Az előző részben a pszichológia kialakulásának történetét ismertettem, röviden és a teljesség igénye nélkül. Összefoglalva a pszichológia tudománya a nyugati világban az ókori görög gondolkodók filozófiai megközelítésével indult és az Újkor humanizmusán keresztül, az 1800-as évek tudományos felefedezéseivel az orvostudomány részévé vált. A XX. századra viszont egyértelművé vált, hogy az emberi lékek nem csak filozófiai vagy biológiai, fiziológiai megközelítést igényel, hanem annál sokkal komplexebb és mélyrehatóbb megismerést, mely az ősi keleti filozófiákkal egyre inkább szoros összefüggést mutatott.

Freud és a tudatalatti

A XX. század kétség kívül egyik legkiemelkedőbb pszichológusa, az osztrák származású Sigmund Freud volt. Freud szerint az emberi psziché 3 területből áll, melyek az ID (ösztönén) az EGO (Én) és a Szuperego (felettes én). Az ösztönén, az alapvető ösztöneinket igyekszik kielégíteni, evés, alvás, ürítés, szexualitás stb. Az viszont EGO igyekszik uralni az ösztönént, mégpedig úgy, hogy az ösztönök kielégítése a lehető legjobb stratégia szerint történjen, mely figyelembe veszi az ösztönkésztetést és a külső környezet lehetőségeit egyaránt. Mondhatnánk úgy is, az Egó kiszolgálja az ösztönént de racionalizálja a kielégítés formáit, hogy a lehető leghatékonyabban szolgálja ez egyén érdekeit. A Szuperegó ezzel szemben mind az Egót, mind az Ösztönént felügyeli és egy magasabb erkölcsi norma szerint próbálja uralni, olyan rendezési elvek szerint mint a neveltetés, társadalmi nézetek és ideológiák.

Ösztönén, Egó és Szuperegó harca

Mivel az ösztönén, az egó és a szuperegó folyamatosan harcol egymással a szervezet energiáiért, ezért ebből feszültség keletkezik, melyet az elme különböző elhárító technikákkal próbál kezelni. Az elme működését Freud szintén három területre ossza, mégpedig tudatos rész, tudat előtes és tudattalan. Ez azt jelenti, hogy az elme működésének bizonyos részét folyamatosan érzékeljük és tudatában vagyunk a benne áramló gondolatoknak, míg nagyobb részét nem vagyunk képesek tudatosan érzékelni, viszont ennek ellenére folyamatosan hatással van az elménk és testünk működésére. A freudi megközelítés ezért nagy hangsúlyt fektet az álmokban és a hipnózis állapotában feltörő emlékekre és érzelmekre. Freud tehát felismeri, hogy az emberi psziché, jelentős energiákkal áll kapcsolatban melyről nincs közvetlen ismerete de ennek ellenére meghatározza az ember egész életét és testi, lelki egészségét.

A jungi megközelítés

Gustav Jung svájci pszichiáter, Freud kortársa bevezette a pszichológiába a kollektív tudattalan fogalmát, mellyel olyan megközelítést alkalmazott, ami az emberi lelket összekötötte egyfajta térben és időben korlátlan információ mezővel. Jung nézőpontja még közelebb hozta a keleti és a nyugati emberképet egymáshoz és nagy hatással volt több tudományterület fejlődésére is.

Behaviorizmus – viselkedés lélektan

A XX. század első felében jelent meg a behaviorizmus irányzata a pszichológiában, mely John B. Wattson nevéhez fűződik. A behaviorista, azaz viselkedésen alapuló felfogás szerint, nem az elmében felmerülő elvont képeket kell megfigyelni, hanem az emberi viselkedést. Azaz a környezet ingereire adott válaszokat, melyek a viselkedésen keresztül jelennek meg. A behaviorista felfogás szerint, a környezet ingerei hoznak létre változást az elmében és a testben egyaránt, tehát az ingerek és válaszok tanulmányozásával megismerhető és befolyásolható az elme is. Wattson munkássága megteremtette az alapot a kognitív pszichológiai irányzatok kifejlődéséhez is, mely a 2. világháború utáni kétpólusú világ meghatározó pszichológiai irányzata lett és egyben az emberi lélektan további fejlődésének alapja is. A behaviorista iskola egyik legismertebb képviselője Ivan Pavlov, orosz származású fiziológus, aki 1904-ben kapott orvosi Nobel-díjat a klasszikus kondicionálás és a feltételes reflex jelenségek felfedezéséért.

Skinner elmélete

A behaviorizmus másik közismert alakja B.F. Skinner, akit az operáns kondicionálás és a radikális behaviorizmus megalapítójának tekintenek. Skinner az Egyesült Államokban élt és kutatott, a 2. Világháború és a hidegháború időszakában, munkássága szintén komoly hatással volt a kor, elsősorban szabad kapitalista gondolkodására. Skinner nagyon komoly, szinte már ijesztő eredményeket ért el az emberi viselkedés befolyásolásában, melyek a mai napig is hatással vannak a reklámpszichológia, a gazdaság pszichológia és a szociál pszichológia módszereire, ezzel pedig a politikai és társadalomi rendszerekre is. A behaviorizmus rendkívül nagy hatással volt a századelő tudományos és társadalmi felfogására. Meghatározta a gazdaságtudományt, a politikát, a társadalom tudományokat, a hadviselést de még a kor irodalmi felfogását is. Számos műben jelenik meg a klasszikus kondicionálás módszere, de jelen van az oktatásban, a háborúkban, a szociálpszichológiai irányzatokban és az élet szinte minden területén.Mondhatjuk, hogy a materialista felfogásokat, a nácizmust, a kommunizmust, a kapitalizmust és minden egyéb nyugati gondolkodást jelentősen befolyásolt.

A következő részben korunk pszichológiai irányzatait ismertetem … (tarts velem)

Ajánlott cikkeink


 

Depresszió és alvászavar – alternatív kezelés