Egyéb

Papaya – Carica papaya, a dinnyefafélék családjába tartozó növény, eredetileg Közép-Amerikából származik de mára már a világ számos trópusi táján termesztik.
Kedvelt gyümölcse rendkívül ízletes, salátákhoz, édességekhez de italokhoz is előszeretettel használják.
A papaya tartalmaz B1, B3 és B5-vitaminokat, C-vitamint és E-vitamint, valamint folátot, ami a folsav (B9-vitamin) természetes formája. Ezen kívül a papaya tartalmaz, káliumot és egy kevés kalciumot és magnéziumot is. Emellett gazdag karotinoidokban is, melyek rendkívül jó antioxidáns anyagok.
A papaya számos enzimet tartalmaz, papaint, chymopapaint, lizozimet és a lipázt valamint reninnint és pektázt is.

A papaya fontos enzimje a papain

A papaya legfontosabb enzimje számunkra a papain vagy más néven papaya proteináz I, egy cisztein proteáz enzim mely az ember által termelt pepszinhez nagyon hasonló.
A papaya enzimjei kiválóan támogatják az emésztési folyamatainkat, a fehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontását és hasznosulását.
A papain a gyomorsav hiányban szenvedőknél az emésztést segíti, a gyomorsav túltermelést viszont képes orvosolni azáltal, hogy a savlekötőként is működik.
A papain emésztést javító hatásai miatt, tökéletesebb fehérje lebontást eredményez, így csökkentve az emésztetlen fehérjék rothadásából keletkező mérgeket. Ezzel óvja a bélflórát, támogatja az immunrendszert és tisztítja a belek falát, azaz javítja a tápanyagok felszívódását, melyen keresztül további jótékony hatásokat eredményez.

A papaya tápanyagban gazdag

A papaya ezen kívül gazdag fehérjékben is, ebben a növényben nagyon sok eszenciális (olyan nélkülözhetetlen aminósavak, melyet az emberi szervezet nem képes előállítani) aminosav is megtalálható.
Ez a gyümölcs érés közben veszít a fehérje tartalmából és növeli a kalória tartalmát, ezért a félig érett gyümölcsökben magasabb a fehérje tartalom.
A növény levelei 10–15 ször nagyobb mennyiségben tartalmaznak papaint mint a gyümölcs, ezért a levelek szárított és őrölt formáját alkalmazzák inkább táplálék és étrend kiegészítő szerekben.
A papaya beiktatása az étrendünkbe számos betegség megelőzésében illetve gyógyításában segíthet.
A félig érett gyümölcsöket sóval, citromlével, mézzel vagy egyéb fűszerekkel is ízesíthetjük. De bűntudat nélkül fogyasztható az érett gyümölcs is, mert rendkívül finom.
Méregtelenítésnél vagy általános diétáknál, böjtkúráknál érdemes beiktatni, legalább is a kúra azon szakaszába ahol a gyümölcscukor még belefér.
Ezért az emésztési problémákkal, székrekedés, puffadás, túlzott savtermelés és a magas vérnyomással élők diétáiba érdemes beiktatni ezt a gyümölcsöt is.

Ajánlott cikkeink

 

D.A.S.H diéta – az USA-ban az első

Mit jelent pontosan az a szó, hogy “tudatos”? Mit jelent a tudatosság és hogyan lehetsz tudatos ember?

Tudatosnak lenni, annyi mint ismerni a külső és belső világunkat, ismerni az összefüggéseket és tudni azt, hogy a világon minden mindennel összefügg. Minél átfogóbb tudással rendelkezik valaki önmagáról és a világról amiben él, annál inkább van lehetősége úgy élni az életét, ahogyan arra a legbensőbb természete vágyik.

De vajon fejleszthető a tudatosság és ha igen, hogyan? Megítélhető, hogy valaki éppen mennyire tudatos vagy ez teljesen szubjektív érzés? Esetleg van valami konkrét élmény amihez a különböző tudatszintek köthetők vagy csupán valami elvont fogalomról beszélünk?

Ezekre a kérdésekre és még sok egyéb dologra kaphatsz választ, önmagadról és a világról ebben a cikksorozatban. Remélem tetszeni fog és minél tovább tudod majd követni a tudatosság szintjeit.

Az integrált elmélet

Ken Wilber amerikai filozófus, szociológus, elméletalkotó. 1949-ben született és orvostan hallgatóként kezdte tanulmányait, majd biokémiát tanult. Számos nagysikerű és nagy elismerést kiváltó könyv szerzője, spirituális gondolkodó.

2000 ben jelent meg Integrált pszichológia című könyve, melyet 2008-ban, Integrál szemlélet címmel magyarul is megjelentettek.
Wilber szemlélete, az ősi tradicionális és a modern tudományos ismeretek valamint a különböző világ vallások és filozófiák összesítéséből hoz létre egy olyan egységes – Integrált – szemléletet, amely szem előtt tartja az emberiség jelen kori összes tudását és hitrendszerét és megtalálja az azokban lévő összefüggéseket és hasonlóságokat.

Nem csak a filozófia és pszichológia de az orvos tudomány, kvantum fizika és asztrofizika, biokémia ismeretei is részei az elméletének.
Az elmélet egy összefüggő, egyetemleges gondolkodást mutat, melyben elhelyezi az embert, mint az univerzum részét, ugyanúgy mint az embert alkotó mikroszkópikus világot, az atomi és a szubatomi dimenziókat is. Az elmélet az embert az univerzum részekének tekinti, az emberi élet sajátosságaival és az emberi tudat speciális természetével együtt.

Az elmélet egyik legérdekesebb része, az emberi fejlődési modell, melyben 10 különböző fejletségi szintet határoz meg. Ahogyan az egész szemléletben, itt is a teljes ismert tudásanyagra alapozva, tehát a tradicionális, ősi tudásokat élő és letűnt vallásokat ugyanúgy figyelembe véve, mint a modern tudomány legfrissebb felfedezéseit és legmodernebb elméleteit.

A tudatosság fejlődési skálája

A wilberi fejlettségi skála, különböző tudat szinteket határoz meg, mely fogantatástól és magzati fejlődéstől kezdődik, a racionális és logikus emberi gondolkodás (formális és reflektív) elérésével és meghaladásával átlép a spirituálisnak nevezett tudatszintekre, ahol a különböző tudati szintek és dimenziók megélésével, elérésével az ember lassan kilép önmaga, születéstől fejlődő, korlátain és elkezdi észlelni és megérteni a tudat más aspektusait is.

létra-színsávosEz a fejlődési szakasz, a racionális emberi gondolkodás és világhoz való viszony elérésével, lassan elkezdi meghaladni a racionálisnak mondott világot és átlép egy másik dimenzióba.
Az ember személyiség fejlődésének öt alap szakasza, a szenzoros-fizikai, azaz a születés utáni egyszerű állapottal kezdődik, amikor még a csecsemő, csak érzékszervein keresztül alkot képet a világról, csak fizikai szükségleteit kívánja kielégíteni és még nem támaszkodik a tapasztalati úton megszerzett tudására, úgy is mondhatjuk, hogy teljesen ösztönös.

A következő szint a fantázia és érzelmek szintje, ahol a fejlődő gyermek hitrendszere elkezd kialakulni és különböző fantáziákat hoz létre a részleges tudásából, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki nála.
Itt kezdi el magát programozni az ember, megtanulja, hogy milyen fantáziákat „kell” létrehoznia, ahhoz, hogy különböző érzelmeket kiváltson.

Ezután eljut a gyermek a leképező elme szintjére, ahol a világban tapasztalt dolgokat a saját fantáziáiba ülteti és így már nem önmaga hozza létre az érzelmeket, hanem a tapasztalásaihoz köti őket. Ebben a fejlődési szakaszban gyökereznek a neurózisok, itt tanítja meg az ember önmagával, hogy milyen helyzetre milyen érzelmekkel reagáljon. Ez az időszak nagyjából az óvodás korszakra tehető.
A következő szakasz az ún. szabály és szerep elme, a gyermek itt azonosul valamilyen szerepekkel és kezdi elfogadni, a külvilág erőszakos hatására az érvényesüléshez tartozó szabályokat.
Ezen személyiség szint elérése az iskola érettség kritériuma is a nyugati világban.
Ebben a szakaszban írja meg a legtöbb ember a saját sorsát, mert eldönti (a környezet és saját természete indíttatására), hogy milyen szerepeket fogad el és mihez igazodik további életében.
Sok ember a személyiségének több területén is ezen a szinten marad egész életében.

A wilberi skálán a középső szint, az 5. szint, a racionális elme szintje. Itt már az ember képes gondolkodni, elemezni és változtatni dolgokon, pusztán azzal, hogy megérti a világot, az abban működő rendszereket, legalább is az egója szintjén.
A racionális ember mindent alárendel az egójának és az egója igényeit elégíti ki. Persze több esetben is előfordul, hogy a személyiségének bizonyos részei (erről később írok részletesen) még a szabály szerep elmének engedelmeskedik és ezt próbálja meghaladni, illetve gyakran előfordul az is, hogy a személyiség egy része még alacsonyabb szinten reked.

A racionális gondolkodáson túl

Az ötös szintből kilépve, egy más gondolkodás, egy más tudati szint és egy más élet kezdődik.
A hatos szinten, az ún. Kentaur vízió szintjén, melyet egy rendkívül erős intuitív élményvilág jellemez, a tudat elkezd kilépni az egó határain és integrált tudati szintre érkezik, azaz elkezd hállózat szerűen gondolkodni.
Sok kiváló művészi alkotás vagy tudományos felfedezés ebben a tudati szintben érhető el, itt keletkezik vagy úgy is mondhatjuk, hogy innen származik. Minden ami meghaladja a hétköznapi és logikával előre látható dolgokat, ezen a szinten tapasztalható.
Ezt hívhatjuk a jógik útjának is. (később részletesen kifejtem). Nagy nehézsége az, hogy  logikával megérthető, szavakkal körül írható de nehezen hihető és tapasztalható azon ember számára, aki még nem érte el ezt a szintet.

A cikksorozat további részei

A három guna – avagy a teremtés energiája

A tudomány rohamos fejlődése és a fejlődés iránya, leginkább a tudományos elismerések és díjak fényében érezhető. A Nobel-díj bizottság, a Svéd Királyi Akadémián minden évben olyan tudósokat igyekszik díjazni, akik munkásságukkal és felfedezéseikkel az emberiség fejlődését, a tudomány szintjén jelentősen befolyásolják. A korábbi írásomban a fizikai Nobel díjakat mutattam be, melyekből következtethető a tudomány fejlődése az elmúlt és az elkövetkezendő évekre. Most a kémiai Nobel-díjakat járjuk körül és körvonalazzuk belőle, hogy merre halad a modern tudomány.

A kémia területén az elmúlt 11 évben az alábbi kutatókat és felfedezéseket díjazták ezzel a rangos elismeréssel.

2018 Frances H. Arnold (USA), George P. Smith (USA),  Gregory P. Winter (UK).
A két amerikai és egy angol kutató, megosztva két témáért kapták a rangos elismerést. Az enzimek irányított evolúciójáért valamint a peptidek és antitestek fág-bemutatásáért.
Ezekkel az eljárásokkal, mesterségesen lehet olyan fehérjéket létrehozni, melyek képesek enzimként vagy valamilyen funkcionális fehérjeként működni az élő szervezetekben. Gyakorlatilag robotok készíthetők, molekuláris szinten ezzel a technológiával, illetve ilyen fehérjékkel molekuláris szinten is befolyásolhatók az élő szervezetek.

2017 Jacques Dubochet (Svájc), Joachim Frank (Németország), Richard Henderson (UK).
Az oldott állapotban lévő szerves molekulák nagy felbontású tanulmányozására alkalmas krio-elektronmikroszkóp kifejlesztéséért kapták az elismerést. Ezzel az eszközzel, mely 3 különálló felfedezésen alapul (mindhárom tudós nevéhez 1-1 fűződik ezekből) és évtizedek munkájának eredménye, mára már a molekulákat háromdimenziós képalkotással is képesek megfigyelni a tudósok. Ez a biotechnológiában hatalmas előrelépést jelent.

2016 Jean Pierre Sauvage (Franciaország, J Fraser Stoddart (UK – USA), Bernard L. Farninga (Hollandia).
A molekuláris gépek kutatásáért kapták a díjat. A kutatók olyan molekulákat hoztak létre, melyek energia segítségével, képesek munkát végezni, írányított keretek között. A molekula lift, a mesterséges izmok és a molekuláris gépek tervezése hoztak elismerést a kutatók számára. Ezen technológiákkal az informatika és a biokémia került közelebb egymáshoz és az ezen kombinációban rejlő lehetőségek hatalmas potenciált hordoznak magukban, a tudomány és technológia szinte minden területén.

2015 Thomas Lindhal (Svédország), Paul Modrich (USA), Aziz Sancar (Törökország).
A tudósoknak sikerült molekuláris szinten feltérképezni, hogy a sejtek, hogyan javítják ki a DNS-károsodásokat és őrzik meg a bennük tárolt információt.
A DNS napi szinten károsodik a sejtekben, a külső behatások, mint például az UV sugárzás, a szabadgyökök és egyéb mérgek hatására. Keletkezhetnek sérülések amikor a sejtben a DNS lemásolódik a sejtosztódás alkalmával. Viszont ennek ellenére mégsem uralkodik káosz az örökítő anyag kémiai rendszerében és ezért számos molekuláris reakció a felelős. Ezen folyamatok feltérképezése hozott sikert a három kutató számára.

2014 Robert Beitzig (USA) Stefan Hell (Románia – Németország), Wiliam Moerner (USA).
A szuper felbontású fluoreszcens mikroszkópia felfedezéséért kaptak díjat. A mikroszkópok a hagyományos optikai úton egy bizonyos felbontástól nagyobbra nem képesek, azaz a fény hullámhosszának a fele (200 nm) mely határ szab azon képességnek, hogy két pontot még meg lehessen különböztetni egymástól. A nagyfelbontású, különböző elveken működő mikroszkópok, a részletgazdagabb megjelenítést és ezzel a kutatások mélyebb régióba való betekintését segítik elő.

2013 Martin Kalpus (Osztrák, Német), Michael Levit (Dél Afrika, USA), Ariel Warshel (USA, izraeli).
A kémiai folyamatok számítógépes modellezésének elősegítésére tett kutatásokért kaptak Nóbel Díjat). Melynek nagy szerepe van a szervezet kémiai folyamatainak megértésében.

2012 Robert Lefkowitz (USA), Brian Kobilka (USA).
A G protein kapcsolat receptorok felfedezéséért kaptak díjat. Ezek a receptorok, a sejtek kommunikációjában vesznek rész, a sejten kívüli jeleket a sejten belüli térbe közvetítik és válaszra késztetik a sejtet. A modern gyógyszerek felének célpontjai ezek a receptorok.

2011 Daniel Sechman (Izrael, USA), A kvázi kristályok felfedezéséért és kutatásáért kapott Nóbel díjat.
A Kvázi kristályok egy speciális elrendeződést mutató anyag szerkezetek, melyek átmenetet képeznek a kristályos és az amorf (szabálytalan elrendezésű) anyagok között. Sokáig csak feltételezték a létezésüket. A matematikában már bizonyított volt, hogy léteznek olyan sík szerkezetek Penrose csempék, amelyekkel nem periodikusan is le lehet fedni a teret, a Kvázi kristályok ezt a szerkezetet a természetben is előfordulva hozzák létre.

2010 Richard Heck (USA), Negisi Eicsi (USA – japán), Szuzuki Akira (Japán).
A palládium által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményekért díjazták a kutatókat.
Ezt a mesterségesen előállítható szénvegyületek előállításánál használják. A kutatók többféle mesterséges szén vegyületet állítanak elő különböző célokra, például gyógyszeripar, elektronikai ipar. A palládium katalizáló hatásával, sokkal komplexebb és más módszerekkel nem előállítható szénvegyületet lehet létrehozni, melyekből gyógyszerek, különböző jó elektromos vezető képességű, rugalmas anyagok állíthatók elő.

2009 Venkatráman Rámakrisnan,(USA – indiai születésű) Thomas Steitz (USA), Ada Yonath (Izrael).
A riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért és folyamatainak megértéséért kaptak díjat. A riboszóma a sejtnek az a szervecskéje ami lefordítja a DNS ben tárolt információt a sejt számára. Ezen folyamatok megértése nagy jelentőséggel bír, több élettani szempontból is. A kutatás eredményeinek egyik legnagyobb felhasználója a gyógyszer ipar, például az antibiotikumok kutatásánál rendkívül hasznos ezen folyamatok megértése.

2008 Martin Chalfie (USA), Osamu Shimomura (Japán), Roger Tsien (USA – kínai származású).
A
zöld fluoreszcens fehérje GFP felfedezéséért nyerték el a díjat. Ez egy olyan 238 aminosavat tartalmazó fehérje, ami fényt vesz fel, ezt egy magasabb energia szintre emelkedve elraktározza, majd lassan az energia egy részét visszaadva fény formájában leadja. Csendes óceáni medúzákban fedezték fel először. Nagy jelentősége van a rákkutatásban és különböző betegségek kutatásában, ahol a sejtek terjedésének nyomait akarják keresni.

Összesítve tehát 30 személyt értékeltek a kémiai Nobel díjjal az elmúlt 8 évben.

Ebből 18 az USA ban dolgozik, 9 Európában, 2 Japánban és 1 Izraelben. A kémiai kutatások díjasai a gyógyszeripar és az elektronika ipar, valamint a biotechnológia fejlődéséhez járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Ezen a területen is jól látható, hogy az USA tudományos hatalmi szerepe továbbra is dominál. Sok neves kutató él vagy dolgozik az USA ban, miután az ottani egyetemek hatalmas erőforrásokkal rendelkeznek a kutatások és kutatók támogatására. Nem meglepő tehát, ha a tudományos és ipari innovációk az USA hatalmi státusztát tovább erősítik.
A kémia területén kiosztott elismerések szinte kivétel nélkül a biotechnológia fejlődésében elért eredményeket méltatják. Eszközök, technológiák és felfedezések, melyek a nano méretű eszközök és programozható baktériumok, molekulák és molekuláris, sejtszintű manipulációkat tesznek lehetővé.
A kémiai Nobel díjak nem csak a gyógyszer kutatásban, orvostudományban, hanem az űrtechnológiában és az élet, legmélyebb szintű befolyásolásában is mérföldkőnek számító kutatások és felfedezések eredményeit segítik elő.

Ajánlott írások

Meditáció alapjai – hogyan kezdj hozzá?

A gyógynövények gyűjtése részben szó volt arról, hogyan gyűjtsük és dolgozzuk fel a gyógynövényeket.
Most a tavasszal begyűjtendő növények listájáról emelnék ki néhány növényt, hogy aki gyűjtésre szánja el magát az képben legyen, hogy ebben az időszakban mit érdemes keresni az anyatermészetben, amiből egy évre feltölthető a házipatika egy része.

Alapszabály, hogy a virágokat általában virágzáskor gyűjtsük, néhány kivétellel, mint például a kamilla mely elvirágzás után gyűjthető. A gyökereket virágzás előtt vagy ősszel érdemes begyűjteni, a növény leveleit és szárát pedig virágzás után vagy a virággal együtt. Ne felejtsétek, hogy vigyázni kell a növényekre, nem szabad kiirtani, minden levelét virágát leszedni és tépni, csonkolni. Esélyt kell adni, hogy regenerálódjon és a gyűjtéskor vigyázzatok a növényekre. Egy igazi természetes gyógyító nem téveszti szem elől a környezettel való összhangot és a növények tiszteletét. Jó gyűjtést.

A listában szereplő gyógynövényeket a keresőbe írva megtalálod részletesen, vagy a gyógynövények részben, illetve hatások szerint a címkékre kattintva is kereshetsz az oldalon.

Ajánlott cikkeink

 

Szappankészítés házilag – csodaszer az egészséges bőrért

Maca gyökérLepidium meyenii a keresztesvirágúak családjába tartozó növény, mely Peru magas hegyvidéki részén 4000 méteres magasságban, a Junin-tó környékén őshonos. A zöldség gyökérhez és a retekhez hasonló növényt, zöldségként termesztik és szárított gyökerét lisztként vagy őrleményként használva, afrodiziákumként és a hormonális rendszer működésének kiegyensúlyozására használják.

Hatóanyagai: A maca szárított gyökér 13-16% fehérjét tartalmaz, melyben lévő aminosavak közül több esszenciális aminosav (arginin, leucin, izoleucin, valin, lysin stb…). 58-60% szénhidrátot tartalmaz, továbbá 2% ban növényi zsírokat (melyekből, 40% telített és 60% telítetlen) és 8-10% rostot. A maca-ban található B1, B2 és C-vitamin, vas, cink, réz, magnézium, mangán is. A maca tartalmaz olyan szekunder metabolitokat és alkaloidokat is, melyek más növényekben nem találhatóak meg, mint a makaridin, makaén, macamidok és a maca 1.,2.,3. és 4. (alkaloidok).
A maca hatóanyagai között különböző glikozidok is megtalálhatóak, mint a glükotropolin és különböző szterolok (növényi szteroidok) mint a béta-szitoszterin, a kampeszterin és a sztigmaszterin.

A maca gyökér gyógyászati hatásai

A maca hatásaival kapcsolatosan nagyon sok vizsgálat és kutatás foglalkozott és foglalkozik napjainkban is. Ezek szerint és a tradicionális felhasználás valamint az empirikus tapasztalatok alapján a maca gyökér por, jótékonyan hat a férfi libidóra, növeli a spermiumok számát és azok mozgékonyságát pozitívan befolyásolja. Segít a prosztata megnagyobbodás kezelésében és megelőzésében és ezzel a prosztata daganat kialakulását is gátolhatja. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy a maca javítja a szaporodási képességet a nőstény egerekben.
A maca potencia fokozó hatását nem csak egészséges emberekben de a változó korú nőknél is megfigyelték, mellyel együtt ez utóbbi esetben, az erre a korszakra jellemző önértékelési problémák is javultak. Feltehetően a maca metabolitjainak köszönhetően, a szexuális aktivitás és az erekció képesség csökkenését akadályozza meg, ami azt jelenti, hogy elsősorban a megromlott szexuális funkciókat erősíti és nem a normál funkciókat fokozza.
A makamidokat új maca-vegyületekként írják le a kutatók, amelyeket eddig még nem találtak meg más növényfajokban és valószínűsíthető, hogy a maca ezen lipidfrakciója felelős a szexuális aktivitás javulásáért.

Ezt a növényt a perui indiánok tradicionálisan használják a memória javítására és a tanulás, koncentráció serkentésére. A maca ezen hatását a tudományos feltevések szerint különböző enzimek gátlásán és ezzel az oxidatív stressz csökkentésén keresztül fejti ki, melyben a fekete macának különösen jó eredményeket tulajdonítanak.
Klinikai kísérletekben megfigyelték a maca vérnyomás csökkentő, normalizáló hatását is, melyet feltehetően az angiotenzin I-konverziós enzime (ACA) gátlásán keresztül segít.
A macat hatásosnak találták reumás, ízületi gyulladásos és köszvényes betegségekben szenvedőknél és osteoarthritis (OS) kezelésében is eredményesen alkalmazzák. Macskafarkkal (Uncaria guianensis) kombinálva (300 mg macskafark+1500 mg maca, 8 héten keresztül) jelentős javulást értek el OS es betegeknél mind a fájdalom, mind pedig az ízületi merevség tekintetében.
A maca fogyasztásával kapcsolatban, sem in vitro sem in vivo kísérletekben nem találtak toxikus kockázatot. A maca termesztésben őshonos területeken élő emberek közt (akik rendszeresen fogyasszák ezt a növényt), sem találtak semmilyen elváltozást, mely a maca fogyasztás káros hatását igazolná, tehát egy biztonságos és nyugodtan fogyasztható növény.

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a maca számos fontos biológiai tulajdonsággal rendelkezik.
Maca egy olyan növény, amely nagy potenciállal rendelkezik adaptogénként, és ígéretesnek tűnik táplálékként számos betegség megelőzésében.
A tudományos bizonyítékok utalnak a szexuális viselkedésre, termékenységre, hangulatra, memóriára, osteoporózisra, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásaira valamint hatékonynak bizonyult, bizonyos tumorok kezelésénél is . Azonban az egyes hatások mögötti pontos hatásmechanizmusai még mindig nem tisztázottak. Ennek ellenére a maca és a maca por (szárított gyökér őrlemény) Magyarországon is forgalmazható, élelmiszerként és táplálék kiegészítő készítményekben is. Érdemes kipróbálni és mindenki maga szűrje le a tapasztalatokat ezzel a csodás növénnyel kapcsolatban.

A témához kapcsolódó ajánlott írásaink

 

Személyiség pszichológia – a bennünk élő másik nem

sisakvirág

SisakvirágAconitum napellus, a boglárkafélék családjába tartozó, mérgező növény, melyet a „mérgek királynőjének” vagy farkasfűnek, farkasölő sisakvirágnak is neveznek. Több faja is ismeretes, egyes botanikusok 300 nál is több sisakvirág fajt különböztetnek meg.
Ezek az évelő növények, általában a magas hegyek, nedves és hűvös helyein fordulnak elő és ahogy az elnevezésből is látható, egy igen mérgező növényt tisztelhetünk bennük.

Hatóanyaga az akonitin nevű alkaloid, mely az egész növényben előfordul de leginkább a gyökerek és a magvak tartalmazzák.

Felhasználása

Az akontin egy erős idegméreg, mely érzékelés és mozgás bénulást is okoz, ezért közvetlenül már nem használják terápiás célokra ezt a növényt. Régebben a tardícionális medicína reuma kezelésére alkalmazta.
A moxa terápiában, úgynevezett alátétes moxánál a HKO is használ – ritka esetben – sisakvirág alapú készítményeket.
A sisakvirágot napjainkban, leginkább homeopátiás készítményekben használják, ahol nagyon kontrollált dózisban és toxicitását jelentősen gyengítve alkalmazzák.
Mivel a homeopátiás gyógyítás alapelve, a „hasonlót a hasonlóval” ezért a sisakvirág készítményeket elsősorban olyan betegségek kezelésénél használják, melyek tünetei a sisakvirág mérgezés tüneteihez hasonlóak vagy megegyezők.

A sisakvirág mérgezés tünetei

A sisakvirág – akontin – acontin – mérgezés tünetei kezdetben lehet borzongás, szédülés, hányinger, hirtelen felszökő láz, alacsony testhőmérséklet, hideg verejtékezés, hűvös bőr, sápad bőr, tapintás és érzékelés csökkenés a végtagokban, zsibbadás, égő ajkak és nyelv, fokozott nyáladzás, szájzsibbadás.
A mérgezés súlyosabb fázisában, légzési nehézségek, lassú szívverés, görcsök, fulladás, hányás, elgyengült végtagok.
A tünetek a mérgező növény elfogyasztását követő 10-30 percben már jelentkeznek és 1 órán belül súlyossá válnak. A sisakvirág mérge bőrön keresztül is felszívódik de orális fogyasztás esetén sokkal gyorsabban hat és kisebb mennyiségben is halálos. A sisakvirág Európa egyik legmérgezőbb növénye.

A sisakvirágot mindenképp kerülni kell, mindenféle felhasználás tekintetében. Ha bármilyen formában mégis mérgezést okoz, akkor gyomormosás, hánytatás, folyadékpótlás és végső esetben lélegeztetés lehet a kezelése. Természetesen azonnali orvosi segítség, mentők hívása szükséges.

A mérgező növényekről a felismerés fontossága és a növény használatának elkerülése érdekében tartom fontosnak beszélni. Egy jó herbalista tisztában van azokkal a növényekkel is, melyeket nagy ívben el kell kerülni és melyek alkalmazása szigorúan tilos.

Ajánlott további cikkek

 

Pszichoaktív drogok – nyugtatók és deiliriánsok

 

Ez az írás a Bibliában, Pál Apostol levelei között, a Korintusiaknak írt második levélben található. Sokan a Szeretet himnuszaként is ismerik.

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén,
ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok
vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.
A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredékes,
és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes az véget ér.
Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek,
úgy gondolkoztam, mint a gyermek,
úgy ítéltem, mint a gyermek.
De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most még csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek mindent,
ahogy most engem ismernek.
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három,
de közülük legnagyobb a SZERETET

Boldog karácsonyt mindenkinek !

Kriszto

Ajánlott további írások

Mentális egészség – megbocsátás és az egészség kapcsolata

Fekete bodzaSambucus nigra a bodzafélék családjába tartozó, ernyősvirágzatú növény. Jellemzően május és júniusban virágzik. Bogyója érett állapotban fekete.
A bodzának a virágzata és az érett bogyói is de még a bodzacserje levelei is rendelkeznek gyógyhatásokkal.

A fekete bodza hatóanyagai

Virágja: szaponinokat,rutint és kevés illóolajat tartalmaz valamint nyálkát, cukrokat és cseranyagokat, ezen kívül gyantát, kolint, quercenint, szambunigrint, kéksavglikozidát és emulzinenzimet.
Bogyója: gyümölcssavakat, C és A vitamint, cseranyagokat (3%) nyomokban illóolajat és antociánfestéket.
Levele: cseranyagokat, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat ás A provitamint tartalmaz.
A bodza kérgét is használhatjuk drogként, szárítva és őrölve.

A bodzából készíthetünk teát, illetve forrázatot de lekvárnak, gyümölcslének, szörpnek, bornak és pálinkának is felhasználható. Egyik legismertebb felhasználási módja az üdítő bodzaital, melyet gyakorlatilag egy kancsó limonádéból a legegyszerűbb készíteni, néhány virágot beáztatva az italba, pár óra múlva kellemes muskotályos ízű italt nyerhetünk.
A bodza virágból vagy bogyóból készített forrázat, készülhet nyers vagy szárított drogból is, a szárított bogyókat meg is lehet őrölni.
Belsőleg használva kiváló izzasztó és köptető hatású, így megfázásos időszakban kitűnő gyógytea. Vizelethajtó és veseműködést szabályzó, így vérnyomáscsökkentő hatása is van továbbá kitűnő köhögés csillapító és vértisztító hatású. Enyhén hashajtó hatása is van.
A bodza nyugtató hatással is rendelkezik ezért különböző nyugtató teakeverékekben és étrend kiegészítőkben is gyakran használják. Ennél fogva migrén, ideggyulladások és álmatlanság esetén is hatásos lehet.
A bodza leveléből készített forrázat reumás fájdalmak enyhítésére, lázcsillapításra és koszorúér problémáknál a légszomj csillapítására használatos.

Hasonló hatású gyógynövények

Felfázás, hólyaghurut és vesekő kezelése gyógynövényekkel

Momordica grosvenoriit – a szerzetesek körtéjének is nevezik. Ez a tökfélék családjába tartozó növény, rendkívül nehezen feldolgozható és ritka gyógynövény.
Gyógyászati felhasználása a kínai birodalom korára vezethető vissza, az első pontos említése a 13. században kínai szerzetesek leírásaiban szerepel, de az ajurvédában és a korai Buddhizmusban is fellelhetőek utalások a gyümölcsre.
Mivel a növény kivonata a cukornál 300 szor édesebb ezért előszeretettel használták italok készítésénél is.
Hagyományos felhasználása szerint a gyümölcsöt nem nyersen, hanem szárítva és megfőzve fogyasztják, gyakorlatilag teaként.

A növény termesztése rendkívül bonyolult, nehezen tárolható (hamar megromlik) és a szárítása és feldolgozása sem egyszerű, így nem elsőszámú gyógynövény a kínai medicinában sem.

Mire jó a momordica?

Mivel rendkívül édes a növény kivonata, ezért italok édesítésére kiválóan alkalmas és cukorbetegek is fogyaszthatják.
A kínai medicinában hűtő jellegű anyagnak tartják tehát minden olyan betegségnél használható, amelyet a forróság, a túlhevülés jellemez a HKO szerint.
Napjainkban a momordica kivonattal végzett kutatások elsősorban a növény antioxidáns hatását vizsgálták és bizonyították, ezért daganat ellenes melyet elsősorban a mogroside (esgozid) nevű hatóanyagainak tulajdonítanak, amely egy tripertén glikozid.
A tradicionális orvoslás tüdővédő és tüdő tisztító hatása miatt használta, nyákoldó, köptető és köhögés ellenes. Torokgyulladás és krónikus köhögés esetén gyakran alkalmazzák.
A keleti orvoslásban a hosszú életet elősegítő gyümölcsnek tartják, így fogyasztását preventív jelleggel az egészség megőrzése céljából is használják.
Az Európai Unióban 2017 től nem szerepel az engedélyezett élelmiszerek listáján, és így Magyarországon sem engedélyezett mint élelmiszer vagy étrend kiegészítő.

Hasonló cikkek

Aranygyökér – a természetes doppingszer

serkentő szerek

A pszizhoaktív anyagokat, a szervezetre kifejtett hatásaik alapján öt csoportra oszthatjuk: Narkotikumok, Pszichedelikus szerek, Nyugtatók és Deliriáns szerek, illetve a serkentő hatású szerek.
Ebben a cikksorozatban az a célom, hogy megismertessem ezen anyagok hatásait, hasonlóságaikat és azt, hogy miként befolyásolják egészségünket, illetve életünket. Érdekes és tanulságos látni, hogy jónéhány pszichoaktív anyag legális és naponta fogyasztjuk, másokat kábítószernek minősítenek és szigorúan tiltják a fogyasztásukat,  megint más szereket gyógyszerként használnak és néhány szer a legalítás és illegalitás határán billeg, de van olyan is amivel kapcsolatban szinte teljes a sötétség. Egyáltalán nem célom sem népszerűsíteni sem elítélni bármit is ezekből az anyagokból, de fontosnak tartom, hogy a tudatosság és ismeret terjesztés okán erről is írjak.

Megjegyzés: a drog szó a magyar nyelvben mára már pejoratív értelmet is kapott, de a drog kifejezéssel azokat a növényi részeket illetjük, melyek aktív hatást fejtenek ki az emberi szervezetre.

Serkentő szerek

A pszichoaktív szerek következő csoportja a serkentő szerek, melyek közös jellemzője, hogy fokozzák a szellemi és fizikai aktivitást.
Ilyen anyagokból is széles a skála, de talán kezdjük a legközismertebbekkel.
Ilyen anyagok például a metilxantinok csoportjába tartozó, a koffein, teobromin és teofilin.
Továbbá az amfetamin és a metanfetamin, valamint a kokain és az MDMA de ezen anyagok csoportjába tartozik a közismert nikotin is.
A serkentő szerek hatásai, az idegsejtek receptorainak gátlásán vagy az ingerület árvivő anyagok visszavételének gátlásán alapszanak. Tehát mesterségesen megemelik a dopamin, szerotonin, adenozin és adrenalin szinteket, melyek az agy jelentős ingerület átvivő anyagai.
A különböző ingerület átvivő anyagok, különböző érzelmi állapotokért felelősek, mint a felfokozottság, éberség, izgatottság és az aktivitás ezért a serkentő szerek elsősorban ezeket az érzelmi állapotokat hozzák létre, illetve képesek felfokozni.

A metilxantinok a kávéban, guaranában, teában, kakaóban, koladióban is megtalálhatóak.
A koffein, teobromin és teofilin általános hatásánál fogva fokozza az adrenalin és noradrenalin kiválasztását és blokkolja a központi adenozin receptorokat, ezzel gátolja a cAMP (ciklikus-adenozin-monofoszfát) hatását, mely közrejátszik alvási folyamatokban és ébredési folyamatok késleltetésében.
Ezen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki élénkítő, illetve alvás gátló hatását. Felpörget, energizál és elűzi a fáradságot, de kétség kívül kimeríti a szervezet tartalékait. Hosszú távú fogyasztása hozzászokást, fizikai és mentális függőséget és alvás zavarokat valamint fokozott ingerlékenységet, csökkenő stressztűrő képességet és szellemi teljesítő képességet okozhat. Ezért érdemes vigyázni a fogyasztásával.

A serkentő szerek közé tartozó efedrin, a szimpatikus idegrendszerre ható anyag, mely a kínai gyógyászatban több ezer éve használt csikófarkfélék (Ephedra) legjelentősebb hatóanyaga. A Hagyományos Kínai Orvoslás az asztma kezelésére használta az efedrin tartalmú növényeket, mert a perifériális érhálózat szűkítésével elernyeszti a hörgőket, emeli a légzés kapacitását, valamint csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatát is. Hatása a szervezet által termelt adrenalinéval hasonlatos, de kevésbé emeli meg a vérnyomást.
Az efedrint egy japán vegyész szintetizálta először, 1885 ben, két évvel később már egy Berlinben élő román kémikus, Lazar Edeleanu  világon elsőként amfetamint állított elő az efedrinből.
Aztán 40 évig nem is nagyon foglalkoztak ezzel a szerrel, míg végül 1927 ben az amfetamint újra szintetizálta egy Gordon Alles nevű gyógyszerész. 1933 tól már gyógyszerként lehetett megvásárolni és a 2. világháború alatt a katonák, elsősorban a vadászpilóták kedvelt serkentőjévé vált. 1971 ben tiltották be a használatát.
Azóta csak szigorúan meghatározott keretek között lehet amfetamint alkalmazni. A hadsereg, titkosszolgálatok viszont előszeretettel használják a mai napig is, a fáradság leküzdésére és teljesítmény fokozásra.

A metanfetamin szintén az efedrinből egy viszonylag egyszerű eljárással, (vörösfoszfor használatával, redukcióval) előállított vegyület. Hatásait tekintve nagyon hasonló az anfetaminhoz de még annál is intenzívebb és tovább tart.

A kokaint a kokacserje Erythroxylon coca leveléből vonják ki.
A kokacserje leveleinek használatáról már Kr. e. 3000 ből is léteznek bizonyítékok, a dél-amerikai indián kultúrákból. Az amfetaminhoz hasonlóan elűzi a fáradságot és az éhséget, energizál és felpörget.
A kokain hatására az agy dopamin szintje jelentősen megemelkedik és ez okozza a kokain által kiváltott eufórikus érzést.
A kokaint a gyógyászatban mára már csak a fül-orr gégészek használják gyógyszerként, mivel rendkívül erősen izgatja a központi idegrendszert. Bár 100 évvel ezelőtt még a Coca Colában is alkalmazták, mára a legtöbb országban tiltott szer és kábítószernek minősül.

A serkentő hatású anyagok közül az egyik legelterjedtebb pszichoaktív anyag a nikotin, mely a dohányfélék közismert alkaloidja.
Érdekes módon a dohány a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, ahogyan a paradicsom és a burgonya is ezért mindkét növény tartalmaz nikotint, bár a dohánynál csekélyebb mértékben.
A nikotin a szervezetben egy másik neurotranszmitterre (ingerület átvivő anyagra), – az acetil kolinra – érzékeny sejteket aktiválja, mely adrenalin kiválasztást okoz, ennek hatására fokozódik az anyagcsere és a szervezet aktív stressz állapotba kerül. A nikotin jelentősen emeli az agy dopamin szintjét is amely miatt, rendszeres használata erős függőséget okoz.

Látható tehát, hogy a napi élvezeti cikként fogyasztható, kávé, kakaó és tea növényektől a dohányon át, a szintetikusan előállított, illegális kábítószerekig terjed a serkentő pszichoaktív serkentő drogok skálája.
Ami viszont kétségtelen, hogy mindegyik serkentő szer növényekhez és az ősi gyógyítókhoz köthető és csak nemrég váltak kábítószerré bélyegzett anyagokká, mely a felelőtlen használatuknak és a dohány, szesz és gyógyszeripar érdekeinek köszönhető leginkább.

Hasonló cikkek:

Nyugtató és altató teakeverékek házilag

AJÁNLJUK

vega burger

A hamburger az egyik kedvenc ételem, de mivel igazi jó hamburgert nem sok helyen tudnak készíteni (értem ez alatt a húspogácsát) és húst is...