pszichologia történet

A pszichológia alapjai – a pszichológia fejlődése

Ebben a cikksorozatban a pszichológia történetét, módszereit felfedezéseit és a legújabb pszichológiai irányzatokat kívánom bemutatni. Mivel a pszichológia is egy több ezer éves múlttal rendelkező tudomány, ezért érdemes megismerni ennek a területnek a fejlődését, hogy megérhessük hogyan gondolkodtak a lélek – psziche (ógörögül ejtik, pszüché) tudományáról és hogyan alakultak ki a ma ismert és leginkább elfogadott tudományos nézetek a pszichológia területén.

Kezdetek

Bár a kezdetekről igazán nem sokat tudunk, de a nyugati világ orvosai, pszichológusai és tanárai a pszichológiai tanulmányaikat, általában a görög filozófusokkal kezdik. A pszihé – lélek, a logia pedig tudományt jelent ógörögül. Az első pszichológusok valójában polihisztor tudósok voltak, akik széleskörű filozófiai és orvosi tudással is rendelkeztek, illetve a tudományok több területén is jártasak voltak.
Plátón még úgy vélte, hogy a lélek a testtől független valami. Szerinte az ész, a szelem és a vágy vezérli az embert. Amennyiben ez a három dolog megfelelően működik, akkor kialakul a bölcsesség, a harmónia és az erkölcs.
Arisztotelész, Plátón tanítványa volt, ő már azt vallotta, hogy az ember egy biológiai lény, aki tapasztalatokból épül föl és tudatosan képes befolyásolni az életét. Ez volt az első materialista jellegű filozófia a nyugati társadalmakban. Arisztotelész szerint az emberi agy a tudat szerve és az ember rendelkezik a józan ész és a hatodik érzék képességével egyaránt.
Az ókori filozófusok után a sötét középkorban üldöztek szinte minden eszmét, amely bármilyen módon is értekezett volna a lélekről és a tudományról, mert ebben az időben ehhez kizárólag a keresztény egyháznak volt joga, amely igen dogmatikus és elmaradott volt ebben az időben.

A humanizmus lélektana

Az Újkor, amely a humanizmus korának időszaka volt, újra előtérbe helyezte a gondolkodást és a tudományt. Ebben az időben két fő irányzat volt meghatározó a nyugati világban, a racionalizmus és az empirizmus.
A racionalizmus egy deduktív, erősen logikán alapuló irányzat, mely előtérbe helyezi a logikus gondolkodást, a matematikát azaz az észérveken alapuló megközelítést, mely feltevésekből és ok okozati összefüggések alapján vezette le a világot és így az embert is.
Decsartes „Gondolkodom tehát vagyok” híres mondata, az emberi élet valóságát a gondolkodás alapján vezeti le. Az éntudat, a szellem, az értelem, az akarat, az érzékek működése, a szemlélődés által a tudat, lélek és én fogalmait és összefüggéseit vizsgálta és fogalmazta meg. Descartes szerint a test és a lélek között egyfajta kommunikáció zajlik.
Ebben az időben megjelenő másik fő irányzat az empirizmus volt, melynek egyik legjelentősebb képviselője John Locke. Az empirizmus úgynevezett induktív irányzat, amely abban különbözött az empirizmustól, hogy sokkal szélesebb körben vizsgálta a dolgokat és a logikai összefüggéseket valamint, hogy az intuíciót minden logika fölé helyezte. Lock nevéhez fűződik a „Tabula rasa” azaz tiszta lap fogalma, mely szerint minden ember tiszta lappal kezdi életét és az életében megjelenő változásokra adott válaszai és ezek következményei alakítják a sorsát.

Fiziológiás kísérletektől az agykutatásig

A pszichológia az 1800 –as évektől kezdett elválni a filozófiától, amikor az orvosi és biológiai ismeretek jelentős fejlődésnek indultak a modern világban.
Elsőként az ingerek és ingerválaszok területén jelentek meg jelentős felfedezések.
Heinrich Webber megalkotta az abszolult ingerküszöb fogalmát, melyet már tudományos módszerekkel is vizsgált. Ezen megfigyelés szerint egy inger csak akkor okoz valamiféle érzetet, ha eléri az ingerküszöböt. Tehát fiziológiás alapokra helyezte az érzékelés és érzelmek fogalmát.
Ezt a nézetet Gustav Fechner, az első pszichofizikai törvény megalkotásával fejlesztette tovább, mely szerint az inger növelésével arányosan növekszik az érzet erőssége is. Érdekesség, hogy Webber orvos, míg Fechner fizikus, természettudós volt, melyből érezhető, hogy ebben az időben az aktívan fejlődő tudományok közt még nagy volt az átjárhatóság.
Az 1800 as évek természettudományos felefedezéseire Charles Darwin tette föl a koronát, az evolúciós elméletével. Darwin munkásága rendkívül komplex és átfogó változásokat hozott a természettudományokban és ezzel az ember világképében. A pszichológia fejlődésének szempontjából viszont az öröklődés, a szelekció és a variáció fogalmai és meghatározásai voltak a legmeghatározóbbak.
Így az emberi természet, lélek, gondolkodás és érzelmek területén megjelent a genetika, vagyis a korábbi generációk által megszerzett és átadott tapasztalatok.

A XIX. század második felében Paul Broca francia orvos, azonosította az agyban az úgynevezett Broca-területet, mely a beszéd motoros területe (azaz a beszéd fizikai képességének agyi területe). Broca rájött, hogy ez az agyi terület közvetlenül szabályozza a beszéd fizikai képességét és ezzel az agykutatás egyik úttörőjévé vált.
Néhány évvel később Carl Wernicke, német orvos, agyvérzés után elhunyt páciensek boncolásával, felfedezte, hogy az agy külön területe felelős a beszéd megértéséért. Ezzel a neuropszichológia tudományának alapjait tette le.

Az első pszichológiai laboratórium

A pszichológia tudományának megszületését viszont Wilhelm Wundt, német orvos nevéhez köthetjük, aki 1879-ben a lipcsei egyetemen létrehozta a világ első pszichológiai laboratóriumát.
Wundt kutatásai révén egyre inkább feltárult aza tény, hogy az emberi elme, psziché nem pusztán automatikus, vagy mechanikus rendszer, mely valamilyen analógiával leírható, sokkal inkább egy magasabb szinten szerveződött és rendkívül bonyolult szerveződés, mely tartalmaz ugyan specifikus területeket de önmagát képes szervezni és alakítani.
Ezzel a pszichológia tudománya megszületett és a 20. század elejére világossá vált, hogy az emberi elme és lélek egy bonyolult rendszer, mely biológiai, fiziológiai, genetikai és neurológiai elven működik de áthatja egy magasabb rendű energetikai rendszer, melyet az ókori filozófusok és a keleti tudomány spirituális módon fogalmazott meg. Ez a spirituális nézőpont, mely a tudat fogalmát egy magasabb szintű energetikai rendszerbe helyezi, komoly hatást gyakorolt a modern lélektan fejlődésére és korunk legújabb pszichológiai és neurofiziológiai kutatásaihoz egyaránt.

a következő részben a modern lélektan kialakulását mutatom be … (tarts velem)

Ajánlott cikkeink


 

Érzelmi intelligencia – ahol az igazi döntések születnek