nyugtatók

A pszichoaktív szerek néhány csoportjáról már korábban írtam, a narkotikumok, pszichedelikus anyagok és serkentő szerek után, most a nyugtató szereket és deliriáns anyagokat szeretném ismertetni.

Nyugtató szerek 

A nyugtató szerek közös tulajdonsága, hogy csökkentik a szorongást, vagy máshogyan nevezve a félelem érzetét és növelik a fogyasztójuk érzelmi toleranciáját. Egy nyugodtabb, illetve kevésbé zaklatott és általában lelassult gondolkodást és agyi aktivitást hozva létre.
Az érzelmi tolerancia és a félelemérzés nagyon szoros összefüggésben áll egymással, egy stabil érzelmekkel rendelkező ember, sokkal kevésbé fél vagy szorong. Tehát az érzelmi instabilitás, a bizonytalanság érzéséből fakad leginkább. Bizonyos élethelyzetekben  a fokozott bizonytalanság, vagy nagyobb érzelmi sokk hatására az érzelmi tolerancia képessége olyan fiziológiás állapotokat képes előidézni, amely a szervezetünk számára komoly megterhelést okoz, illetve amennyiben ez sokáig áll fenn, komoly betegségek kiváltó oka is lehet.

A nyugtató szerek, megváltoztatják az agy neuro-kémiai rendszerét, elsősorban a GABA nevű ingerület átvivő anyag hatásának és/vagy mennyiségének fokozásával. A GABA az agy legjelentősebb gátló anyaga, mennyiségének növekedésével vagy a GABA receptorok érzékenyítésének fokozásával az idegsejtek fokozott gátlás alá kerülnek, mely egy olyan energetikai állapotot idéz elő, mely lassítja az agy működését és ezzel szervezet teljes működését is. Ezen fokozott gátlás eredménye a tompultság, csökkent ítélő képesség és aluszékonyság.
Ez az állapot segítség lehet nagyobb traumák megélésének alkalmával és bonyolultabb élethelyzetekben. Viszont azt is fontos tudni, hogy túl sokáig ez az állapot sem tartható fenn, komolyabb szervi és fiziológiás károsodás nélkül.

A nyugtató szerek, mint a benzodiazepán származékok, gyakorlatilag lemerítik az agysejteket, amellyel olyan mértékben lassítják az agy működését, hogy az képtelenné válik a világ normális érzékelésére.

A benzodiazepineket szerves alapú festékek kifejlesztése közben fedezte föl, Leo H. Sternbach, az 50-es években. Megfigyelték, hogy a laboratóriumi patkányokra különösen nyugtató hatással vannak ezek az anyagok. Bár nehezen kerültek a gyógyszeripar látószögébe, de hamarosan meghatározó gyógyszer  készítmények alapjai lettek és a mai napig is a legelterjedtebb szorongás oldó és altató szerek alapjául szolgálnak.

A természetes nyugtatók közül a legismertebb a macskagyökérValeriana officinalis, amely szeszkviterpén ketonjai (valerénsav, valerenal ….) olyan hatóanyagok, melyek a GABA lebontásáért felelős enzimekhez kötődnek és blokkolják azok működését, tehát csökkentik a GABA lebontását, ezért az tovább képes az idegsejtek működését blokkolni. Másrészt pedig a GABA-A receptorokhoz kötődve, gátolják a GABA újrafelvételét és fokozzák a felszabadulását is.

Deliriáns anyagok

A pszichoaktív anyagok legutolsó csoportja a deliriáns anyagok, melyek alacsony tudati működést és ezzel együtt álomszerű hallucinációkat okoznak.
Ide tartoznak a tropán alkaloidok csoportjába tartozó anyagok, mint a hioszciamin, az atropin, vagy a szkopolamin. Ezek az anyagok nagyon veszélyesek, képesek halált is okozni, mert a paraszimpatikus idegrendszerre fejtik ki hatásukat, így légzésbénulást, szívmegállást is okozhatnak.
Kis dózisban hallucinációkat és enyhébb bénulásokat váltanak ki, melyek egyrészt az idegrendszer blokkolásával másrészt a blokkolásra adott idegrendszeri reakciókban gyökereznek.
Ilyen hatóanyagokat tartalmazó növények a csattanó maszlag, beléndekfélék, az angyaltrombita (Brugmansia fajok), szerencsegyökér (Mandragora officinarum) és a nadragulya is, mely növények szintén a burgonyafélék családjához tartoznak, ahogyan a nikotin legfőbb forrásának számító dohány is.
Kevesen tudják, hogy a nyers szerecsendió, amit gyakran neveznek „bőrtön drognak” is, ugyancsak a deliriáns hatású anyagok közé tartozik.

A deliriáns anyagok a sámánisztikus kultúrák gyakran használt anyagai közé tartoznak, de fogyasztásuk kockázata igen magas, mert jó néhány közülük, már közepes dózisban is halált okozhat.

Összegzés a pszichoaktív szerek hatásairól

A pszichoaktív szerek hatásait megvizsgálva kiderül, hogy ezek az anyagok melyek a növények és állatok által előállított vegyületek vagy már azokból vegyészetileg szintetizált anyagok, különböző mértékben és hatással de beavatkoznak az agyunk biokémiai rendszerébe. Különböző ingerület átvivő anyagok, mint a szerotonin, dopamin, adrenalin, acetil kolin és gátló anyagok mint a GABA vagy glutamát hatásait elősegítve vagy utánozva.
Ezzel létrehoznak bizonyos változásokat melyek az agyunk működését és ezzel az érzékelésünket, gondolkodásunkat és érzelmeinket befolyásolják. Így mesterségesen is képesek vagyunk hatást gyakorolni az agyunk működésére.
Viszont nagyon fontos tudni azt, hogy az élő szervezetek több milliárd élő sejtből épülnek föl, melyek bonyolult összhangja alkotja az emberi testet is. Ezek a sejtek kommunikálnak egymással, nem csak közvetlen szomszédos sejtekkel de az egész test minden sejtjével. Létezik kémiai kommunikáció (hormonális) és idegrendszeri kommunikáció és a legújabb kutatások szerint valamilyen eddig nem meghatározható egyéb kommunikáció is.
Ezért a testünk egy nagyon komoly szabályozási mechanizmus alatt áll. Ennek a szabályozó mechanizmusnak a lényege, hogy fönntartsa a genetikusan programozott működést. Ezért ha beavatkozunk ebbe a rendszerbe, akkor első, másod, harmad és sokad rendű változásokkal próbál meg a szervezetünk kompenzálni.
Az egyik ilyen módszer, hogy a sejtek felszínén lévő érzékelőket képes lebontani vagy blokkolni, ha valamely sejt típus valamilyen hormonból vagy ingerület átvivő anyagból túl sokat kap.
Így alakul ki például a cukorbetegség, amikor vagy a hasnyálmirigy sejtek merülnek ki vagy valamilyen inger hatására elkezdik megszűntetni az inzulin termelést. A 2. típusú diabétesz esetén a cukrot felvevő sejtek bontják el azokat a receptorokat, amelyhez az inzulin kapcsolódik, ezzel megakadályozzák a cukor bejutását a sejtbe.
Ez a mechanizmus az idegsejteknél is fönnáll, ezért ha valamely drog, illetve hatóanyag túl sokat és túl sok ideig van jelen az idegsejtek környezetében, akkor azok egy idő után képesek érzéketlenné válni erre az anyagra, hogy védjék önmagukat
A kábítószer fogyasztók ezért emelik a dózist folyamatosan, mivel szervezetük egyre érzéketlenebbé válik az adott szerre. Ez igaz a fájdalomcsillapító szerek esetén is.
A másik probléma, hogy nem csak érzéketlenebbé válnak, hanem a hasnyálmirigy sejtjeihez hasonlóan, a létfontosságú ingerület átvivő anyagaink (hormonok és neuro-transzmitterek) termelését is képesek csökkenteni.
A következmény, hogy szer nélkül nem lesz képes az agy az öröm, a nyugalom, a stabilitás megteremtésére és ezen ingerület átvivő anyagok jelenléte nélkül az idegsejtek lassan elpusztulnak.

Ajánlott cikkeink


DMT – a lélek molekulája