Kökény – Prunus spinosa, a rózsafélék családjába tartozó, töviskes cserje, közeli rokona a szilvának. Európában és Észak-Afrikában is előfordul, hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, egészen 1500 m magasságig felhatol.
A növény gyógyászati szempontból hasznos része (drogja) elsősorban a virágai és a bogyós termései.
Hatóanyagai elsősorban a különböző flavonoid glükozidok többek között kepferol és kvercetin és antocianidinek valamint C-viatmin, növényi savak, cukrok és cseranyagok.
Gyógyászati hatásai
A növény virága és kiváltképp bimbós virágai nagyon jó vértisztító és anyagcsere fokozó tea alapja lehet, ezért fogyókúrához és méregtelenítéshez kiváló gyógynövény.
Felhasználása
Míg a virágból készült teának hashajtó hatása van, a termésből készült jam vagy lekvár a csersav tartalom miatt, kitűnő hasfogó lehet.
A kökény termését novemberben érdemes begyűjteni, az első fagy után mert a hagyomány szerint akkor jó a kökény ha a dér már megcsípte mert ilyenkor a bogyók kicsit megpuhulnak.
A kökényt használják még különböző likőrök ízesítésére is, a galagonyához hasonlóan készülhet belőle kökénybor és kökényes pálinka is, melyet a népi gyógyászatban alacsony vérnyomás és vérszegénység ellen ajánlottak.
Ajánlott írásaink
- Goji bogyó – immunerősítő, gyulladáscsökkentő
- A gyógynövényes gyógyítás alapjai
- Méregtelenítés – táplálkozás a méregtelenítés alatt
- Felfázás, hólyaghurut, vesekő kezelése gyógynövényekkel