A cikksorozat első részében, beszéltünk az emésztőrendszer általános felépítéséről és működéséről, kitértünk a különböző problémákra melyet a gyomor sav által okozott maródások és gyulladások okozhatnak. Ebben a részben a gyomorsavval kapcsolatos problémák kezeléséről ejtünk szót, megvizsgáljuk a gyógyszerek hatásait és mellékhatásait valamint foglalkozunk az alternatív, természetes kezelési módszerekkel.
Az emésztőrendszeri problémák kezelése
A cikk első részéből kiderül, hogy a problémákat nem elsősorban a gyomorsav okozza, mert arra szükség van. Az ok az, hogy a nyálkatermelés nem megfelelő vagy a nyálkás gyomorfal sérül, illetve a sav bejut olyan helyekre ahol már képes maródást okozni. Ebből jól látható, hogy a gyomorsav lekötő vagy gyomorsav termelést gátló gyógyszerek nem jelentenek igazi megoldást.
Az igaz, ha már a probléma olyan mértékű, hogy a sav elkezdi a maró tevékenységét, akkor rövid időre, amíg a gyulladás be nem gyógyul (és amíg az alap kiváltó okot nem oldjuk meg) a savlekötő szerek életmentőek lehetnek de sajnos használatuk során mindig beleavatkozunk ebbe a jól működő rendszerbe és az úgynevezett mellékhatásokkal, (azzal amit a gyógyszerek okoznak de nem hasznosak) elkezdődik egy újabb probléma kialakulása. Ezért a savlekötő, savtermelést gátló szereket nem szabad a probléma megoldásának tekinteni és legfőként hosszabb ideig alkalmazni.
A probléma kezelése, mindig az étrend és az elfogyasztott táplálék mennyiségének helyes meghatározásával kezdődik. Az emésztés során, – egy közepes vagy nagyobb mennyiségű táplálkozást követően – nem érdemes aktív fizikai terhelést kifejteni illetve olyan életmódnál ahol ez nem elkerülhető, inkább többször de kevesebb ételt kell fogyasztani (ami egyébként is egészségesebb lenne).
Kerülni kell a lefekvés előtti étkezést. A laza vagy folyékony ételek hamar kijutnak a gyomorból a belekbe, de a zsíros húsok emésztése 6-8 órát is igénybe vehet. Lefekvés után minden szervünk működése csökken, tehát a gyomor mozgása is. A csökkent mozgás, csökkent savtermelést és emésztést okoz, így a gyomorban a táplálék elkezd rothadni, ez szintén elősegíti mind a mérgek felszabadulását mind a baktériumok szaporodását. Így lefekvés előtt 3 órával érdemes enni legkésőbb és ilyenkor már csak lazább és könnyebben emészthető táplálékot.
Az elhízáskor felszaporodott testzsír, nem csak külsőleg látható de a zsigeri szerveket is nyomja befelé, tehát a gyomrot, a gyomor falban lévő sejteket és a gyomorban lévő táplálékot is. A testsúly kordában tartásával szintén sokat tehetünk a savasodási és ebből következő problémák kezelésére, megelőzésére.
Ne feledjük el, a gyomor saját idegrendszerrel rendelkezik, tehát kifejezetten érzékeny a mechanikai, vegyi és stressz által okozott hatásokra. Ezért a mérgező anyagok kerülése/mérséklése (alkohol, szennyezett élelmiszer, dohányzás) és a stressz kezelése szintén fontos gyógymód és megelőző intézkedés.
Természetes módszerek
A már érzékeny gyomorra több természetes és nyugtató, gyulladáscsökkentő anyagot is fogyaszthatunk.
Az orbáncfű vagy a menta nagyon jó nyugtató hatással van a gyomorra és általában az egész szervezetre.
Megelőzésre és enyhe vagy közepes tünetek kezelésére, reggel ébredés után egy pohár langyos semleges, lágy ásványvíz (lehetőleg nem mikróba melegítve) szintén jó terápia.
Napközben a savas tüneteket parádi vagy salvus vízzel szintén jól lehet kezelni. A komolyabb ásványi anyag tartalmú gyógyvizeket, mint a parádi vagy salvus, inkább hígítva és kisebb mennyiségben érdemes fogyasztani (1dl gyógyvízhez 1 dl szűrt víz vagy ásványvíz arányban).
A savlekötő és savtermelést gátló gyógyszerekről
Elsőként az úgynevezett protonpumpa gátló szerekről essen néhány szó. Hazánkban Omeprazol, a Pantoprazol, Lansoprazol, a Rabeprazol és az Esomeprazol néven forgalmazott gyógyszerek a gyomor, savtermelő sejtjeit gátolják, azáltal, hogy a bennük működő H+/K+ ATP-áz enzimet blokkolják. Ezek a szerek a sejtekbe jutva a különböző enzimek működését akadályozzák meg. Ezek az enzimek a sejt energetikai folyamataiból képesek hidrogén ionokat a sejten kívüli térbe lökni (innen a protonpumpa név, mert a hidrogén ionban tulajdonképpen csak egy proton van).
A hidrogén ionok, mivel erősen pozitívak, ezért a savbázis egyensúlyt a savasság felé tolják el.
A protonpumpa rendszer nem csak hidrogént lök a sejtből kifelé, de káliumot szív be helyette, tehát egy komplex energetikai folyamat játszódik le a savtermelés alatt. Ezt gátolják a protonpumpa gátló gyógyszerek. Ezen gyógyszerek szedését, abbahagyni nem egyszerű, mert a szervezetben olyan hosszú távú eváltozásokat okoznak, hogy abbahagyásuk után jelentősen megemelkedik a savtermelés és ezzel megváltozik az emésztés is.
A másik típusú gyógyszerek, az úgynevezett famatidin hatóanyagú szerek, mint a Famatidin 1A Pharma, Famatidin hexal, Motidin, Peptigal, Quamatel, Quamatael mini, Servipep.
Ezen gyógyszerek a sejtek hisztamin receptoraihoz kötődnek, ezzel megakadályozzák a hisztamin kötődését a sejtekhez. A hisztaminról a leggyakrabban az allergia kapcsán hallunk.
A sejtek rendelkeznek többféle hisztamin receptorokkal (érzékelővel). Amennyiben egy ilyen receptorhoz hisztamin kötődik, az a sejt típusától függően kivált egy reakciót, a nyálkatermelő sejtekből fokozott nyálkatermelést, a savtermelő sejtekből fokozott savtermelést, az ereket tágítja, a simaizmokat összehúzza és egy sor egyéb hatással bír. A famatidin a H2 receptorokhoz kötődik csak, így elvileg csak a savtermelés fokozására képes hisztamint szorítja ki.
Ezért a gyógyszerek kapcsán több kérdés is felmerülhet:
Az első, hogy mi lesz a „valami okból” megtermelt, de a savtermelő sejthez nem kötődő (gyógyszer által kiszorított) hisztaminnal, hova fog kötődni?
Miért van fokozott hisztamin termelés? Ahogy fentebb írtam, a hisztamin nem csak a savtermelésre hat, hanem a gyulladások kiváltója (többek között allergia), a simaizmokat (tehát a belső szerveket) összehúzza – azaz működésüket blokkolja – , értágító (tehát rövid távon a vérnyomást csökkenti, viszont a vese kompenzációjának következtében hosszú távon emelheti…stb.
Ezek a szerek tehát, rövid távon – ha már elhatalmasodott a probléma – hatékonyak lehetnek de mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy egy természetes mechanizmusba avatkoznak be, aminek feltehetően van valami mélyebb oka és a beavatkozásnak pedig egy következménye. Ezért a gyógyszerek hatásai nem csupán az adott tünetet érintik, hanem az egész szervezetre hatással vannak (ezt hívják mellékhatásnak).
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyógyszerek hosszú távú szedése, megváltoztat egy jól működő rendszert és abbahagyásuk után hetek vagy hónapok kellenek ahhoz, hogy a szervezet magára találjon és visszaálljon a helyes működésre (ha még tud).
Tehát a gyógyszerek szedését lehetőleg mellőzni kell és ha esetleg ez nem lehetséges, akkor használatuk idejét csökkenteni és törekedni arra, hogy közben a problémát kiváltó okot kezeljük.
Az előző részt itt olvashatod. A következő részt, a reflux lelki okairól, itt olvashatod.
Ajánlott írásaink
- Gyulladáscsökkentés táplálkozással és gyógynövényekkel
- Gyógynövények, gyomor és bélbetegségekre
- Az öngyógyítás művészete – a gyógyító táplálkozás
- Betegségek és hasformák