A Buddhizmus az i. e. 6. században jött létre Indiában, elsősorban a szegények körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha herceg, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli / szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens észak-keleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i.e. 6. és a 4. század között élt. A hagyomány szerint i.e. 614 – i.e. 532 ig.
Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából.
A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.
A buddhizmus lényege a „négy nemes igazság” felismerésében rejlik, melyek a következők:
- Az emberi élet szenvedéssel teli
- A szenvedés oka az önzés és a vágyakozás
- Van út mellyel megszabadulhatunk a vágytól és a szenvedéstől
- Ez az út a „nyolcrétű nemes ösvény” (astangika marga).
A buddhizmus szerint a földi élet, így az emberi élet is, szenvedéssel teli állapot, ahol a szenvedés a vágyainkból fakad, pontosabban abból, hogy folyamatosan vágyunk dolgokra és amíg nem kapjuk meg őket addig szenvedünk miatta.
A modern pszichológia és orvostudomány gyakorlatilag szintén ezt vallja, annyi különbséggel, hogy ők a vágyat, szükségletnek nevezik és a szükségleteket fontossági sorrendben megkülönböztetik, életszükségletekre és társadalmi, mentális és lelki szükségletekre.
Buddha szerint a szenvedésünk a tudatlanságunkból ered, mert ha megismerjük vágyaink és a dolgok természetét, akkor még életünkben elérhetjük a megvilágosodás állapotát és ezzel együtt a tökéletes lét állapotát.
Buddha szerint a megszabadulást a „nyolcrétű nemes ösvény” megismerésével és megtartásával érhetjük el.
Amely a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki el akarja érni a megszabadulás állapotát annak tisztán és önzetlenül kell szemlélni a világot és tisztán és önzetlenül kell gondolkodnia. Ebből következik majd, hogy megérti annak lényegét és ezután képes ennek értelmében élni, azaz a gondolkodását, szavait és cselekedeteit is ehhez a felismeréshez igazítani. Ha ezt a nyolcrétű utat ismeri valaki, akkor képes az élet útját teljes tudatosságban élni és ezen tudatosság eredménye, hogy érzelmei nem okoznak neki többé szenvedést és ez által megszabadul az élet szenvedéseitől, következés képen „boldogságban” élheti le az életét. Ezért egy megvilágosodott ember, életének végeztével el tud szakadni a viszontagságos földi létezéstől és egyesülhet Istennel, azaz elérheti a Nirvánát.
A buddhizmus három fő ága a Hínajána („kis út”), a Mahájána („nagy út”) és a Vadzsrajána („gyémánt út”).
A legősibbnek tartott, a hínajána buddhizmus, melynek egyik máig fennmaradt al-ágát, a théraváda buddhizmust sokan követik Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában.
A Mahájána ág Kelet-Ázsia szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus, a tendai buddhizmus és sinnjo-en hagyományai tartoznak.
A harmadik ág a Vadzsrajána buddhizmus, egyesek nézetek szerint a Mahájána egyik ágának számít.
A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra. A buddhista gyakorlat alapja a „három drágaságban” való menedékvételen alapszik, melyek: a Buddha, a Dharma/Dhamma (Buddha tanítása) és a Szangha (a közösség).
Ez azt jelenti lényegileg, hogy minden buddhista gyakorlat ezekre az „elvekre” alapszik, elismerik Buddhát mint legfőbb szellemi tanítót, aki elérte a megvilágosodás állapotát, Buddha tanításai szerint igyekeznek élni és közben önmagukra nem mint egyénre, hanem mint a közösség részére tekintenek, önmaguk lelki fejlődéséhez elengedhetetlennek tartják, hogy ebben másoknak is segítsenek.
A Dharma nagy betűvel írva a buddhizmusban kicsit mást jelent mint kis betűvel írva. A nagy betűs írással Buddha tanítását értik alatta, míg a kis betűs írással, sokban hasonlít a hinduizmusban és a jógában használt dharma fogalmához, mely egy olyan elem, energia vagy nevezhetjük tudományosabban mezőnek is, ami mindent áthat, mindent meghatároz a világban.
Érdekességek a Buddhizmussal és Buddhával kapcsolatban
Buddha herceg, szkíta, harcos nemzetség kasztjához tartozott (ahogyan az ős magyarság szintén szkíta eredetű). A hindik és a keleti buddhisták nem Buddhának, hanem Buda (nak) ejtik a nevét, pont úgy ahogy mi a fővárosunk nevét (akit Buda -nevű – vezérről neveztek el).
A buddhizmusnak jelenlegi két fő áramlata, a théraváda (ősi tanítás) és a mahájána (nagy szekér, vagy nagy jármű) néven ismert.
A mahájána felsőbbrendűnek tartja magát, és „elavultnak” hinajánának, kis, azaz hitvány szekérnek nevezi az eredeti, régebbi felfogást.
Azt vallja, hogy minden embernek törekedne kell arra, hogy bodhiszattvává (a bodhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják.) váljon, ennek a célnak a megvalósítása érdekében aktív etikát tanít.
1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bodhiszattvának nyilvánítottak.
Sírja buddhista zarándokhely lett.
Az ősi Tan szerint, Siddhártha Buddha a 7. Buddha a sorban, aki Szumedho inkarnációja.
Siddhártha Buddha születését, Izaiás próféta (eredeti néven Yesse próféta) i.e. 710 ben már megjövendölte.
A jövendölés szerint a 3 szkíta nemzetség (Apát, Szem, Hám) egyikébe születik meg az „új” Buddha.
Buddha életében, 10 legnagyobb tanítványára („apostolaira”), hagyta a Tanait és Ők, illetve az általuk felszentelt „újabb” pátriárkák terjesztették a Buddhizmust a világban.
Buddha után Mahakashypa lett az első pátriárka, őt pedig Ánnanda követte.
Buddha 82 éves korában, Ánnada társaságában halt meg, a hagyományok szerint gomba mérgezéstől.
A Buddhizmus jelenleg a legdinamikusabban növekvő vallásnak számít a világon.
Ajánlott írásaink
- Mahajána Buddhizmus
- A Védák ősi tanai
- A Taoizmus alapjai
- Meditáció haladóknak – a hittrendszer és a meditáció