böjt

A keresztény kultúrában hamvazószerda a húsvét előtti nagyböjt kezdőnapja. Ebben az évben ez a nap február 17 -re esett, tehát már a nagyböjt időszakában járunk. A nagyböjt nagyszombaton, azaz ebben az évben április 3.-án ér véget. Érdemes megismerni a böjt élettani hatásait, az egészségre kifejtett pozitív hatásait, megismerni a böjt és a diéta közti összefüggéseket és különbségeket.

A böjt és a diéta bizonyos szempontból ugyanazt jelenti, de mégis más alapokon nyugszanak.
A diéta szót orvosi értelemben akkor használjuk, ha a szervezettől bizonyos időre, bizonyos típusú táplálékot megvonunk vagy ezen táplálék bevitelét valamely mértékben korlátozzuk.  Számtalan típusú diéta létezik, mégis alapjában véve a diéták két csoportra oszthatók.

Fogyókúrás diéta

A diétának ezen formája,  a csökkentett energia beviteli mennyiségre koncentrál első sorban. Ezen diéták általában fogyókúra alkalmazása alatt jellemzőek és lényegük (amennyiben szakszerűen van összeállítva), hogy a csökkentett energia bevitel mellett a testünk kapjon meg minden számára szükséges tápanyagot de úgy, hogy közben kevesebb energiát tudjon belőle előállítani, mint amit felhasznál, ezzel arra kényszerítve a szervezetet, hogy a szükséges plusz energiát önmaga elégetésével, lebontásával fedezze.
Ezen diéták alatt általában nem csupán az energia bevitel csökkentésére koncentrálnak, hanem az energia felhasználást is fokozzák, sporttal vagy valamilyen mozgáskultúrával kombinálva.

A fogysztó diétáknál a legfontosabb azt szem előtt tartani, hogy az egy olyan energia hiányos állapot, ami a szervezetet gyakorlatilag önmaga lebontására (pusztítására) készteti, ezt más szóval katabolizmusnak nevezünk.
Ez egy jelentős stressz megterhelés is egyben, ezért hatással van a testi és lelki állapotra egyaránt.
Ilyenkor az emberek jellemzően fáradékonyabbak, az idegrendszerük feldolgozó képessége csökken, tehát ingerlékenyebbek, hajlamosak a negatív hangulat megélésére és egy általános testi, lelki megpróbáltatás kíséri a folyamatot.
Ennek figyelembe vételével érdemes tehát a súlycsökkentő diétákat, hosszú távon tervezni, úgy, hogy az energia deficit (azaz a kevesebb energia bevitel és több energia felhasználás közti különbség) ne legyen túl nagy, így kisebb mértékben viseli meg a szervezetet. De legyen tartós, tehát legalább 3 de inkább 6 hónap vagy attól hosszabb, így hosszú távon elérni a kívánt fogyás mértékét.

Aki túlságosan megterheli magát testileg és lelkileg egy ilyen típusú diétával, az egyrészt hamarabb hajlamos azt feladni (senki sem szeret hosszútávon nagyon szenvedni) másrészt könnyebben is betegszik meg, a kialakult stresszhelyzet által.
A hosszabb távú diéta, egyben életmódváltást is hoz, így az ember jobban hozzá tud szokni mind az ételek mennyiségi, mind pedig minőségi változásaihoz, fokozatosan növekszik az állóképessége és ereje a végzett sporthoz vagy mozgáshoz.

A hosszabb távon végzett diéta, könnyebben megtartható, kevésbé okoz stresszt a szervezet számára, maradandóbb változást hoz és egészségesebb is.

Terápiás diéta

A másik típusú diéta, amikor valamilyen élelmiszert, általában egészségügyi okokból, valamilyen terápia vagy életmód váltás részeként elkezdünk mellőzni az étrendünkből.
Ez lehet cukorbetegség megelőzésére vagy kezelésére irányuló, különböző emésztési problémák kezelése vagy például valamilyen allergiás reakció miatt szükséges diéta.
Ezen diétáknál is sok a téves feltevés és nézet, ezért ezeket általában valamilyen dietetikus vagy egyéb táplálkozással foglalkozó szakember, orvos, természetgyógyász tanácsai és felügyelete mellett érdemes végezni.
Bár igaz az a nézet, hogy mindenki a saját maga orvosa, hisz mindenki önmaga tudja legjobban megfigyelni, hogy mi az ami számára ártalmas és mi az ami pozitív hatású, de azért a szakemberek átfogó tudása és iránymutatása jelentősen tudja javítani az ilyen diéták hatását és megóvhat számos fölösleges zsákutcától.

A diéták veszélyei

A különböző diéták veszélyei abban rejlenek – hogy ha túlzott mértékűvé válik – akkor egy idő után létfontosságú tápanyagok maradhatnak ki a táplálkozásunkból, ezzel különböző hiánybetegségeket előidézve (ami tovább bonyolítja a helyzetet, mert ugye ez a diéta pont valamilyen tünet csoport és vélelmezett betegség gyógyítására szolgálna).
Másrészt a nem szakszerű ilyen típusú diéta könnyen vezethet mentális problémákhoz és különböző fóbiák vagy táplálkozási zavarok kialakulásához is.

A böjt

A böjt szót inkább vallási vagy spirituális értelemben szoktuk használni és bár egészségügyi célokat és a test és lélek gyógyítását egyaránt szolgálja de inkább valamely vallás vagy hitrendszer részeként az ember spirituális fejlődése céljából használatos.
Többféle böjt is van a különböző vallásoknak és hitrendszereknek megfelelően. Vannak heti böjtök, melyeket minden héten, rendszeresen egy vagy két nap kell tartani és vannak nagyböjtök, amit évente egy vagy két alkalommal tartanak.
A keresztény kultúrában eredetileg a zsidó kultúrából átvett, heti két böjtnap szerepelt, de amíg a zsidók hétfőn és csütörtökön, addig a keresztények kedden és pénteken böjtöltek.
A keresztény kultúrában legnagyobb és legismertebb a 40 napos nagyböjt, amely a húsvét előtti időszak. Ez a böjt a húsfogyasztás kerülését helyezi előtérbe, illetve a napi étkezések számát és mennyiségét csökkenti. Lényege, hogy a hosszú téli időszak lezárását egy húsnélküli étkezés előzze meg, mely alatt kitisztul az emésztőrendszer és mivel a jóllakásig történő étkezést is kerülni kell, ezért a folyamatos éhség érzet és energia deficit súlyrendezést is okoz, illetve az akaraterőt is próbára teszi.
De böjtölnek a mohamedánok ramadán alkalmával, a zsidók jom kippurkor és megtalálható a hinduknál, a buddhistáknál és a kínai tradíciókban is.

Mire jó a böjt?

A böjt megtisztítja a testet és a lelket egyaránt. A böjtölés alkalmával, akár hosszabb, akár rövidebb ideig tart is, a szervezet egyrészt rá van kényszerítve, hogy a saját rendszerét karban tartsa, tehát a különböző raktárakat, energiát felszabadító és méregtelenítő folyamatokat használja.
A böjt segíti az emésztőrendszer regenerálódását, hisz hosszabb vagy rövidebb időre csökkenti annak terhelését, ezzel egyrészt a szervrendszer regenerációját, másrészt a bélflóra regenerációját, egyensúlyi állapotának rendezését is elősegíti.
A böjtnek viszont van egy nagyon erős mentális és ezzel spirituális hatása is.
Böjt alkalmával az ember megéli a lemondás állapotát, ahol nem a külső hatások, hanem saját szabad akarata által mond le a vágyairól. Ez a folyamat ha úgy tetszik az akaraterőt növeli de ha másként nézzük, akkor az alkalmazkodást segíti, az által, hogy a megélt élethelyzetet, elviseljünk, pusztán saját elhatározásból, még ha közben szenvedéssel, vagy megpróbáltatással is jár.
Ez a képességünk aztán az élet más területeire is átvihető ha más helyzetekben kell megélni a lemondás, vagy a késleltetés állapotát, és ezzel egy tudatosabb életvitelt eredményez.

A böjt harmadik szintén nagyon fontos hatása, a gondolkodás és az elmélkedés elősegítése.
Amikor a szervezet nem kap táplálékot vagy csökkent mértékben jut hozzá, akkor elkezd bizonyos lebontó folyamatokat (katabolitikus folyamatok).
Ezen folyamatok hormonális hatással is vannak a szervezetre, mely egy megváltozott érzelemvilágot és ezzel egy tisztább gondolkodást eredményez. Ha nem a böjt által okozott testi és mentális szenvedésnek adjuk át magunkat, hanem elkezdünk tudatosan figyelni a testi reakcióinkra, akkor közelebb kerülhetünk a legbensőbb lényegiségünkhöz.
Mára már tudományosan is elfogadott, hogy a táplálékfogyasztás közvetlen hatással van a gondolkodásunkra és az érzelmi állapotunkra. Gondoljunk csak az állati húsban lévő hormonokra, amit a hússal együtt fogyasztunk el, vagy például a cukorra, ami egy hirtelen energia bombával előbb fölfelé, majd később lefelé billenti az energia háztartásunkat és ezzel az érzelmi állapotunkat, ráadásul erős függőséget is okoz.
De egy megterhelő vegyes étkezés után is érezhető, mind a hangulatváltozás mind pedig a komfort érzet változása.
A táplálék tehát befolyásolja az érzelmi állapotot, az energetikai folyamatokra közvetve és közvetlenül is hat és így a gondolkodásra, valamint a józan ítélő képességre is hatással van.
Böjt alkalmával tehát testileg és lelkileg is megszabadulhatunk bizonyos káros hatásoktól, dolgoktól és felgyülemlett testi és szellemi mérgektől.

Böjtölni tehát rendkívül egészséges, minden szempontból. De erre is igaz az arany középút törvénye.
A böjtöt csak tudatosan megtervezve, tudományos vagy tradicionális hagyományoknak megfelelően, a fokozatosság és mértékletesség előtérbe helyezésével szabad végezni.
Nem árt hozzá egy lelki vezető segítsége, aki egyrészt a böjt egészségre gyakorolt hatásával teljesen tisztában van, másrészt aki segíthet annak gyakorlati megélésében és ezzel a spirituális fejlődésben.

Végezetül még egy fontos adalék: A tudomány mai állása szerint csak egyetlen dolog létezik, amely lassítja a sejtjeink öregedését és ezzel a szervezet öregedését is, az pedig az enyhe kalória megvonás, azaz a mérsékelt éhség állapota.

Ajánlott írásaink


Meditáció alapjai – hogyan kezdj hozzá?