Szinte az emberi civilizációval egyidős az a törekvés, hogy időről időre keresik a hosszú élet titkát és az örök ifjúság elixírjét.
A két dolog szorosan összefügg egymással, de abban mindenképp megegyeznek, hogy csodaszert, mely akár az egyik, akár a másik törekvést feltétel nélkül megvalósítaná, még ez idáig nem találtak.

Bár a tévében és a neten nap mint nap találkozhatunk olyan szerekkel, csoda krémekkel vagy táplálék kiegészítőkkel, melyek azt sugallják, hogy egyik vagy másik törekvésre megoldást kínálnak, de ez idáig nem sikerült senkinek megalkotnia a tökéletes szert sem a hosszú élethez sem pedig az örök fiatalsághoz.
Ha kicsit morbid lennék, azt mondhatnám a hosszú élet ritka és az örök fiatalság titka, hogy korán kell meghalni.
De a viccet félre téve szeretnék megosztani veletek néhány információt ezekről a témákról.
Erről fog szólni ez a cikksorozat, remélem ha csodaszert nem is de egy átfogóbb látásmódot mindenképp meg tudok osztani veletek ebben a témában is.

A hosszú élet titka – tanuljunk azoktól, akik 100 évig élnek

Több kutató, antropológus, orvos, biológus is kutatott már a témában, melyhez jó alapot jelenthetnek azok a népcsoportok, ahol magas a várható életkor és alacsony a megbetegedések száma. További fontos tényező az is, hogy bizonyos népcsoportoknál azok a betegségek, melyek a nyugati világunkat leginkább jellemzik és a vezető halál okok között tartunk számon, egyszerűen nem léteznek vagy csak nagyon ritkán fordulnak elő.
Ezért több olyan kutatás is létezik, mely a leghosszabb élettartamú népcsoportokat vizsgálta, életmód és étkezésbeli szokásokat, genetikai összefüggéseket, kulturális beállítottságot és egyéb jellemzőket figyelembe véve.
Ezen kutatások az alábbi népcsoportokat emelték ki, a hosszú és egészséges élet szempontjából, akiknél a 100 éves (vagy fölötti) életkor nagyon gyakori és 90 év fölött még aktív életet élnek.

Hunzák – Észak-Pakisztán hegyvidéki területein élő népcsoport.
Abházok – Grúzia területén, a Fekete-tenger partvidékén található, félig független állam lakói.
Vilcabambai indiánok – Equador területén fekvő (a perui határvidéken), 1500 m magasságban található területen élő népcsoport.
Okinawa szigetiek – Okinawa egy japán sziget a Csendes-óceánban, Japán és Tajvan között
Otomini indiánok – Mexicó középső részén élő népcsoport

Hunza-völgy. Észak Pakisztán.

A különböző kutatások feltárták ezen embercsoportok életviteli, étkezési és pszicho szociális szokásait, melyek az alábbi összefüggéseket mutatják.

A tiszta levegőn, a természetben végzett mozgás és a fizikai aktivitás a mindennapi élet szerves részét képezi ezeknél az embereknél.
Folyadékként szinte csak kizárólag vizet fogyasztanak, ritkán valamilyen erjesztett italt.
Táplálkozásukban az állati eredetű ételek ritkák, kevés tejet és tejterméket fogyasztanak és még ritkább esetben esznek húst (ettől a japánok némileg eltérnek, mert náluk a tengeri halk fogyasztása gyakori). Feldolgozott, adalékos és tartósított élelmiszert nem fogyasztanak, ahogy finomított cukrot, lisztet sem.
Táplálékukat kizárólag az egészséges környezetükben megtermő növényekből és ritkán a halakból, illetve saját tartású állatokból készítik.
Sok nyers zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, de ezeket mesterséges tartósító szerek nélkül, aszalással vagy egyéb természetes módszerrel tartósítva is fogyasszák.
Étrendükben megjelennek a magvak, dió és mogyoró félék, gyümölcsök magjai, zabfélék és egyéb gabonák, melyeket minimális feldolgozással készítenek el fogyasztásra.

Általában ezek az emberek kevés kalóriát fogyasztanak, nem jellemző rájuk az elhízás és a túlzott táplálékfogyasztás, ezért inkább szikár vékony emberek és nem atlétikus alkatúak.

Ember közeli közösségekben élnek, jók az emberi kapcsolataik, jellemzően nem anyagias emberek, sokat nevetnek és tisztelik és segítik egymást. Ezekben a közösségekben a társadalmi felelősség vállalás fontos részét képezi az értékrendnek és egymás segítése a mindennapi élet alapja.
A nyugati ember számára kevésbé modern életet élnek, nagy szerephez jutnak a különböző mesterségek az életükben, tehát függnek egymástól és általában elismert részei a közösségüknek.
Jellemzően keveset stresszelnek és mély vallásos hittel rendelkeznek, mely átsegíti őket az életük nehezebb szakaszain, a közösség támogatásával együtt.

Van még egy jelentős egyezés ezen népek között, nevezetesen, hogy általában elégedettebbek az életükkel (noha a nyugati civilizációból nézve, kevesebb anyagi dologban van részük) és ezért a boldogság gyakoribb jelenség náluk, a betegséget pedig nem fogadják el, hanem olyan állapotnak tekintik, amiben felismerik saját felelőségüket és általában népi gyógyítók segítségével, természetes módszerekkel és lelki vezetés mellett gyógyulnak, ha esetleg megbetegszenek.
Talán érdemes lenne tanulni tőlük.

J.Kriszto

Mediterrán étrend – az egészséges élet titka