A testbeszéd nem hazudik
Minden ember tisztában van a testbeszéd hatékonyságával és tudatosan, de legtöbbször tudat alatt is használjuk ezt a kommunikációs formát. A testtartásunk, mozdulataink, arckifejezéseink mind-mind árulkodnak rólunk. Könnyebb hazudni és megtéveszteni a másik embert szavakkal, mint a testbeszédünkkel. Így van ez még akkor is ha sokan a legtöbb testbeszéd jelnek nem ismerik pontosan a jelentését, de mélyen a tudat alattiban mégis megértik, megérzik a másik ember testbeszédének mondanivalóját.
A színészek ismerik azt az érzést, amikor egy szerepre készülnek, és lassan kezdenek azonosulni a megjelenítendő szereplővel. Ez az azonosulás pedig szép lassan a hétköznapjaikban is megjelenik a személyiségükben, megnyilvánulásaikban. Az igazán profik egyenesen olyan környezetben készülnek a szerepekre, amely alátámasztja és segíti a karakter kialakítását. Nagyon sok színész esik abba a hibába is, hogy a mozivásznon megjelenített szereplőt nem tudja kizárni a hétköznapjaiból és ezzel lassan a személyisége megváltozik, ezzel egyre nehezebben tud különbséget tenni a valóság és a film béli élete között.
Egy kis biokémia, neurobiológia és a testbeszéd
Tudományosan megközelítve, nagyon leegyszerűsítve az emberi érzelmeket, a hormonok és hormonszerű egyéb ingerület átvivő anyagok idézik elő a szervezetünkben. A hat alap érzelmet, mint az öröm, a meglepődés, a bánat, a harag, az undor és a félelem, ezek a biológiai anyagok hozzák létre és minden ezekből kikevert ún. kevert érzelmet is ezen anyagok – keverékei – okozzák, legalább is biokémiai szinten.
Mindenki hallott már a szervezetünk által termelt dopaminról, ami az örömérzést okozó anyag vagy az endorfinokról, melyek az ópiumhoz nagyon hasonló, bódultságot, eufóriát okozó vegyület. Az adrenalin, mely többek között a feszült helyzetekben ad egy nagy energia löketet a testünknek, azaz kitolja a fájdalom határokat, illetve felülírja a gátlásokat. De ilyen biológiai hatóanyag a kortizol is, ami a tartós stressz állapotát hozza létre ezzel aktivitást fokoz vagy a melatonin, ami a levertség, álmosság érzését okozza (több egyéb és komplex hatásokkal együtt).
Ezen hormonok és hormon szerű anyagok (ahogy az érzelmek is), ritkán jelennek meg tisztán a szervezetben, általában bizonyos koktélokat állítunk elő belőlük, az adott helyzethez legmegfelelőbb testi állapot elősegítésére. Tehát ha például a 10. emeleten kell átmásznunk egyik ablakból a másikba, akkor az adott helyzethez és a cselekvő személy tapasztalataihoz mérten jelen lesz a testben a kortizol, ami a félelmet okozza, ezért fogunk nagyon kapaszkodni és koncentrálni, de lesz adrenalin és noradrenalin is, hogy elnyomjuk a kortizol hatását kicsit. Ez azért kell, hogy egyáltalán meg tudjunk mozdulni és mozgósítsuk minden energiánkat ahhoz, hogy a lehető legbiztonságosabban hajtsuk végre a feladatot. De ha ugyanezt a feladatot, mondjuk nem 10 emelet magasban, hanem fél méterre a felszín fölött kell végrehajtani, akkor valószínű sem kortizol sem adrenalin nem lesz olyan mértékben jelen a szervezetben.
Tehát az elme által megítélt helyzethez alkalmazkodik a testünk és így pontosabban és az adott feladathoz a lehető legjobban felkészülve tudunk cselekedni.
Más testi állapotba kell kerülnünk, ahhoz, hogy egy síró gyereket megnyugtassunk, mint ahhoz, hogy egy égő házból kimentsünk valakit.
Tudatosan kiváltott érzelmek
Szinte mindenki megéli az életében, akár többször is a szerelem élményét, de nagyon sokaknak halvány fogalmuk sincs e közben, hogy mi történik a szervezetükben, mégis újra és újra szerelmesek lesznek. Azt pedig, még kevesebb ember tudja, hogy az adott érzelmi hatásokat, testi érzéseket mi magunk is ki tudjuk váltani, tudatosan és így azt mondhatjuk, hogy valamiképp mesterségesen is. A mesterséges nem a legjobb szó, hisz mégis csak bennünk zajlik a folyamat de nem egy automatizmusnak köszönhetően, azaz nem a tudat alattiból jön, hanem tudatosan jelenítjük meg őket és így a valóságban is megjelennek a szervezetben.
Színészkedünk és ezt olyan jól csináljuk, hogy valósággá válik.
Kutatásokkal már régen bebizonyították, hogy ha egy adott helyzethez való emlékeinket felidézzük és az abban szereplő testtartást, hanghordozást és cselekmény sort megjelenítjük, akkor testünkben kialakulnak az adott helyzethez tartozó kémiai (érzelmi) állapotok és innentől fogva, azok valójában meg is jelennek a cselekményünk során.
Ha például valaki el akarja ijeszteni a másik embert, vagy meg akarja félemlíteni, akkor elkezd kiabálni és a kiabáláshoz testi kommunikációt társít, lengeti a karját, fenyegetőzik. Ha ezt egy ideig tudatosan csinálja, előbb utóbb dühös lesz és minden a düh érzelmét alátámasztó bio-kémiai folyamat megjelenik a testében a valóságban is. A düh pedig „segíteni” fog neki, hogy erőből oldja meg az adott helyzetet.
Hogyan használhatjuk a tudatos érzelemkeltést kreatívan
Egy állásinterjún, egy üzleti tárgyaláson vagy akár egy randin is kreatívan használhatjuk, ezt a csodás biokémiai fegyvert. A tudatosan kiváltott érzelmek, elindítanak egy olyan biokémiai reakciót a szervezetben, amely hozzá fog segíteni minket egy adott helyzet megoldásához, feltéve, hogy jól mértük fel azt, hogy mely érzelmeket kell átélnünk és felszínre hozni.
Nézzük például a magabiztosság kérdését. Ebben az érzelemben kifejeződik az, hogy egy stabil érzelmi állapotban vagyunk, azaz biztosak vagyunk abban, hogy valamilyen mértékben uralni tudjuk a helyzetet. De sok esetben ez az állapot nem jön zsigerből, mert a félelem, szorongás vagy bizonytalanság érzése uralkodik el rajtunk. Ilyenkor például úgy érdemes szemlélni az adott helyzetet, hogy annak végkimeneteleit felidézve a lehető legoptimálisabb megoldást tartsuk szem előtt és az esetlegesen lehetőségként felmerülő kudarcra ne úgy tekintsünk mint vereségre, hanem úgy mint hasznos tapasztalásra.
Ezzel a gondolkodással máris csökkentjük a félelem érzést és a szorongást, ezzel pedig növeljük a magabiztosságunkat.
Egy állásinterjún nyugodtan elmondható, hogy nagyon szeretnénk az állást. Érdemes lehet felsorolni, hogy milyen olyan tulajdonságokkal rendelkezünk amik miatt úgy érezzük, hogy alkalmasak vagyunk a feladatra. De közben érdemes belátni, hogy ha nem sikerül elnyerni az áhított állást, akkor is sok lehetőségünk van még arra, hogy munkát találjunk más cégeknél vagy pozíciókban.
Egy üzleti megbeszélés gyakorlatilag ugyanígy működik, elmondhatjuk az üzleti partnernek, hogy miért gondoljuk, hogy mindkettőnk számára hasznos lenne az üzlet de nem feltétlen kell úgy hozzáállni, hogy mindenáron meg kell kötnünk.
Egy randizás alkalmával érdemes előhozni azokat az értékeinket, melyekre leginkább büszkék vagyunk. Ezután ráhagyhatjuk a partnerre, hogy ezt eldöntse, hogy neki ez mennyire jelent értéket. Ugyanígy mérlegeljük a másik oldal reakcióit is. Így ha összepasszolunk akkor jó, ha nem akkor van még lehetőség. Egy ilyen nézőponttal és megközelítéssel a „katasztrófálisnak” mondható legrosszabb lehetőséget ki is zártuk ezzel pedig csökkentjük a tétet, ami a szorongásaink oldódását eredményezi.
Ha a gondolkodásunkban megjelenik a magabiztosság, akkor a cselekedeteinkben, kommunikációnkban is meg fog jelenni.
Ha erőt akarunk sugározni, akkor azt keressük önmagunkban és megtalálva erre fókuszáljunk, ha az intelligenciát szeretnénk felszínre hozni akkor erre gondoljunk, ha boldogságot akarjuk kommunikálni, akkor ezt kutassuk föl és fogalmazzuk meg önmagunk számára. Ha belül megkeressük és felidézzük azt ami fontos és amiben hiszünk, az a viselkdésünkben is megjelenik.
Ha a félelmeket, fájdalmat, kudarcot, bizonytalanságot keressük és idézzük föl, akkor ez ölt majd testet, ami általában nem fest magabiztos képet az emberről.
A témához kapcsolódó további írások
- Érzelmek iskolája – a szerelem kémiája
- Szorongások és megküzdési stratégiák
- Érzelmi intelligencia – ahol a döntések születnek
- Meditáció – válts tudatállapotot