteni, hogy az elménkben lévő képzetek és fogalmak alapján hozzuk létre a gondolatainkat. Ebből következik, hogy a gondolkodás változásához a képzetek és fogalmak átalakítására van leginkább szükség.
Az előző részben már említettem a két alapvető gondolkodásmódot, azaz a konvergens és divergens gondolkodást, a kreativitás és az intelligencia kapcsán. Míg az intelligenciára inkább a konvergens gondolkodásmód jellemző, azaz megtanult információk alapján, egyirányú, logikus és mintafelismerő, ezzel gyors és hatékony, addig a kreativitásra a divergens, azaz szerteágazó, merész, sablonokból kitörő és lényegében újat alkotó gondolkodás, melyet a problémán túli nézőpont és a kísérletezési kedv jellemez.

Motiváció

A motiváció az elmúlt évek talán leginkább és leggyakrabban használt pszichológiai kifejezése. Rengeteg értelmezése és annál is szélesebb körű megközelítése ismert.
A motiváció egy egyszerű definíció szerint: A viselkedésre késztető belső tényezők összessége.
Ha a motivációról beszélünk, szintén három lényeges alapfogalommal kell tisztába lennünk.
Ezek pedig a drive, a szokások és az arousal.

A drive-ot egyszerűen hajtóerőnek fordíthatjuk, mely olyan belső késztetés, mely a belső szükségleteinkből alakul ki, hogy a szükséglet kielégítésére késztessen. Léteznek elsődleges driveok, melyek az alapszükségleteinkből alakulnak ki, mint pl. az éhség, szomjúság, biztonság iránti vágy, vagy a szexuális ösztön. De léteznek úgynevezett másodlagos driveok, melyek az elsődleges driveokra épülő hajtóerők, tehát azok kielégítését közvetve szolgálják. Például a pénz vagy hatalom utáni vágy, mely sokszor közvetve a biztonság utáni vágyat, vagy a szexuális ösztönök kielégítésére szolgál, esetleg mindkettő egyszerre.

A szokások olyan tanult viselkedési formák, melyeket a szükségleteink kielégítésére „fejlesztünk” ki.
Az arousal pedig az energia, mely a vegetatív fiziológiai aktivitásunkat jelenti. Egyszerűbben megfogalmazva bioenergetikai szintnek is nevezhetnénk.

A szervezet mindig egy egyensúlyi állapotra (homeosztázis) törekszik, így mikor ez az állapot valamerre elmozdul, a driveok segítségével cselekvésre ösztönöz bennünket, mely a szokások által nyilvánul meg. Amikor kielégítjük valamely szükségletünket (pl. éhség – evéssel) akkor a kibillent egyensúly helyreáll, a szükséglet kielégítését szolgáló drive pedig megszűnik (redukálódik). A driveok erőssége vagy intenzitása viszont az általános arousal szinttől függ. Az arousal szint viszont a belső egyensúlytól. Bár ez úgy tűnhet mint a saját farkába harapó kígyó, de inkább a jing és jang jusson az eszünkbe, azaz az örök körforgás, ami a harmóniát megteremti, mégpedig az áramlás, a mozgás által, mert ha a rendszer megáll, akkor szétesik.
A motiváció tehát a szükségleteink kielégítésére ösztönző tényezők összessége, mely a viselkedésünket meghatározza és cselekvésre késztet. A driveokból táplálkozik, a szokásaink által nyilvánul meg és az arousal szintünket is tükrözi valamint annak függvénye egyaránt.

Így a biológiai és mentális szükségleteink valamint az ezekből táplálkozó driveok, a szokásaink és az arousal szintünk is befolyásolja a motivációinkat.
A szokásaink a tapasztalatainkból alakulnak ki és a gondolkodásunk meghatározó tényezői. A tapasztalások, az érzékelés és észlelés alapján íródnak elménkbe, az emlékezet és figyelem segítségével.
Amikor tehát motivációról beszélünk, a szociális vagy biológiai szükségleteink kielégítését fejezzük ki különböző motívumokkal, melyeket tapasztalásaink által saját elménkben hozunk létre és hívunk életre.

A motivációs elméletek közül Maslow szükséglet piramisa és Murray motivációs rendszere a leg-

maslow
Maslow szükséglet piramisa

ismertebb. Maslow azt állítja, hogy az alapvető biológiai szükségleteink (légzés, alvás, ivás stb.) kielégítése után, a biztonság utáni vágyunk a legerősebb motiváció, majd a szeretet és másokhoz tartozás érzése, ezután pedig a megbecsülés és elismerés elérése. A motivációink következő szintje a tudás és megismerés, majd a harmónia és esztétika és végül az önmegvalósítás.
Murray szerint 27 alapvető szükséglettel rendelkezik minden ember, melyeket 6 téma köré csoportosít: ambíció, hatalom, státusz védelme, tárgyakhoz kötődés, társakkal való viszony és az információcsere.

Érzelem

Az érzelmek talán a legérdekesebb emberi tulajdonságok de kétség kívül az emberi élet legmeghatározóbb tényezői. Azt mondhatnánk, hogy az érzelmeink a valósághoz fűződő szubjektív viszonyunkat jelenítik meg.
Az emberi érzelmekről számos elmélet és felfedezés látott már napvilágot, mégis az egyik legelvontabb fogalmak közé tartozik. Megfoghatatlan, követhetetlen és összetett. Függ a tapasztalásainktól, érzékeléseinktől, gondolkodásunktól, intelligenciánktól, idegi és hormonális szabályozásunktól és még számos külső és belső tényezőtől.
Egy viszont teljes bizonyossággal állítható, az érzelmeink bennünk keletkeznek, így csak mi vagyunk képesek szabályozni, uralni és megélni azokat.
Paul Ekman a világ talán legelismertebb, érzelmeket kutató tudósa. Ekman professzor szerint 6 alapérzelemmel rendelkezik minden ember, melyek megjelenése, fiziológiás és mimikai mintázata minden embernél szinte megegyezik, éljen bármilyen kultúrába vagy tartozzon bármelyik népcsoporthoz.
A 6 alapérzelem az öröm, szomorúság, félelem, harag, undor, érdeklődés és a meglepődés. Minden további érzelem, úgynevezett kevert érzelem, mely a hat alapérzelemből jön létre valamiféle speciális koktél formájában.
Az érzelmek és a gondolatok valamint a test fiziológiás állapota, az arousal szint, a viselkedés és motivációk egy sajátos rendszerben működnek. Oda-vissza hatnak egymásra és nem lehet tudni, hogy adott esetben mi hozza létre a őket, illetve hogyan hatnak egymásra.

Hogyan hat a gondolkodás az érzelmeinkre ?

Erre a kérdésre is bonyolult lenne válaszolni, sőt talán értelmetlen is. Minden esetre több tudományos modellel is próbálták már leírni a gondolkodás és érzelmek hatását. Én most egy egyszerű modellt mutatok be ezek közül.
Amikor felmerül egy gondolat vagy megjelenik egy élethelyzet, akkor kognitív (gondolati) szinten először azt állapítjuk, meg hogy az adott helyzet (vagy gondolat) mennyire kívánatos a számunkra. Tehát megállapítjuk, hogy jó vagy rossz, előnyös vagy hátrányos stb. Ez meghatározza, hogy milyen típusú érzelem alakul ki a helyzettel kapcsolatban.

Ezután a következő szűrőt kapcsolja be az elme: Mennyi erőfeszítésre lesz szükségem, hogy ezt a helyzetet megoldjam ? – ezzel az érzelem intenzitását állítjuk be. Ezután a helyzet bizonyosságának a meghatározása következik. Valóban így van? Valóban helytálló a gondolat vagy feltételezés ? Ezzel az energiaszintünket hangoljuk az érzelem elindításához.

A következő lépés a figyelem beállítása amit a helyzetre vagy gondolatra szentelünk. Ezzel összpontosítjuk az energiáinkat. Majd meghatározzuk, hogy mennyire leszünk képesek uralni a helyzetet. Itt már fokozott a feszültség és az érzelmeink feszülnek. Ezen a ponton dől el, hogy mekkora érzelmi energia szabadul majd föl, mondhatnánk úgy is, hogy mekkora erővel pengetjük meg az érzelmi húrjainkat.
Ezután még egy értékelés fut le az elmében, nevezetesen, hogy milyen mértékben részesei a helyzetnek olyan erők, melyek embertől függetlenek. Itt dönti el a tudatalatti, hogy az érzelmeinknek milyen lesz a lefutása illetve mire irányítjuk azokat. Aztán indulhat az érzelmi lavina.

Érzelmi sémák és cselekvési szokások

Az érzelmek minden esetben egy már korábban (kis gyermekkorban) rögzült minták alapján jönnek létre, melyeket sémáknak nevezünk.  Ezek a viselkedés mintázatok, a korábbi tapasztalásaink és élethelyzeteink termékei, melyeket spontán tanulunk vagy a folyamatos megerősítések által elmélyülnek és részévé válnak a helyzetértékelési eszköztárunknak.

Ilyen viselkedési séma lehet például, hogy ha valakitől olyan visszajelzést kapunk, hogy nem tartja jónak amit tettünk, például azt mondja „nincs igazad, nem jól látod …” akkor az elutasítottság érzése jelenik meg bennünk, ezért dühösek leszünk és a dühünkön keresztül győzzük le azt a szégyenérzetet. A düh egy kevert érzelem, amely magába foglalhatja a haragot és a félelmet is.

A helyzetre használt sémánk aktivációja után, jönnek az attitüdök melyekkel az adott sémát kifejezzük. Az attitüd, olyan viselkedés forma, amivel kifejezzük az adott érzelmet az adott helyzetben. Mondjuk például kiabálni kezdünk, esetleg fenyegetőzünk vagy magunkba folytjuk az érzést és leblokkolunk, elhallgatunk, esetleg sarkon fordulunk és becsapjuk magunk mögött az ajtót.
Az emberek általában a rossz attitüdöktől, azaz a cselekvési szokásoktól szenvednek, általában ezeket nevezik meg rossz tulajdonságoknak, amitől szabadulni szeretnének. De attitüdöt elengedni nem lehet, csak lecserélni, így ha valaki egy úgynevezett rossz szokástól szeretne szabadulni, mélyebbre kell ásni és a sémáit kell felülírni, hogy a számára vagy környezete számára kellemetlen attitüdöt meg tudja változtatni.
Természetesen ezen a folyamatokat már az idegrendszer és a hormonrendszer is leköveti és az érzelemnek megfelelő állapotba állítja a szervezetet.
Düh esetén például esetben szűkülnek az erek a belsőszervekben, hogy több vér jusson az izmokba és az agyba, felgyorsul a szívverés és a légzés, fokozódik az energiafelhasználás a sejtekben ezzel nő a testhő. Kipirosodik az arc, megfeszülnek az izmok és egy sor fiziológiás folyamat indul el. Tehát az érzelmek fiziológiás szinten is megváltoztatják az embert…

Ajánlott írásaink


A jóga személyiség pszichológiája

kreativitás

A pszichológia alapfogalmai sorozatban bemutattam röviden a pszichológia kialakulásának történetét, a modern lélektan kialakulását és korunk pszichológiai irányzatait. A további részekben a pszichológia alapfogalmait mutatom be röviden, hogy a mélyebb pszichológiai irányoknál ezekkel már ne kelljen részletesen foglalkozni.
Az előző részben szó volt az érzékelésről és az észlelésről, a figyelemről, mely az észlelést elősegíti, a tanulásról és az emlékezésről, mely az észleléseket rögzíti. Ebben a részben a képzeletről kreativitásról és az intelligenciáról ejtünk néhány szót.

Képzelet

A képzelet nem más, mint az elménkben tárolt (leginkább a tudatos) tapasztalatok átalakítása és sajátos képek szerinti előhívása. A képzeletnél három lényeges területet kell megemlíteni. Az első az aktív vagy más szóval szándékos képzelet, mely a produktív és a reproduktív képzeletből épül fel. A produktív képzelet új képeket állít elő, míg a reproduktív a mások által előállított (leírt) képeket jeleníti meg (pl. egy regény szereplőit, vagy helyszínét, olvasás közben).
A képzelet másik lényeges területe a passzív képzelet, ide tartoznak az önkéntelen képzeleteink, az álmodozás, hallucináció, ábrándozás és a hipnotikus képek.
A képzelet fogalmához tartoznak az álmaink is, melyek alvás közben felmerülő passzív képek.
Az álmok jelentőségét a pszichológia, Freud óta nagy figyelemmel kíséri, az „Álomfejtés” és „Az alvás mint létfontosságú időtöltés” című írásaimban sok érdekes dolgot olvashattok az alvásról és az álmokról.

Kreativitás

A kreativitáson, az emberi alkotóképességet értjük, mely a tapasztalatok összekapcsolása általi újszerű értelemzést jelenti. Bár a kreativitás bizonyos területein összefügg az intelligenciával, de más szempontok szerint teljesen más alapokon nyugszik.
A kreativitáshoz inkább egy divergens (széttartó) gondolkodás, nagyfokú érzékenység az adott problémára, képzelőerő, rugalmasság, átfogóbb gondolkodásmód és nyitottság valamint merészség szükséges. A magas kreativitással rendelkező emberek, sokkal inkább utasítják el a megszokott formákat és hierarchiákat, illetve lépnek ki saját komfort zónájukból az ismeretlenbe, míg ez a magas intelligenciájú emberekre kevésbé jellemző.

Intelligencia

Bár az intelligencia nagy mértékben elősegíti a kreativitást (már csak ha ara gondolunk, hogy az intelligens ember könnyebben elfogadja, hogy a kreativitáshoz ki kell lépni a megszokott keretekből) de sok területen mégis ellentétes mentális folyamatok jellemzik.
Az intelligenciát inkább a konvergens (összetartó) gondolkodás jellemzi, a meglévő ismeretek halmazára építkezik, sokkal következetesebb és szabálykövetőbb és nagyobb hangsúlyt fektet a minták felismerésére.
Bár az intelligenciáról alapjában véve két különböző nézet is létezik, az egyiket szingularitás (egységesség) a másikat pluralistás (többféle képesség) jellemzi.
A szingularisták úgy gondolják, hogy az intelligencia áthatja az egyén teljes személyiségét és kihat annak minden személyiség területére míg a pluralisták több eltérő területen mérik az intelligenciát. Ez utóbbi felfogás szerint a különböző területeken az egyén, különböző mértékű intelligenciával rendelkezik. Így az interperszonális (személyek közti) és intraperszonális (személyen belüli), a teljesítmény, ismeretszerzés és a szokatlan helyzetekre adott válaszok alapján is különböző mértékű intelligencia jellemez egy adott személyt.

A következő rész egy kicsit hosszabb lesz, ebben a gondolkodásról érzelmekről és a motivációról osztok meg veletek néhány gondolatot.

Ajánlott írásaink


Karma jóga – a cselekvés jógája

álomfejtés

Az álomfejtés ősidők óta része az emberi kultúrának. Nem tudjuk pontosan, hogy mi történik a tudatunkkal alvás alatt, bár számos biokémiai megfigyelés született már az agy működéséről és az alváskutatás is külön tudományterületnek számít napjainkra, de mégis rengeteg még a rejtély ezen a területen.
Freud óta az álomfejtés a pszichológia és azon belül a személyiség elemzés egyik igen fontos területévé vált. Álmainkban aktiválódnak a tudatalatti tartalmak és feldolgozódnak az éber állapotban tapasztalt helyzetek. A pszichológia és álomfejtés tudományának fontos tényezői az archetípusok.

Archetípusok

Az archetípusok tulajdonképpen személyiség részek. Minden emberben minden archetípus megtalálható. Valamelyik erősebb, valamelyik gyengébb, de mindegyik jelen van valamilyen mértékben.
Az archetípusokat a hagyományokból ismerjük, mesékben, történetekben jelennek meg bizonyos személyek, melyek tisztán hordozzák az archetípusra vonatkozó tulajdonságokat. Tulajdonképpen tisztán behatárolható karaktereknek is nevezhetnék őket.
Ezek az archetípusok beépülnek a személyiségünkbe és a tapasztalásunk által kifejlődnek bennünk, az érzés és élményvilágunk által felépített személyiség típusokká.
Életünk során ezek a bennünk élő archetípusok határozzák meg a személyiségünket és más emberekhez, valamint a világhoz való viszonyunkat.

Az árnyék

Az emberi személyiség legsötétebb oldalát Árnyéknak nevezték el. Ez az általunk vélt, legsúlyosabb jellembeli hibák és gyengeségek megtestesítője, melyeket leginkább kerülni szeretnénk. Minden embernek van Árnyék személyisége, ami ha az álmainkban jelenik meg és ott az álmodóval mindig azonos nemű.
Az árnyékot általában elnyomjuk, tagadjuk, nem veszünk róla tudomást, a tudatalattinkba száműzzük, mivel félelmet kelt, ezért nem tanulunk meg bánni vele.

Ellentétes nemű önmagunk

A személyiség részünk másik két érdekes része, az ellentétes nemű részünk melyet  nők esetében Animusnak, férfiak esetében Animának neveznek.

A férfi Animája (azaz női fele) megtestesít minden olyan dolgot, ami ösztönös, női és érzékeny. Nőknél az Animus a férfias tulajdonságokat képviseli, mint a logika és a tárgyilagosság. Ha sikerül ellenkező nemű személyiségünkkel összhangba kerülni, és annak elfogadni, ami valójában, akkor ezzel egészséges alap teremtődik a másik nem megértésére és a saját belső életünk iránti nyitottságra.

Fejlődés a konfliktusok meghaladásával

Az egyes archetípusok (személyiség részek) között az érési folyamat során fellépő konfliktusokat NE fojtsuk el még akkor sem, ha fájdalmas, mert az elfojtással Árnyékunk részévé tesszük, ezáltal tudatalattinkba száműzzük és azok később folyamatosan olyan ösztönös cselekvésre sarkallnak minket, amit nem tudunk kontrollálni, ezáltal romboljuk vele környezetünket, kapcsolatainkat.
Ha tehát álmainkban megjelenik egy ellentétes nemű valaki, nagy valószínűséggel saját ellentétes nemű személyiségünkkel kerültünk konfliktusba, ezt próbáljuk megérteni és meghaladni, hogy a személyiségünk ezen részével is összhangba kerüljünk, ezáltal fejlődhetünk és fejlődhetnek emberi kapcsolataink is.
Ha az árnyékunkkal találkozunk az álmainkban, azaz olyan tulajdonságokat élünk meg, akár az álomban megjelenő másik személyen keresztül (aki az álmodóval ellentétes nemű), melyeket ébrenlétben igyekszünk tagadni, elutasítani vagy elfojtani akkor az álomra visszaemlékezve éber állapotban, el lehet kezdeni ezen tulajdonságokra figyelni és egyenként elfogadni majd meghaladni őket.

Főbb archetípusok

 1. Az Én
 2. Az Árnyék
 3. Anima
 4. Animus
 5. Ego (Belső Én)
 6. A Hatalmas Anya / Földanya
 7. A Női Én
 8. A Bölcs
 9. A Férfi Én

A Bölcs 

Ez az elsődleges archetípusa a férfi átfogó énjének. Ő az, aki az összes olyan férfi tulajdonságot magában hordozza, amely ténylegesen felismerésre került, és az egyén személyiségébe beépült. Amikor az ember felismeri, hogy az egyetlen megfelelő vezérfonal belőle ered, azaz a válaszok belül keresendők, akkor álomban gyakran felbukkan a bölcs ember (gyakran egy idős személyen keresztül). Úgy tűnik, mintha ezen archetípus megjelenését az álmodó elkeseredése váltaná ki. Amint az ember eléri a mélyen a tudatalattijában lévő tartalékait, megjelenik egy barát és vezető, aki az ösztönzés és felismerés forrása lehet, aki tanácsot ad, és aki a szükséges döntések meghozatalában az álmodót támogatja. A bölcs ember alakjában érzékenység, érzelem, gondolkodás és intuíció egyesül.

A Férfi Én

Az intellektuson, a logikán, és a tudatos értelmen keresztül fejeződik ki. A technikai beállítottságú nyugati világ a férfiakat arra ösztönzi, hogy intuícióikat tagadják meg, és a nélkül hozzanak döntéseket. A természeti népeknél azonban éppen fordítva történik mindez. Sokkal erősebben kötődnek még a Földhöz, a természethez, ezért intellektusuk kevésbé iskolázott. Döntő fontosságú, hogy egyensúly jöjjön létre az intellektus és az érzelem, a tudatos és a tudattalan én között. A veszélyekkel teli álom arra figyelmeztet, hogy esetleg túlzott mértékben belevész az illető az értelmi megfontolásokba, elhanyagolva az érzelmi, intuitív oldalt. A tudatalatti, a beérkező információkat összehasonlítások, és szembeállítások alapján válogatja szét. Az emberben a belső és külső én, a férfi és a női személyiségrésze közötti belső konfliktus tudatosulása, gyakran az álmokban ellentétpárokként jelenik meg, mint férfi/nő, fiatal/öreg, okos/buta. A két véglet közötti ingadozás egy ideig eltarthat. Lehetséges, hogy az egyik olyan álmot, ami a férfioldallal kapcsolatos megértést segíti elő, egy olyan álom követi, amiben viszont a női oldal áll a középpontban.

A Hatalmas Anya / vagy Földanya

Ez az archetípus az összes pozitív és negatív női aspektust képviseli. A nő tökéletes teljességére utal. Fontos, hogy érzéseinket, érzelmeinket, gondolatainkat és intuícióinkat eszközként alkalmazzuk, ne fegyverként. Nem csak az anyai részét jelenti meg a nőnek, hanem sokkal inkább a spirituális énjét. Minden élőlény, és az élet folyamataival kapcsolatos ösztönös tudás a Hatalmas Anya területéhez tartozik.

A Női Én

Minden egyes nő a nőnemű energia megtestesítője, ezáltal különleges bejárása van az ösztönök és érzelmek világába. A nők képességei az érzékenység, érzelem, értelem és intuíció útján jutnak kifejezésre. Ismeri az élet, a halál, és az újjászületés körforgását. A teljesség és a gondoskodás megtestesítője, de ugyanakkor az erotikáé és a földközeliségé is.

A nő a maga pusztító erejével kegyetlen is tud lenni, nem értve azt, hogy miért kell tökéletlen dolgokat fenntartani. Minden nő arra törekszik, hogy az összes funkciót minél teljesebb módon kiélhesse.

Az Anima

Az Anima a férfi lényének érzelmi és intuitív oldalát jelenti.

Kezdetben az Anya az, aki a nőiesség képét a férfiba táplálja, később az összes nő, akivel a férfi kapcsolatba kerül, befolyásolja az erre vonatkozó elképzelését, és egyben elősegíti saját személyiségében a nőies erők összefonódását.

Ez a női alak az álomban megjelenhet teljesen ismeretlen nőként, vagy az álmodó által ismert nők bizonyos részeként, de megmutatkozhat akár Istennő formájában is.

Az Anima gyakran akkor jelenik meg álmokban, amikor a férfi elutasítja saját női részeit, és megpróbálja teljes lényét férfiasságba kényszeríteni. (Érdekes felvetés lenne megnézni, hogy a macho típusú férfiak álmaiban hányszor szerepel Animájuk. Szerintem állandóan, hiszen ők erősek férfiasak akarnak lenni, elutasítva ezzel saját érzékeny női részüket.) Ebben az esetben kivesznek belőle az olyan tulajdonságok, mint a gyengédség, az engedelmesség, és az érzékenység.

Amint az álmodóban jobban tudatosodik női oldala, képesebb lesz arra, hogy valódi, mély érzelmeket éljen át, és kifejlesszen olyan női tulajdonságokat, mint a spontaneitás, fogékonyság, érzékenység, alkalmazkodási képesség. Ha nem sikerül ezen női tulajdonságokat személyiségébe beépíteni, akkor rideg, mogorva, vagy felelőtlen embernek fogják tartani.

Az elnyomott női oldal szeszélyesség és dührohamok útján törhet ki, így hívja fel magára a figyelmet. Ha egy férfi nem tud hozzáférni Animájához, akkor folyamatosan kivetíti negatív női énjének képét azokra a nőkre, akikkel kapcsolatba kerül, és nem érti, hogy lehet az, hogy látszólag minden nőnek ugyanolyan hibái vannak.

Az Anima csak akkor válhat segítő erővé, ha a férfi szembe néz saját lényének romboló részével, és megtanul a rendelkezésre álló energiával megfelelően bánni.

Az Animus

A női személyiség férfi megnyilvánulása. Az Animust a férfiakhoz fűződő fiatalkori kapcsolatok alakítják. Ha azok a férfiak, akikkel ilyenkor a fiatal nő érintkezésbe lép, nem fejlődtek ki saját lényüknek megfelelően, akkor ez később a nő Animusában tükröződik vissza.

Csak akkor szolgálhat egy nő Animusa arra, hogy a nő férfias tulajdonságait megvilágítsa, ha azt énje részeként elfogadja, és teret biztosít számára.

Az álmokban az Animus azért jelenik meg általában, hogy a nőt figyelmeztesse személyiségének férfias részeire, azaz arra, hogy férfias részének túl kevés figyelmet szentelt. Ha viszont egy nőt az Animusa irányítja, ez makacsságra és önzésre vezethet, valamint ahhoz az érzethez, hogy általában az élet, és konkrétan a férfiak adósak neki valamivel. Az Animus megjelenése arra figyelmeztet, hogy a személyiség azon oldala szorul fejlesztésre, amely ítél anélkül, hogy értékelne, és stratégiákat épít anélkül, hogy szigorú lenne.

Egy nő esetében is előfordulhat, hogy Animusát a környezetében élő férfiakra vetíti ki. Ha ezt nem tudatosítja magában, akkor a férfiak állandóan csalódásérzetet fognak kelteni benne. A férfias oldalát ki nem élő nő kapcsolatai pedig mindaddig újra és újra zátonyra futnak, míg képes nem lesz arra, hogy ennek tényleges okait felismerje.

Az álmok alkalmat adnak arra, hogy azokat a tulajdonságainkat megközelítsük, amelyek senkihez sem hasonlatos személyiséggé tesznek bennünket. Amikor álomban kapcsolatba lépünk ellentétes nemű személyiségünkkel, az lehetőséget ad arra, hogy az ott tapasztalt tulajdonságokat áthozzuk az ébrenlétbe, és hasznosítsuk azokat.

Az Ego (Belső Én)

Meg kell jegyeznem, hogy az ezoterikus irodalomban az Ego szót másra használják, ott nem segítő, hanem inkább visszafogó tényező. Itt az álomfejtésben azonban az Ego segítőt jelent. Én szívesebben használnám rá a Belső Én kifejezést, de C.G.Jung az Ego szót használta erre az archetípusra.

Az álomfejtésben az Ego az ember lehetőségeit képviseli, mindig jelen van, de a személyiség fejlődési igénye elnyomja. Az emberben megvan a hajlam arra, hogy Animusát / Animáját / Árnyékát elnyomja. Mivel az emberi képességek a jövővel szoros kapcsolatban állnak, (Egy képesség, ötlet kialakulása alakítja a jövőnket) ezért az Ego az álmodót először olyan alakban közelíti meg, hogy bátorítsa a továbblépésre, a fejlődésre. Később ez az alak a teljesség szimbólumává léphet elő, akivel az álmodó itt és most együttműködhet, szövetkezhet, egy biztos jövő felépítésének érdekében.

Az Ego tehát utat mutat, segítőként jelentkezik, belső igényként, inspirációként. Az egyes emberek egyénenként különböző módon élik meg ezt a helyes irány felé vezető spirituális érzést, de ennek tudása mindenképpen Jó és hasznos.

Döntő fontosságú megérteni azt, hogy minden egyes dolog végső soron egy nagy egész részét képezi. Amikor ennek az archetípusnak a képei – Guru, Isten, Szent állat, Kereszt, Mandala vagy más geometriai forma – megjelennek az álomban, annak üzenete az, hogy az álmodó készen áll arra, hogy a személyiségét kiteljesítse.

Az ilyen jellegű álmok azt mutatják, hogy eljött az idő, hogy az Énünket (Az ezoterika ezt hívja Egonak) a központból háttérbe szorítsuk, és megnyissuk magunkat egy szélesebb valóság számára.

Ennek a szélesebb valóságnak a személyes megtapasztalása zavarodottságot is okozhat. Egyes emberek ilyenkor úgy érzik, hogy a reális és spirituális világ között ide-oda rángatják őket. A két világ között azonban egyensúlyt kell teremteni.

Ha ezzel az archetípussal kapcsolatban romboló képek merülnek fel, ezek arra utalnak, hogy az Ego (Belső Én) erejét elhanyagoltuk.

Ebben az esetben pozitív változtatások szükségesek az ember életvitelében, ellenkező esetben az embernek gyakori, és egyre durvább figyelmeztetésekben lesz része, ami végül a fizikai síkra is kivetül betegség vagy baleset formájában. 

Az Árnyék

Az árnyék az álomban az álmodóval azonos nemű személyként jelenik meg, és az álmodó nem emlékszik vissza rá. Lehet egy ködös, ösztönöktől vezérelt alak, amely időnként az álmodó mögött áll. Az álom kezdetekor látszólag az álmodóval ellentétes nemű, de az álom további részében kiderül, hogy az álmodóval azonos nemű.

Az árnyék azokat a képességeket testesíti meg, amelyeket az álmodó sosem fejlesztett ki magában, amiket elutasított. Az álmodó jellemének azokat a tulajdonságait öleli fel, amelyeket sosem ismert meg magában, amelyeket tagadott, amiről nem akart tudomást szerezni. Minden emberben ott lakozik az ő árnyéka, személyiségének az a része, amit még nem sikerült megismernie.

Az érzékeny áldozatkész ember árnyéka erőszakos és önző, a hősé gyáva, a művész árnyékát esetleg szadizmusra való hajlam jellemzi.

Fájdalmas felfedezés az árnyékkal való találkozás, mivel az ember számára megrázó élmény saját legrosszabb oldalának megismerése. Ha mégis sikerül alázattal közelíteni saját Árnyékunkhoz, megismerni és elfogadni őt, akkor az ember képessé válik elfogadni saját magát, nem akar többé megfelelni másnak, csak saját magának, nem tagadja többé önnön negatív tulajdonságait, hanem büszkén vállalja önmagát. Ez a kulcs más emberek megértéséhez is elvezeti az embert.

Ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy saját Árnyékunkat megfigyeljük, létezését elfogadjuk, és annak ismerjük el, ami, akkor olyan realitást teremthetünk, amely a valóságon, és nem a fantázián, az illúzión alapul. Sokszor csak így lehetséges újjáéleszteni olyan képességeket, amelyeket a személyiség rossz, romboló hatású oldalával együtt tudatosan elnyomtunk, eltemettünk. Ezt az Árnyék mögé rejtett életenergiát nem ellenségnek kell tekinteni, hanem sokkal inkább tanítónak, aki megmutatja gyengeségeinket.

Létezik egy mód arra, hogy saját Árnyékunkról nagyjából képet kapjunk.

Kössük össze azokat a tulajdonságokat, amelyeket más embereknél leginkább elutasítunk, valamint azokat, amelyek más emberekkel való kapcsolatunkban a legtöbb nehézséget okozzák. Az ember hajlamos azt hinni, hogy az így létrehozott lénynek semmi köze sincs őhozzá. Azonban ha megkérdezzük családtagjainkat, rokonainkat, barátainkat arról, hogy az így létrehozott Árnyéknak egyes tulajdonságait felfedezik-e bennünk, akkor a válasz IGEN lesz. (Feltéve ha őszintén válaszolnak)

A makacs elutasítással, amellyel mások bizonyos tulajdonságait fogadjuk, valójában csak leplezzük attól való félelmünket, hogy pontosan ezeket az elutasított viselkedési formákat és véleményeket felfedezhetjük saját magunkban is.

Az álomban az Árnyék gyakran olyan személy képében jelenik meg, akitől félünk, akit elutasítunk, vagy akit irigylünk. A vele való találkozást kellemetlennek érezzük, és pont ez az, amiért nem lehet kikerülni, szükségszerűen be kell következnie. A fejlődés akkor kezdődik, amikor Árnyékunk megjelenési formáit elkezdjük megismerni, elfogadni, ahelyett, hogy homokba dugnánk a fejünket és nem vennénk róla tudomást.

Amint Árnyékunkat megismertük, elfogadtuk, az eddig elutasításra és védekezésre használt energia felszabadul, és saját fejlődésünk szolgálatába állítva felhasználható kreativitásra, tanulásra, fejlődésre, stb.

Ha valakiben nincs meg a hajlandóság arra, hogy személyiségének mindkét oldalát, a világosat és a sötétet is kutassa, annak olyan korlátokkal kell élnie, amelyek beszűkítik látókörét, behatárolják élete gazdagságát.

Az Én

Az embernek a megfigyelő, objektív része az Én, aki álomtevékenység közben megfigyeli az eseményeket. Az Én képviseli az ember tudatos részét, ezért az álom közben megjelenő konfliktusok inkább tudatosulnak benne mint más aspektusok.

Ha az Én személyiség leválasztódik a többi személyiség részről, akkor nem tudja a világot megfelelően megélni, aminek következményeképpen az adott személy önzővé, bizalmatlanná válik, nehézségei támadnak más emberekkel való kapcsolatában, és gyakran képtelen lesz arra, hogy más emberek véleményét elfogadja.

Tehát az Én az a része az embernek, aki a külső realitást megéli. A belső igazságokra való törekvés azonban hatással lehet a külső valóságra. Az egyensúlyt helyreállítani úgy lehet, hogy tárgyilagos önkritikát és türelmet kifejlesztve figyeljük saját magunkat. Ahhoz, hogy az egyensúly megmaradjon, az Ént ellenőrzés alá kell vonni.

Ajánlott írásaink

Méregtelenítés – táplálkozás a méregtelenítés alatt

momordica

Momordica grosvenoriit – a szerzetesek körtéjének is nevezik. Ez a tökfélék családjába tartozó növény, rendkívül nehezen feldolgozható és ritka gyógynövény.
Gyógyászati felhasználása a kínai birodalom korára vezethető vissza, az első pontos említése a 13. században kínai szerzetesek leírásaiban szerepel, de az ajurvédában és a korai Buddhizmusban is fellelhetőek utalások a gyümölcsre.
Mivel a növény kivonata a cukornál 300 szor édesebb ezért előszeretettel használták italok készítésénél is.
Hagyományos felhasználása szerint a gyümölcsöt nem nyersen, hanem szárítva és megfőzve fogyasztják, gyakorlatilag teaként.

A növény termesztése rendkívül bonyolult, nehezen tárolható (hamar megromlik) és a szárítása és feldolgozása sem egyszerű, így nem elsőszámú gyógynövény a kínai medicinában sem.

Felhasználása és gyógyászati hatásai

Mivel rendkívül édes a növény kivonata, ezért italok édesítésére kiválóan alkalmas és cukorbetegek is fogyaszthatják.
A kínai medicinában hűtő jellegű anyagnak tartják tehát minden olyan betegségnél használható, amelyet a forróság, a túlhevülés jellemez a HKO szerint.
Napjainkban a momordica kivonattal végzett kutatások elsősorban a növény antioxidáns hatását vizsgálták és bizonyították, ezért daganat ellenes melyet elsősorban a mogroside (esgozid) nevű hatóanyagainak tulajdonítanak, amely egy tripertén glikozid.
A tradicionális orvoslás tüdővédő és tüdő tisztító hatása miatt használta, nyákoldó, köptető és köhögés ellenes. Torokgyulladás és krónikus köhögés esetén gyakran alkalmazzák.
A keleti orvoslásban a hosszú életet elősegítő gyümölcsnek tartják, így fogyasztását preventív jelleggel az egészség megőrzése céljából is használják.
Az Európai Unióban 2017 től nem szerepel az engedélyezett élelmiszerek listáján, és így Magyarországon sem engedélyezett mint élelmiszer vagy étrend kiegészítő.

Ajánlott cikkeink

Aranygyökér – a természetes doppingszer

narkotikumok

A pszizhoaktív anyagokat, a szervezetre kifejtett hatásaik alapján öt csoportra oszthatjuk: Narkotikumok, Pszichedelikus szerek, Nyugtatók és Deliriáns szerek, illetve a serkentő hatású szerek.
Ebben a cikksorozatban az a célom, hogy megismertessem ezen anyagok hatásait, hasonlóságaikat és azt, hogy miként befolyásolják egészségünket, illetve életünket. Érdekes és tanulságos látni, hogy jónéhány pszichoaktív anyag legális és naponta fogyasztjuk, másokat kábítószernek minősítenek és szigorúan tiltják a fogyasztásukat,  megint más szereket pedig gyógyszerként használnak. Néhány szer a legalítás és illegalitás határán billeg, de van olyan is amivel kapcsolatban szinte teljes a sötétség. Egyáltalán nem célom sem népszerűsíteni sem elítélni bármit is ezekből az anyagokból, de fontosnak tartom, hogy a tudatosság és ismeret terjesztés okán erről is írjak.

Megjegyzés: a drog szó a magyar nyelvben mára már egy pejoratív értelmet is kapott, de a drog kifejezéssel azokat a növényi részeket illetjük, melyek biológiailag aktív hatást fejtenek ki az emberi szervezetre.

Serkentő szerek hatásai

A pszichoaktív szerek egyik népszerű csoportja, a serkentő szerek, melyekről elmondható, hogy van egy közös jellemzőjük, miszerint fokozzák a szellemi és fizikai aktivitást.
Ezekből az anyagokból igen széles a skála, de talán kezdjük a legközismertebbekkel.
Ilyen anyagok például a metilxantinok csoportjába tartozó, a koffein, teobromin és teofilin.
Továbbá az amfetamin és a metanfetamin, valamint a kokain és az MDMA de ezen anyagok csoportjába tartozik a közismert nikotin is.
A serkentő szerek hatásai, az idegsejtek receptorainak gátlásán vagy az ingerület árvivő anyagok visszavételének gátlásán alapszanak. Tehát mesterségesen megemelik a dopamin, szerotonin, adenozin és adrenalin szinteket, melyek az agy jelentős ingerület átvivő anyagai.
A különböző ingerület átvivő anyagok, különböző érzelmi állapotokért felelősek, mint a felfokozottság, éberség, izgatottság és az aktivitás ezért a serkentő szerek elsősorban ezeket az érzelmi állapotokat hozzák létre, illetve képesek felfokozni.

Koffein és társai

A metilxantinok a kávéban, guaranában, teában, kakaóban, koladióban is megtalálhatóak.
A koffein, teobromin és teofilin általános hatásánál fogva fokozza az adrenalin és noradrenalin kiválasztását és blokkolja a központi adenozin receptorokat, ezzel gátolja a cAMP (ciklikus-adenozin-monofoszfát) hatását, mely közrejátszik alvási folyamatokban és ébredési folyamatok késleltetésében.
Ezen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki élénkítő, illetve alvás gátló hatását. Felpörget, energizál és elűzi a fáradságot, de kétség kívül kimeríti a szervezet tartalékait. Hosszú távú fogyasztása hozzászokást, fizikai és mentális függőséget és alvás zavarokat valamint fokozott ingerlékenységet, csökkenő stressztűrő képességet és hanyatló szellemi teljesítő képességet okozhat. Ezért érdemes vigyázni a fogyasztásával.

Efedrin és az amfetaminok

A serkentő szerek közé tartozó efedrin, a szimpatikus idegrendszerre ható anyag, mely a kínai gyógyászatban több ezer éve használt csikófarkfélék (Ephedra) legjelentősebb hatóanyaga. A Hagyományos Kínai Orvoslás az asztma kezelésére használta az efedrin tartalmú növényeket, mert a perifériális érhálózat szűkítésével elernyeszti a hörgőket, emeli a légzés kapacitását, valamint csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatát is. Hatása a szervezet által termelt adrenalinéval hasonlatos, de kevésbé emeli meg a vérnyomást.
Az efedrint egy japán vegyész szintetizálta először, 1885 ben, két évvel később már egy Berlinben élő román kémikus, Lazar Edeleanu  világon elsőként amfetamint állított elő az efedrinből.
Aztán 40 évig nem is nagyon foglalkoztak ezzel a szerrel, míg végül 1927 ben az amfetamint újra szintetizálta egy Gordon Alles nevű gyógyszerész. 1933 tól már gyógyszerként lehetett megvásárolni és a 2. világháború alatt a katonák, elsősorban a vadászpilóták kedvelt serkentőjévé vált. 1971 ben tiltották be a használatát.
Azóta csak szigorúan meghatározott keretek között lehet amfetamint alkalmazni. A hadsereg, titkosszolgálatok viszont előszeretettel használják a mai napig is, a fáradság leküzdésére és teljesítmény fokozásra.

A metanfetamin szintén az efedrinből egy viszonylag egyszerű eljárással, (vörösfoszfor használatával, redukcióval) előállított vegyület. Hatásait tekintve nagyon hasonló az anfetaminhoz de még annál is intenzívebb és tovább tart.

Kokain

A kokaint a kokacserje, Erythroxylon coca leveléből vonják ki.
A kokacserje leveleinek használatáról már Kr. e. 3000 ből is léteznek bizonyítékok, a dél-amerikai indián kultúrákból. Az amfetaminhoz hasonlóan elűzi a fáradságot és az éhséget, energizál és felpörget.
A kokain hatására az agy dopamin szintje jelentősen megemelkedik és ez okozza a kokain által kiváltott eufórikus érzést.
A kokaint a gyógyászatban mára már csak a fül-orr gégészek használják gyógyszerként, mivel rendkívül erősen izgatja a központi idegrendszert. Bár 100 évvel ezelőtt még a Coca Colában is alkalmazták, mára a legtöbb országban tiltott szer és kábítószernek minősül.

Nikotin

A serkentő hatású anyagok közül az egyik legelterjedtebb pszichoaktív anyag a nikotin, mely a dohányfélék közismert alkaloidja. Érdekes módon a dohány a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, ahogyan a paradicsom és a burgonya is ezért mindkét növény tartalmaz nikotint, bár a dohánynál jóval csekélyebb mértékben.
A nikotin a szervezetben egy másik neurotranszmitterre (ingerület átvivő anyagra), – az acetil kolinra – érzékeny sejteket aktiválja, mely adrenalin kiválasztást okoz, ennek hatására fokozódik az anyagcsere és a szervezet, aktív stressz állapotba kerül. A nikotin jelentősen emeli az agy dopamin szintjét is amely miatt, rendszeres használata erős függőséget okoz.

Látható tehát, hogy a napi élvezeti cikként fogyasztható, kávé, kakaó és tea növényektől a dohányon át, a szintetikusan előállított, illegális kábítószerekig terjed a serkentő pszichoaktív drogok skálája.
Ami viszont kétségtelen, hogy mindegyik serkentő szer növényekhez és az ősi gyógyítókhoz köthető és csak nemrég váltak kábítószerré bélyegzett anyagokká, mely a felelőtlen használatuknak és a dohány, szesz és gyógyszeripar érdekeinek köszönhető leginkább.

Ajánlott cikkeink:

Nyugtató és altató teakeverékek házilag

egzotikus olajok

Számos kozmetikum hirdeti magáról, hogy természetes, organikus eredetű vagy összetevőket tartalmaz. Ezen természetes összetevők között a leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben alkalmazott anyag a víz, gyakran a kozmetikum 95 – 99 %. A második leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben alkalmazott természetes összetevők pedig általában a különböző növényi olajok. Ezen anyagokat általában önmagukban alkalmazva is kiváló gyógy és kozmetikai hatást érhetünk el, de különböző krémeket, masszázs olajokat, olajos lemosókat, hajápolót vagy esetleg házi szappant is készíthetünk a segítségükkel.

Ricinusolaj (castor oil)

A Nyugat-Indiából származó, hazánkban is termeszthető ricinus (Ricinus communis) magvaiból hidegsajtolással és extrahálással előállított olaj.
A világoszöld, enyhe illatú ricinusolaj a legnagyobb sűrűségű olaj; viszkozitása igen nagy (50°C-on 17–18 Engler fok, míg a többi növényi olajé 3–4 körül van).
Olyan olaj, amelyben a zsírsavláncok mintegy 90%-at ricinolsav alkotja. Egyéb zsírsavai az olajsav és a linolénsav.
Étkezésre nem jó, de kiváló kenőolaj. Gumitömítés, festékek, lakkok, pigmentek, hidraulika és fékfolyadék, kenőanyagok, viaszok anyaga. Fontos anyaga a borotvaszappanoknak és az áttetsző pipereszappanoknak.
A bőrre kenve könnyen felszívódik, reumaellenes hatású. Fertőtlenítő és csíraölő tulajdonságai miatt hasznos bakteriális vagy gombás fertőzések okozta bőrbetegségeknél.

Jojoba olaj (jojoba seed oil)

Növénye egy sivatagban élő bokor, a jojoba (két latin neve is van: Buxus chinensis vagy Simmondsia chinensis). Ennek terméséből kivont folyékony viasz a jojoba balzsam. Elsődlegesen kozmetikai termékekben használatos. A színtelen, szagtalan viaszos olaj a száraz, hámló, repedezett bőr ápolószere. Szerkezete feltűnően hasonlít az emberi faggyúéhoz.
Magas E-vitamin tartalma védi a bőrt a káros szabad gyökökkel szemben, elősegíti a gyulladások gyógyulását. Napozás után nyugtatólag hat bőrünkre, de a nap ártalmas UV-sugaraival szemben is védelmet nyújt.
Ideális minden bőrtípusra: csökkenti a ráncokat és a terhességi csíkokat, gyógyítja a hegeket, megköti a bőr nedvességtartalmát, így lágyítja és nedvesen tartja azt, feloldja az eltömődött pórusokat, miáltal visszatér a bőr természetes pH egyensúlya. Kitűnő masszázsolaj is, amely nem avasodik.

Makadámia olaj (macadamia nut oil)

Az ausztráliai makadámdió (Macadamia ternifolia) dióterméséből sajtolják.  Haj és száraz, töredezett bőr ápolására is kiválóan alkalmas, mivel igen gazdag telítetlen zsírsavakban. Gyorsan és mélyen felszívódik.

Avokádóolaj (avocado oil)

A trópusi avokádófa (Persea gratissima) terméséből nyerhető olaj. Az avokádó nemcsak fogyasztásra alkalmas, hanem kiváló bőr- és hajápolószer is. Az összes gyümölcs közül a legnagyobb zsírtartalommal rendelkezik.
Telítetlen zsírsavai csökkentik a magas vérzsírt, fogyasztásával megelőzhető a káros koleszterin lerakódása szervezetben, és növelhető a jótékony (HDL) koleszterinszint. Emellett jelentős mennyiségű vitaminnal (B, C, D, E, F) béta-karotinnal, ásványi sókkal (káliummal, kalciummal és magnéziummal), valamint foszforral, vassal, és nátriummal látja el szervezetünket.
Hatóanyagai fokozzák a vörösvértest anyagcseréjét és az oxigén sejtek közötti áramlását, ezáltal is szépítik bőrünket. Külsőleg hidratáló krémek, pakolások alapanyagaként alkalmazzák, kozmetikumok dúsítására.
A belőle készült hajpakolás kitűnő hajkondicionáló, amely védi a hajat a kiszáradástól, revitalizálja, táplálja fejbőrt és hajszálakatt, selymessé teszi hajat

Kakaóvaj (cacao butter)

A kakaóbab a trópusi kakaófa (Theobroma cacao) gyümölcsének magja. Feldolgozása során két fontos köztes termék keletkezik, a kakaómassza és a kakaóvaj.
A kakaóbab pörkölése és aprítása után a kakaómasszából préselés útján nyerik ki az aranysárga színű, tiszta kakaóvajat.
A kakaó értékes hatóanyagainak elsősorban a bőrápolásban vehetjük hasznát. Igen gazdag különböző telítetlen zsírsavakban, fehérjékben, vitaminokban, foszforban, káliumban, mangánban. Kitűnő antioxidáns forrás.
A kakaóvaj számtalan kozmetikai készítményben megtalálható: testápoló krémek, tusfürdők, kézkrémek, pakolások, szappanok, ajakbalzsamok, samponok hatóanyagaként. Csökkenti a bőr kiszáradását és javítja annak rugalmasságát; szobahőmérsékleten szilárd, de könnyen elolvad a bőrrel érintkezve.

Shea-vaj (seavaj) vagy karitévaj (shea butter, karité oil)

Az afrikai vajfa (Butyrospermum parkii) terméséből préselik ki. A shea vaj édeskés illatú, állaga lehet puha, krémszerű vagy kemény, de kézmelegben gyorsan elolvad. Szobahőmérsékleten eláll, nem szükséges hűtőszekrényben tartani.
Magas A-, E- és F-vitamin tartalma és természetes UV-B szűrő hatása van, és akár már csecsemőknél is, illetve minden bőrtípuson, allergiamentesen, kitűnően alkalmazható.
Érzékeny, száraz, gyulladt bőrfelületekre, ekcéma, psoriasis, égési sérülések enyhítésére, erősen igénybe vett kéz ápolására, ajak és arcápolásra, terhességi csíkok megelőzésére, kezelésére, napozáshoz.

Illipe-vaj (illipe butter)

A borneói faggyúdió (Shorea stenoptera) dióját a földről gyűjtik és napon szárítják. A magból kioldják a vajat. Jellegzetes szagú és krémes fehér színű. Hasonlít a kakaóvajhoz, de magasabb az olvadáspontja, ezért kemény szappan gyártására is alkalmas. Borneón és Szumátrán évszázadok óta használták ezt a vajat bőrápolásra. Gazdag fitoszterolokban (sztigmaszterin, avenaszterol) és triterpén alkoholokban.

A növényi olajokból, krémek, masszázsolajok és különböző gyógynövényes kozmetikumok is készíthetők, melyek módszereiről itt bővebben olvashatsz.

Ajánlott írásaink

A gyógynövényes gyógyítás, hatások, terápia, prevenció

ízületi gyulladás

Az izmaink és ízületeink alap betegségei  a rándulások, húzódások és ficamok, melyekről már egy korábbi írásban volt szó. Ezúttal a másik nagyon gyakori kórkép az izmok vagy ízületek gyulladásáról lesz szó.

Ezek a kórképek megkülönböztethetők aszerint, hogy a gyulladás az izomban vagy ízületben tapasztalható, illetve, hogy akut vagy krónikus azaz rövid ideje vagy régóta húzódó gyulladásról beszélünk.
Az akut gyulladások sokszor valamilyen vírus vagy baktérium fertőzés hatására alakulnak ki, illetve enyhe izomsérülések regenerációja alatt is jellemzőek.
Izmaink és ízületeink megbetegedhetnek egyéb tényezők miatt is, például egy huzatot kapott váll vagy nyak, illetve egy stresszes élethelyzet miatt lemerevedett derék vagy csípő is könnyen megsérül, egy rossz, hirtelen mozdulat hatására.
A sérült izmok elmozdíthatják a csontokat (illetve a gerinc csigolyák esetén a porckorongokat) is egymáshoz képest, melynek következtében egy idegpálya is ingerületbe jöhet, ekkor már élesebb fájdalmat érzünk, például egy „becsípődött” derék vagy hát esetén.
Az ízületek is be tudnak gyulladni, ilyenkor szintén egy baktériumos vagy vírusos fertőzés okozza a gyulladást ezeket hívjuk infect arhritisnek.

A reumás ízületi gyulladások az ízületi gyulladások másik csoportját alkotják, ilyenkor a szervezet túlérzékenységi reakciói miatt egy gyulladásos betegség átterjedhet az ízületekre is.
A reumás betegségeknél a genetikai hajlam és életmódbeli hatások együtt hívják életre a problémát.

A Reumás láz, mely gyulladásos betegségek után jelentkező ízületi betegség, a PCP (sokízületi gyulladás) vagy a Bechterew-kór (a csigolyák ízületi gyulladása) a leggyakoribb ezen kórképek közül.
Az ízületi gyulladásoknál leggyakoribb kórképek közé tartozik a köszvény, mely szintén genetikai hajlam és életmódbeli tényezők összessége, ilyenkor az ízületekben húgysav kristályok rakódnak le, melyek fájdalmakat, ízületi deformitást és csökkent mozgás képességet okoznak. A köszvényes betegeknél a vesekő képződés kockázata is nagy mértékben megnő.
Gyakori, gyulladásos ízületi betegségek közé tartozik a rheumatoid arthritis mely egy autoimmun betegség.
Bár a fenti kórképek különböző okokból alakulnak ki és több esetben a pontos okokat nem is ismerjük, de általában elmondható, hogy a kezelésnél az gyulladáscsökkentés, a fájdalom csillapítás és az ízület mozgatása, tornáztatása rendkívül fontos és egymással szorosan összefüggő feladat.

A gyulladás mérséklésével és a fájdalomcsillapítással az ízület mozgatása könnyebbé válik, ami a kórfolyamatok lassítását, a nemkívánatos lerakódások és felhalmozódott mérgek, szöveti folyadék kiürítését segíti elő és a regenerációs folyamatokat is támogatja.
Ezért ízületi gyulladások esetén, akármilyen típusú is a gyulladás ez a három alapvető szempont, melyben olyan egyensúlyt kell találni, ami a gyógyulást vagy kórfolyamatok lassítását a lehető legoptimálisabb mértékben támogatja.
Ezért az alkalmazott gyógyszerek, legyenek azok szintetikus gyógyszerek vagy természetes anyagok, gyógynövények, valamint a táplálkozás és az életmód is ehhez kell igazodjon.
Nem szabad elfeledkezni a lelki terápiáról sem, mert a legtöbb kórkép az ízületi gyulladások esetén is pszichés háttérrel indul, tehát a lelki egyensúly megteremtése elengedhetetlen a kezelés eredményességéhez. Számos gyógynövény és természetes módszer létezik az ízületi gyulladások természetes kezelésére.

A gyömbér, a lapacsó tea, tömjénfa, macskakarom, szárcsagyökér, pecsétviasz gomba, kínai hernyógomba szintén hatékony gyulladás csökkentők és ízületi gyulladásoknál hagyományosan alkalmazott gyógynövények.

Néhány ajánlott gyógynövény, tea keverék az ízületi gyulladások kezelésére

1. Orbáncfű, libapimpó, kamilla, borsmentalevél, citromfű, zsurlófű, bodzavirág
2. Csalán, zsálya, ezerjófű, tárnics, nyírfalevél, veronikafű, hársfavirág
3. Csalánlevél, gyermekláncfű gyökér, nyírfalevél, nagybojtorján, kamillavirág

Az ízületi betegségeknél mindenképp meg kell említeni néhány alternatív terápiát is, amit rendkívül sikeresen alkalmaznak világszerte.
A propolisz készítmények, mind külsőleg mind belsőleg alkalmazva kitűnő gyulladáscsökkentők. A méhméreg vagy más néven api terápia szintén nagyon jó eredményekkel büszkélkedhet az ízületi gyulladások kezelésében. Az akupunktúra és a moxa terápia, valamint az különböző mozgás terápiák mint például a Fledenkaris-módszer, illetve a jóga és a thai chi vagy a chi kung szintén nagyon hasznos részei lehetnek a terápiának és egyben a szükséges életmód váltásnak.

Az ízületi gyulladások természetes gyógymódjairól részletesebben olvashatsz itt.

Ajánlott írásaink:

 

Gyulladás csökkentés, táplálkozással és gyógynövényekkel

AJÁNLJUK

Az emberi agy, talán a legcsodálatosabb szerv az élővilágban. Számtalan bonyolult műveletre képes, komplex működése a világ, az élet és az univerzum megélésének, hihetetlen...