végtelen

Létezik egyáltalán valóság?

A valóság egy igen relatív fogalom. Minden embernek kicsit más a valóság. A tudomány is csupán töredékét ismeri a világegyetemnek (a mikro és makro kozmosznak) következés képen a teljes valóságnak.

Filozófiai szempontból viszont érdemes elgondolkodni ezen a kérdésen, hiszen minden vallás illetve minden tudományos fejtegetés, közvetve vagy közvetlenül erre a kérdésre keresi a választ leginkább.

Az ember által ismert világegyetemről jelenleg a következő feltételezéseink vannak.

  1. A világegyetem több mint 70 % sötét energiából áll. Mely tulajdonságairól, összetételéről és működéséről semmilyen konkrét ismerettel nem rendelkezünk. A fennmaradó, nagyjából 25 -30%  pedig nagyrészt sötét anyag, melyről hasonlóan a sötét energiához szinte alig tudunk valamit.
    Az általunk ismert világegyetem csupán 2-3% -át alkotja az anyag, melyről van valami fogalmunk.
    Ennek az anyagnak 90% -a hidrogén és hélium, a „fennmaradó rész” minden más, melyet mi az anyagi világként ismerünk. Ez már önmagában elképzelhetetlen. Most vegyük azt hozzá, hogy a teljes világegyetem anyagának, a Földön csak elképzelhetetlen töredéke található.
    A földi anyagnak pedig csak az elképzelhetetlen kicsiny része, amivel kapcsolatba is kerülhetünk életünk során.
  2. Az ember által elképzelt világegyetem végtelen méretű és felépítését sem tudjuk elképzelni, de az a világegyetem, amiről valamiféle információval rendelkezünk jelenleg, egy 95 milliárd fényévnyi átmérőjű gömb. Ami 95 milliárd szorozva 31,5 millióval és ez szorozva 300 000 rel, távolságot jelent (kilométerben). Vagyis 95 000 000 000 x 31 500 000 x 300 000 az általunk érzékelt világegyetem átmérője. Ugye ez is felfoghatatlan.?
  3. A Föld közel 1700 km/óra sebességgel forog (az egyenlítőnél pontosan 1674 km/h) a tengelye körül, eközben 29 983 km/óra (átlag) sebességgel kering a Nap körül. A Nap pedig 792 000 km/óra sebességgel száguld a tejútrendszerben, azaz kering a tejútrendszer Orion karján, de közben 59 400 km/óra sebességgel „zuhan” a tejútrendszer közepében található fekete lyuk felé.
    Ez a komplett, egyedi (pekuliáris) mozgás és sebesség szintén nagyon nehezen elképzelhetők. Amit még azzal fűszerezhetünk, hogy nem állandó sebességekből jön létre, hanem minden mozgás változó sebességű, tehát egy pulzáló sebesség, mely összeadva egy rezonanciaként értelmezhető leginkább.
  4. Az univerzumról azt tartják, hogy 13,5 milliárd évvel ezelőtt egy kicsiny pontba sűrűsödött és aztán felrobbant – ősrobbanás – és azóta a fény sebességét meghaladó sebességgel tágul. Einstein viszont bebizonyította, hogy semmilyen anyag nem haladhatja meg a fény sebességét, amit azóta sem tudtak megcáfolni. A világegyetem mindennek ellenére ezt mégis megcáfolja minden egyes másodpercben.
  5. Az ember által ismert csekély mennyiségű anyagról nem tudunk szinte semmit. Nem tudjuk hogyan jött létre, hogyan működnek azok az energiák, melyből az anyagi forma megjelenik és nem értjük, hogy hogyan képes áthágni minden olyan szabályt, a szubatomi világ, amit az atomok feletti látszólag nem tud.

Összefoglalva

Elképzelhetetlen sebességgel és pályán száguldunk életünk minden egyes másodpercében egy ismeretlen térben és időben – pontosabban rezonálunk. Csak csekély mennyiségű anyagot vagyunk képesek érzékelni valamilyen formában, de tudjuk, hogy azt olyan energiák hozzák létre, melyek csupán kis részét ismerjük, de valójában fogalmunk sincs arról, hogy hogyan működnek..
A világegyetemet alkotó összes anyag egyszer egy volt, azaz egy pontban volt összesűrűsödve, amely most olyan sebességgel száguld, amivel emberi számítás szerint nem lenne képes mozogni. Mindeközben pedig ez az anyag – melynek benső tulajdonságait ugyancsak nem ismerjük pontosan – létrehoz egy olyan formát (ember), amivel képesek vagyunk gondolatban (amiről szintén nem tudjuk, hogy valójában mi hozza létre, honnan jön, hová tart és hol tárolódik) fogalmakat, képeket, elképzeléseket alkotni és érzékelni mindezen hihetetlen dolgoknak egy jelentéktelen részét.

Tehát nem tudjuk honnan jövünk, hová tartunk és mi történik jelen pillanatban, csupán egyfajta érzékelésre vagyunk képesek, de még az érzékelésünk és érzékelés feldolgozásunk pontos folyamatait sem ismerjük.

Ajánlott írásaink


Pszichoaktív drogok – serkentők, kávétól a kokainig