Kakukkfű – fertőtlenítő, féregűző és köhögés csillapító
Kakukkfű – Thymus, a gyógyfüvek ismerői évszázadokon át alkalmazták megfázások, köhögések, torokfájások és egyéb légúti megbetegedések kezelésére, valamint emésztés serkentésére és a bélférgek kiirtására. Elterjedt fertőzések elleni gyógyszer, gyakorlatilag széles körben használt antibiotikum volt. Járványok idején ezért a lehető legtöbbet fogyasztották belőle, de test bedörzsölésre és füstölésre is használták. A mérsékelt égövön termő, az árvacsalánfélék […]
Fekete bodza – megfázáskor kiváló
Fekete bodza – Sambucus nigra a bodzafélék családjába tartozó, ernyősvirágzatú növény. Jellemzően május és júniusban virágzik. Bogyója érett állapotban fekete. A bodzának a virágzata és az érett bogyói is de még a bodzacserje levelei is rendelkeznek gyógyhatásokkal. Hatóanyagai Virágja: szaponinokat,rutint és kevés illóolajat tartalmaz valamint nyálkát, cukrokat és cseranyagokat, ezen kívül gyantát, kolint, quercenint, szambunigrint, […]
Babérlevél – megfázáskor és fájdalmakra
Babérlevél – Laurus nobilis, a babérfélék családjának névadó növénye. Eredetileg Kis-Ázsiából származik, de mára az egész világ mediterrán területein elterjedt növénnyé vált. Az ókori mitológiában a becsület és a győzelem jelképekének tekintették, ezért használták a babér koszorút, költők, művészek, sportolók megkoronázására. A királyok és császárok koronáján is gyakran megjelenik az arany babérlevél, mint motívum. Hatóanyagai […]
Orvosi tüdőfű – köptető, köhögéscsillapító
Orvosi tüdőfű – Pulmonaria officinalis, a borágófélék családjába tartozó növény, melyet hazánkban pettyegetett tüdőfűnek is neveznek. Az Európa szerte elterjedt növény, elsősorban erdők, gyertyán és bükkerdők jellemző növénye. Az orvosi tüdőfű nem védett növény, hazánkban a Bükkben elterjedt. A növény drogja (gyógyászati szempontból hasznos része) a levelei. Mivel március és május között virágzik, így a […]
Szőrös ökörfarkkóró – köhögés csillapító teához
Szöszös ökörfarkkóró – Verbascum phlomoides az ajakosvirágúak rendjébe és a görvélyfűfélék családjába tartozó növény. Egész Magyarországon előfordul, ritkás erdőségekben és homokos, köves talajon, tisztásokon nő. A növény két év alatt fejlődik ki teljesen, első évben csak tőlevelei jelennek meg, míg a második évben az 1-2 méteresre is megnövő erőteljes szárai is kialakulnak. Gyógynövényként nemesített változatait […]
Vasfű – anyagcsere serkentő és erősítő
Vasfű – Verbena officinalis, a közönséges vasfű a vasfűfélék családjába tartozó gyógynövény, melyet már az ókorban is ismertek. A druidák varázslásos szertartásokhoz, a rómaiak sebgyógyítónak használták. A növény 30-80 cm magasságig nő, június-júliusban, apró lila virágokkal virágzik. A növény gyógyászati szempontból jelentős része (drogja) a virágos leveles hajtásai, melyet virágzáskor érdemes gyűjteni. Hatóanyagai: A növény […]
Kankalin – köhögés csillapító és szívnyugtató
Kankalin – Primula veris, a kankalinfélék családjának névadó növénye. Európában és az északi félgömb mérsékelt területein őshonos növény, sőt egyes trópusi területek hegyes vidékein is megtalálható. Gyógynövényként nálunk viszont, kevésbé közismert, mivel hazánkban és a legtöbb európai országban védett növénynek számít. A növény minden része használható gyógyászati célokra. Gyökere, gyöktörzse, szára és levelei valamint virági […]
Hibiszkusz – keleti tea, megfázás ellen
Hibiszkusz – Hibiscuss vagy más néven mályvacserje, a mályvacserjék családjának névadó növénye. Eredetileg Ázsiában őshonos és körülbelül 300 faja ismert de mára már Európában és a világ más meleg mérsékelt, trópusi és szubtrópusi részein is elterjedt. Színes virágai aromás illóolajat tartalmaznak ezért előszeretettel készítenek belőle teát vagy használják teakeverékek elkészítéséhez. A hibiszkusz fő hatóanyagai az […]
Ipekakuana – hánytató gyökér
Ipekakuana – Carapichea ipecacuanha, vagy más néven hánytatógyökér, a búzafélék családjába tartozó, eredetileg Brazíliában őshonos növény, mely a történelmi feljegyzések szerint, 1680-ban került be Európába, Franciaországon keresztül. Hatóanyagai: a fő hatóanyagai az emetin (metilcephaeline) és a cefhaeline, melyet a növény gyöktörzséből és gyökeréből vonnak ki, általában alkoholos kivonással. Ezen kívül cserzőanyagokat, irridoid glikozidokat, szaponinokat és […]