mentális zavar

A pszichiátria, mint az orvoslás egyik ága, a mentális zavarokkal foglalkozó tudomány. Feltételezései szerint, különböző mentális zavarok, úgynevezett elmezavarok léteznek, melyek a társadalom egy részét érintik közvetlenül, de a beteg emberek viselkedése, cselekedetei hatással vannak a társadalom több résztvevőjére is. Ezért a mentális betegségben szenvedőket kezelni kell.

Mit jelent a mentális betegség ?

A nemzetközi pszichiátriai társaság egy DSM  nevű kiadványban hozza nyilvánosságra azokat a mentális és elme zavarokat, melyeket munkájuk során tapasztalnak a pácienseiknél. Egy betegség diagnosztizálása úgy történik hogy amennyiben az adott állapot negatív hatással van a benne „szenvedőre” vagy azok környezetére, akkor betegségként azonosítják és kezelik.

1978182_7d606ff7d3a3de82d380e4b469cf5588_wmEz a kiadvány, amely 1952 óta létezik, kezdetben 130 oldalas füzet volt és 112 mentális rendellenesség szerepelt benne. Az 1968 as második kiadásban már 145 mentális zavart írtak le.
Rendszeresen vesznek fel új betegségeket, 1994 ben kiadták a DSM 4- et, ami már 884 oldalas és 374 betegség szerepel benne.
Jelenleg a DSM 5-nél tartunk 2013 óta.
Amelyben mára már létezik internet függőség, hiperaktív figyelemzavar, vásárlási mánia. Ha egy betegséget ide betesznek, akkor az nem szokott kikerülni a listáról, bár a homoszekszualiás esetében ez mégis megtörtént az 1973 as homoszekszuális tűntetések hatására.

A gond csak az, hogy biológiailag és biokémiailag semmilyen megfigyelhető reakció vagy hiányosság nincs a legtöbb mentális zavar kimutatására. Ahogyan a megszűnésére sem. Nem lehet meghatározni, hogy kémiailag mi az a neurotranszmitter szint ami normális vagy káros, nem lehet látni semmilyen biológiai elváltozást ami a betegségre utal, nem mérhető, nem látható.
A különböző mentális zavarok diagnosztizálása pusztán azon áll, hogy a lehetséges tünetek alapján az orvos ezt megállapítja vagy sem.

Ennek ellenére mégis kezelik ezeket a zavarokat, ráadásul az elmúlt évtizedekben, különböző veszélyes mellékhatásokat, függőséget és tudatot módosító kémiai szerekkel.

Egy kis történelem

Az első pszichiátriai kórházak a 18. ik században nyíltak és elsősorban arra használták őket, hogy a hatalom vagy bizonyos társadalmi csoportok számár kellemetlen embereket, akik veszélyt vagy kellemetlenséget jelentettek de semmilyen bűncselekményt nem követek el, megbélyegezzék és bezárják őket ezekbe az intézményekbe.
Képzeljünk el egy 1500 as évekbeli boszorkánypert, ahol megkínoztak és durván kivégeztek olyan embereket, akik a rendszernek nem tetszően gondolkodtak.
Nagyon sok tudóst és gondolkodót fogtak perbe és sokat ki is végeztek közülük.

Nagyjából ugyanerre hozták létre a pszichiátriai intézeteket pár száz évvel később.
Nagy “divat” volt az is ebben az időben, hogy ha valakit megbélyegeztek egy pszichiátriai betegséggel és bedugták egy ilyen intézetbe, az nem kívánt házastársi, örökösi vagy nem kívánt gyerek szerepből őrülté vagy bolonddá avanzsált és így meg lehetett szabadulni tőle.

Idővel ez olyan jó üzletnek bizonyult, hogy lassan elkezdtek elterjedni a világon ezek az intézmények és az orvosok, akik például olyan betegségeket találtak ki mint a hisztéria, (amivel általában nőket bélyegeztek meg) létrehoztak egy új tudomány ágat.
Minél több viselkedésformáról tudták azt mondani, hogy elmebetegség (miközben erre orvosilag semmilyen mérhető bizonyítékuk nem volt rá) annál több pácienset lehetett kezelni.
Ezekben az intézményekben sokszor kínozták, verték, megalázták a betegeket és még 100 évvel ezelőtt is, végeztek olyan beavatkozásokat, amikor például az agy, homlok lebenyi részének eltávolítása, mellyel a szó szoros értelmében, teljes vegetációs üzemmódra kapcsolták a pácienseket.
De végeztek olyan kezeléseket is, amikor a pácienset fulladás közeli állapotba jutatták (egy zárt koporsóba víz alá merítve) vagy elektromos árammal sokkolták.

Nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ha valakit rendszeresen megkínoznak, az egy idő után bármit megtesz, hogy ezt elkerülje.

Benjami Rush, amerikai pszichiáter orvos, azt vallotta, hogy sokkolással kezelhetőek a pszichiátriai betegek. Ő alkalmazta először, az ún. lenyugtató kezeléseket, amikor eret vágott, vagy órákon keresztül egy székbe kötözött pácienseket, akiknek a fejére folyamatosan hideg vizet folyatott.
A 19. században gyakran, különböző csonkolásokkal próbálták gyógyítani a pszichiátriai betegségeket. Foghúzással, mandula kivétellel, a gyomor csonkolásával, a belek vagy a lép kivételével és az agy csonkításával. Mindenképp ragaszkodtak ahhoz, hogy a pácienst meg kell változtatni biológiailag, mert valami hibásan működik benne, de erre semmilyen mérhető bizonyítékot nem tudtak találni.

1879 ben Wilhelm Wundt professzor, a lipcsei egyetemen az emberi érzékeléssel kísérletezik és elsőként kijelenti, hogy az emberi viselkedés és személyiség nem több, mint az agyban lejátszódó biokémiai folyamatok összessége.
Wundt tanítványa volt a lipcsei egyetemen az orosz származású, Ivan Pavlov is, aki kutyákon majd ember gyermekeken végzett kísérleteket, az emberi elme és viselkedés kondicionálására. A pavlovi kutatások eredményeként jött létre egy pszichiátriai irányzat, a behavioristák (angolul behaviour – viselkedés) akik azt vallották, hogy az ember is egy idomítható állat.

B.F Skinner (1904-1990), a Harvard Egyetem pszichológusa, úgy vélte, hogy az viselkedés valamennyi formáját lehet manipulálni a pszichológus céljai szerint.
Skinner megalkotta az operáns kondicionálás módszerét, ami a jutalmazással való idomítás alapja.
Híres találmánya a skinner doboz, amiben a hőmérsékletet és sok mindent lehet szabályozni, a padló áramütést tud produkálni és ételhez lehet jutni bizonyos fények megjelenése esetén és pedálok megnyomásakor.
Az állati, majd az emberi viselkedés kondicionálására (idomítására) szolgáló kísérletek folytatódtak és belegondolni is szörnyű, hogy például a náci haláltáborokban milyen kísérletek folyhattak ebben a témában is.
Az emberi viselkedés megismerésére és annak megváltoztatására rengeteg kutatás folyik napjainkban is, egy részük publikus, nagyobb részük nem. Dollár milliárdokat költenek erre és közben egyre jobban kismerik az embert és egyre jobban tudják manipulálni, idomítani különböző anyagokkal és hatásokkal.

Megjegyzem, hogy az elmúlt évtized közgazdasági Nobel díjait például a játékelmélet (döntés hozatali mechanizmusok) kutatásaiért adták, ami azt vizsgálja, hogy az emberek különböző helyzetekben hogyan reagálnak és döntenek és ezt a gazdaság eszközeivel miként lehet manipulálni vagy irányítani.
Az ember elméjének megismerése és manipulálása, egy ideje a világ legnagyobb üzlete.

A pszichiátria mára nagyon komoly tudománnyá fejlődött, melynek sajnos nem csak a gyógyítás és a beteg emberek életének javítása, illetve szélsőséges esetben a környezetük védelme, hanem az emberi elme és személyiség részek kiismerésén túl, a társadalom manipulálása is céljává vált.

Ajánlott írásaink


Depresszió és alvászavar – alternatív kezelés

NINCS KOMMENT

Válaszol