A pszichiátria, mint az orvoslás egyik ága, a mentális zavarokkal foglalkozó tudomány. Feltételezései szerint, különböző mentális zavarok, úgynevezett elmezavarok léteznek, melyek a társadalom egy részét érintik közvetlenül, de a beteg emberek viselkedése, cselekedetei hatással vannak a társadalom több résztvevőjére is. Ezért a mentális betegségben szenvedőket kezelni kell.
Mit jelent a mentális zavar?
A nemzetközi pszichiátriai társaság egy DSM nevű kiadványban hozza nyilvánosságra azokat a mentális és elme zavarokat, melyeket munkájuk során tapasztalnak a pácienseiknél. Egy-egy betegség diagnosztizálásának alapja, hogy amennyiben az adott állapot negatív hatással van a benne „szenvedőre” vagy annak környezetére, akkor betegségként azonosítják és kezelik.
Ez a kiadvány, amely 1952 óta létezik, kezdetben 130 oldalas füzet volt és 112 mentális rendellenesség szerepelt benne. Az 1968 as második kiadásban már 145 mentális zavart írtak le. Rendszeresen vesznek fel új betegségeket, 1994 ben kiadták a DSM 4- et, ami már 884 oldalas és 374 betegség szerepel benne. Jelenleg a DSM 5 van érvényben 2013 óta.
A DSM 5 kiadványban mára már szerepel internet függőség, hiperaktív figyelemzavar, és például a vásárlási mánia is. Ha egy betegség a DSM könyve bekerül, akkor az általában már nem szokott lekerülni erről a listáról. A homoszekszualitás esetében ez mégis megtörtént az 1973 as homoszekszuális tűntetések hatására.
A probléma érdekessége, hogy biológiailag és biokémiailag semmilyen megfigyelhető reakció vagy hiányosság nincs a legtöbb mentális zavar kimutatására. Ahogyan a megszűnésére sem. Nem lehet meghatározni, hogy kémiailag mi az a neurotranszmitter szint ami normális vagy káros, nem lehet látni semmilyen biológiai elváltozást ami egy-egy ilyen betegségre utal. Ezért fiziológiásan a mentális zavarok nagy többsége nem mérhető és nem is látható.
A különböző mentális zavarok diagnosztizálása pusztán azon áll, hogy a lehetséges tünetek alapján az orvos ezt megállapítja vagy sem. Ennek ellenére mégis kezelik ezeket a zavarokat, ráadásul az elmúlt évtizedekben, legtöbb esetben különböző veszélyes mellékhatásokat, függőséget és tudatot módosító kémiai szerek felhasználásával. Szerencsére egyre több olyan terápiás módszert használnak, mely gyógyszerek nélkül kezelik a mentális zavarokat. Sajnos az is elmondható, hogy a legtöbb ország alap egészségügyi ellátásában még mindig leginkább különböző nyugtatók, altatók és antidepresszáns szerek adása a leggyakrabban használt terápiás módszerek.
A pszichiátria történelme
Az első pszichiátriai kórházak a 18. ik században nyíltak és elsősorban arra használták őket, hogy a hatalom vagy bizonyos társadalmi csoportok számár kellemetlen embereket, akik veszélyt vagy kellemetlenséget jelentettek de semmilyen bűncselekményt nem követek el, megbélyegezzék és bezárják őket ezekbe az intézményekbe. Képzeljünk el egy 1500 as évek beli boszorkánypert, ahol megkínoztak és durván kivégeztek olyan embereket, akik a rendszernek nem tettszően gondolkodtak.
Nagyon sok tudóst és gondolkodót fogtak perbe és ki is végeztek ilyen vádak alapján.
Nagyjából ugyanerre hozták létre a pszichiátriai intézeteket pár száz évvel később. Gyakorta használták a pszichiátria félelmetes tudományát és a pszichés betegségek kezelésére létrehozott intézményeket, arra, hogy nem kívánt házastársakat, gyerekeket, örökösöket vagy örökhagyókat vonjanak ki a forgalomból azzal, hogy megbélyegzik őket valamilyen kórral és elmegyógyintézetbe zárják.
Idővel ez olyan jó üzletnek bizonyult, hogy lassan elkezdtek elterjedni a világon a különböző pszichiátriai az intézmények. Az orvosok, akik például olyan betegségeket találtak ki mint a hisztéria, (amivel általában nőket bélyegeztek meg) létrehoztak egy új tudományágat a pszichiátriát. Minél több viselkedésformáról tudták azt mondani, hogy elmebetegség (miközben erre orvosilag semmilyen mérhető bizonyítékuk nem volt) annál több pácienset lehetett kezelni. Ezzel a tudománnyal egyre több pénzt, szakmai hírnevet és hatalmat lehetett szerezni. Ezekben az intézményekben sokszor kínozták, verték, megalázták a betegeket és még 100 évvel ezelőtt is, végeztek olyan beavatkozásokat, amikor például az agy homlok lebenyi részét teljesen eltávolították, mellyel a szó szoros értelmében, teljes vegetációs üzemmódra kapcsolták a pácienseket. A kezelések között volt elektroshock, a fogak teljes eltávolítása de például olyan is, amikor a pácienset fulladás közeli állapotba juttatták (egy zárt koporsóba víz alá merítve). Nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ha valakit rendszeresen megkínoznak, az egy idő után bármit megtesz, hogy ezt elkerülje.
Benjami Rush, amerikai pszichiáter orvos, azt vallotta, hogy sokkolással kezelhetőek a pszichiátriai betegek. Ő alkalmazta először, az ún. lenyugtató kezeléseket, amikor eret vágott, vagy órákon keresztül egy székbe kötözött pácienseket, akiknek a fejére folyamatosan hideg vizet folyatott. A 19. században gyakran, különböző csonkolásokkal próbálták gyógyítani a pszichiátriai betegségeket. Foghúzással, mandula kivétellel, a gyomor csonkolásával, a belek vagy a lép kivételével és az agy csonkításával. Mindenképp ragaszkodtak ahhoz, hogy a pácienst meg kell változtatni biológiailag, mert valami hibásan működik benne, miközben erre semmilyen mérhető bizonyítékot nem tudtak találni.
Csonkolás helyett idomítás
1879 ben Wilhelm Wundt professzor, a lipcsei egyetemen az emberi érzékeléssel kísérletezik és elsőként kijelenti, hogy az emberi viselkedés és személyiség nem több, mint az agyban lejátszódó biokémiai folyamatok összessége. Wundt tanítványa volt a lipcsei egyetemen az orosz származású, Ivan Pavlov is, aki kutyákon majd ember gyermekeken végzett kísérleteket, az emberi elme és viselkedés kondicionálására. A pavlovi kutatások eredményeként jött létre egy pszichiátriai irányzat, a behavioristák (angolul behaviour – viselkedés) akik azt vallották, hogy az ember is egy idomítható állat.
B.F Skinner (1904-1990), a Harvard Egyetem pszichológusa, úgy vélte, hogy az viselkedés valamennyi formáját lehet manipulálni a pszichológus céljai szerint. Skinner megalkotta az operáns kondicionálás módszerét, ami a jutalmazással való idomítás alapja.
Híres találmánya a skinner doboz, amiben a hőmérsékletet és sok mindent lehet szabályozni, a padló áramütést tud produkálni és ételhez lehet jutni bizonyos fények megjelenése esetén és pedálok megnyomásakor. Az állati, majd az emberi viselkedés kondicionálására (idomítására) szolgáló kísérletek folytatódtak és belegondolni is szörnyű, hogy például a náci haláltáborokban milyen kísérletek folyhattak ebben a témában is. Az emberi viselkedés megismerésére és annak megváltoztatására rengeteg kutatás folyik napjainkban is, egy részük publikus, nagyobb részük nem. Dollár milliárdokat költenek erre és közben egyre jobban kismerik az embert és egyre jobban tudják manipulálni, idomítani különböző anyagokkal és hatásokkal.
Az ember manipulálása
Az elmúlt évtized közgazdasági Nobel díjait leginkább a játékelmélet (döntés hozatali mechanizmusok) kutatásaiért adták, ami azt vizsgálja, hogy az emberek különböző helyzetekben hogyan reagálnak és döntenek. Teszik ezt azért, hogy megismerjék az emberek manipulálásának lehetőségeit a gazdasági eszközök és szabályok fejlesztésére és az emberi társadalmak irányításának kialakítására. Az ember elméjének megismerése és manipulálása, az emberiség története óta, a világ legnagyobb üzlete.
A pszichiátria mára nagyon komoly tudománnyá fejlődött, melynek célja, sajnos nem csak a gyógyítás és a beteg emberek életének javítása vagy szélsőséges esetben a környezetük védelme. Az emberi elme és személyiség részek kiismerésén túl, a társadalom gazdasági és társadalmi, politikai manipulálása mára az első rendű céllá módosult.
A különböző online platformok, közösségek, a mesterséges intelligencia alapú rendszerek és a jövőben létrejövő fiktív valóságok, mind az emberi psziché manipulálásán alapszanak, mely az emberek fölötti hatalom megszerzése, irányítás kialakítása és teljes kizsákmányolás rendszerét hivatottak elősegíteni.
Ajánlott írásaink