Az apokrifek a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé mint a Szentírás részeit, de ezek nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibliaváltozatokban még benne volt, illetve egyes mai kisebb egyházak Bibliájában még mindig szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).
Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”
Az egyiptomi, Nag Hammadiban, 1945 ben talált gyűjtemény 13 ősi kódexből áll és több mint 50 szöveget tartalmaz.
E rendkívül fontos felfedezés számos jelentős gnosztikus szöveget tárt fel, melyekről azt hitték teljes egészében megsemmisültek a korai kereszténység magát „ortodoxnak” nevező ágával szembeni harc során.
Ez a tizenhárom papirusz-kódex, ötvenkét szent-iratot tartalmaz azok közül, melyekre hosszú időn keresztül, mint „elveszett Evangéliumok” hivatkoztak különböző szent iratokban.
Ezen szövegek, a meglévő testamentumok közül, azok, melyeket az ortodox kereszténység, a fennállására nézve legveszélyesebb és legalattomosabb kihívásnak tekint. A félelmetes ellenfelet, melyet az egyházatyák számos névvel becsmérelnek, „gnoszticizmusnak” nevezik.
A gnosztikusok
A „gnózis” és a „gnosztikus” kifejezések a mai napig a misztikus fogalmak közé tartoznak, habár az utóbbi két évtizedben egyre több értelmező szótárban bukkantak fel.
A szó, „gnózis” görög eredetű, azt jelenti „tudás”, vagy a „tudás művelése”. Első hallásra könnyen összekeverhető a hasonló gyökerekkel rendelkező, ám éppenséggel ellenkező jelentésű fogalommal, az „agnosztikus”-sal, mely szó szerint „nem tudást” jelent. A görög nyelv megkülönbözteti a racionális, tárgyi tudást és a tapasztalati vagy érzékelésen alapuló tudást. Ez utóbbi belső megértésből fakad és személyes megvilágosodás útján vezet el gnózishoz.
Az első században a keresztény megfogalmazás szerint a „gnosztikus” annak az anortodox csoportnak a megjelölésére szolgált, mely kivált az új keresztény közösségből. Krisztus korai követői közt láthatólag voltak olyan csoportok is, akik úgy írták körül magukat, mint olyanok, akik nemcsak egyszerűen hisznek Krisztusban és a tanításában, hanem egyfajta „különleges tanúk”, vagy „az isteni megtapasztalás beavatottjai” is egyben.
Ez volt az a bizonyos megtapasztalás, vagy „gnózis”, mely Krisztus igaz követőit megkülönböztette – állításuk szerint – a többi kereszténytől. Stephan Hoeller (magyar származású, amerikában élő püspök, aki a gnoszticizmus legnagyobb kutatójának számít a világon) magyarázata szerint, ezeknek a keresztényeknek egyfajta „meggyőződésük volt, hogy közvetlen, személyes és abszolút tudással rendelkeznek a létezés autentikus igazságairól, mely az emberi lény számára elérhető, továbbá az is, hogy ennek a tudásnak a megszerzése, mindig az emberi élet végső célja kell hogy legyen.”
A Nag Hamadi könyvek
A Nag Hammadi könyvtár 13 kódexet tartalmazott, melyekből összesen több mint 50 iratot tudtak a kutatók végül elkülöníteni. A Nag Hamadi könyvek között szerepel, például Tamás Evangéliuma, Fülöp Evangéliuma, vagy az Igazság Evangéliuma, János titkos könyve, Mennydörgés – a tökéletes értelem, A világ eredetéről, Nagy erőnk fogalma, Jézus Krisztus bölcsessége, Ádám apokalipszise, Pál apokalipszise.
Tamás evangéliuma – részlet az írásokból
Ezek a rejtett szavak, amelyeket az élő Jézus mondott, és amelyeket Didymos
Júdás Tamás írt le, és mondta: aki megtalálja e szavak értelmét, nem ízleli meg
a halált.
1. Jézus mondta: A kereső ne hagyja abba a keresést, amíg (nem) talál, és ha
talált, megzavarodik, és ha megzavarodott, csodálkozni fog, és királlyá lesz a
mindenségen.
(Mt 7,7; Lk 11,9)
4. Jézus mondta: Ismerd meg, ami színed előtt van, és ami előled elrejtett,
nyilvánvalóvá lesz számodra. Ugyanis nincsen semmi, ami el van rejtve, és ne
lenne nyilvánvalóvá.
(Mk 4,22; Lk 12,2)
6. Jézus mondta: Boldog az oroszlán, amelyet az ember megeszik, és az
oroszlán emberré fog válni; és átkozott az ember, akit az oroszlán megeszik, és
az oroszlán* emberré fog válni.
13. És fogta őt, visszavonult, és mondott neki három szót.
Amikor pedig Tamás a társaihoz ment, megkérdezték őt:
Mit mondott neked Jézus?
Mondta nekik Tamás: Ha megmondok nektek egyet azokból a szavakból, amiket
mondott nekem, követ fogtok ragadni, rám vetitek (azokat), és tűz jön ki a
kövekből, s meg fog égetni titeket.
(Jn 8,59; 10,31)
26. Jézus mondta: A szálkát, ami testvérednek a szemében van, meglátod, a
gerendát pedig, ami a te szemedben van, nem látod meg. Amikor kiveszed a
gerendát a szemedből, akkor fogod látni kivenni a szálkát testvérednek a
szeméből.
(Mt 7,3-5)
112. Jézus mondta: Jaj annak a testnek, amely a lelken csügg! Jaj annak a
léleknek, amely a testen csügg!
Ezek az írások nagy hasonlóságot mutatnak más ókori vallási művekkel így a Védákkal is. Gondolkodás és látásmódjuk a kor tiszta szellemű és transzcendens világképét tükrözik.
A Tamás evangéliuma itt olvasható egészben
A témához kapcsolódó további írások
- Kabbala – a zsidó miszticizmus
- Hamvas Béla – a vallás élethamisítás
- A taoizmus alapjai
- Szíriai rutafű – misztikus szertartások növénye