ásványi anyagok vas

Ásványi anyagok – vas, kálium, nátrium

A szervezetünk számára fontos ásványi anyagokról szóló előző írásban a kalciumot, magnéziumot és a foszfort ismertettem biológiai fontosságuk szempontjából. A második részben, a króm, cink és szelén volt a téma . Ebben az írásban tovább folytatom a biogén elemek ismertetését, a vassal, káliummal és a nátriummal.

Vas

A vas is egy nélkülözhetetlen elem a szervezet számára. A vörösvérsejtek hemoglobinjának felépítéséhez szükséges leginkább. A vörösvértestek szállítják a tüdőből az oxigént a szervezet sejtjeihez és vissza a szén-dioxidot a tüdőbe. Mivel a vas oxidációs képessége igen magas, ezért ennek köszönhető az oxigén és a széndioxid hemoglobinhoz való kötődése és ezzel a gázcsere mechanizmusa a szervezetben.
Vas kulcsfontosságú elem nagyon sok enzimetikus folyamat létrejöttéhez is és az anyagcserében és a DNS-szintézisben is elengedhetetlen a szerepe.
A vashiány világszerte az egyik leggyakoribb hiánybetegség. A vashiány vérszegénységet okozhat, mely a szervezet gáz anyagcseréjének romlásával negatívan befolyásolja az alapvető életfolyamatainkat.
A fáradékonyság, fejfájás, levertség és sápadtság lehet a vashiány első tünete.

A vas leginkább vörös húsokból, zöld színű zöldségekből (kelkáposzta, sóska, spenót) illetve tojásból (sárgája) fedezhető. Ezen kívül teljes gabonákban, olajos magvakban és egyéb zöld növényekben is jelentősebb mennyiségekben megtalálható.

Vashiány általában valamilyen emésztési vagy felszívódási probléma miatt alakulhat ki. De terhesség, gyakori vérzés (orrvérzés), menstruációs időszak vagy gyakori, illetve túl bő menstruáció is okozhat vashiányt, illetve bizonyos fertőző betegségek kísérő tünete is lehet.
A vaspótlást is elsősorban természetes módon célszerű megoldani, de ha valamilyen oknál fogva ez nem megoldható akkor kezelőorvos rendelkezik a vaspótlás módszerével kapcsolatban. Vashiány tüneteinek esetén érdemes a természetes vaspótlásra odafigyelni és ha a tünetek nem szűnnek, akkor orvosi tanácsát kérni. Mivel a vas egy rendkívül oxidatív elem, ezért a vas tartalmú étrend kiegészítőket nem célszerű vitaminokkal egy időben fogyasztani, mert tönkre teszik a vitaminokat. Érdemes legalább 6-8 óra különbséggel bevenni a vaspótló tablettákat és a vitamin készítményeket.

Kálium

A kálium is az egyik legalapvetőbb ásványi anyag a szervezetben. A sejtek energetikai rendszere és kommunikációs mechanizmusa is a káliumra épül. Az úgynevezett nátrium-kálium pumpa rendszer biztosítja a sejtek energia felvételét és leadását valamint kommunikációját.
A káliumot szerencsére nem kell külön pótolni, mert a legtöbb táplálékban megtalálható. Kálium hiány esetén nagyon sok élettani folyamat romlik, az idegrendszer, az izmok és a keringés is összeomolhat, de a kálium túladagolás is halálos következményekkel járhat.
Szerencsére a természet és a szervezetünk bölcs rendszere megóv minket a természetes táplálékból származó kálium túladagolástól, mesterséges pótlásával viszont nem kell foglalkoznunk.

Nátrium

A nátrium a káliumhoz hasonlóan szintén létfontosságú anyag a szervezetben, a fent említett nátrium-kálium pumpa működtetésén túl számos más élettani folyamathoz is elengedhetetlen.
Természetes pótlásáról szintén nem kell gondoskodnunk, mert a legtöbb élelmiszer tartalmazza ezt az anyagot.
Azonban a nátrium esetén a só felfedezése óta van egy jelentős probléma, nevezetesen, hogy a nátriumot már sokkal könnyebb túladagolni hisz a közönséges só NaCl egyik alkotója. 6g sóban 2,5g Na van.
Ebből a szempontból a tengeri só vagy bárhol bányászott só között nincs különbség.

Mivel szinte minden feldolgozott vagy tartósított élelmiszer tartalmaz sót és a legtöbb konyhában és étkező asztalon is megtalálható ez az anyag, így mára már jelentős probléma forrássá vált. A feldolgozott élelmiszerekben szabályozzák az alkalmazható só mennyiségét, illetve ezt fel kell tűntetni a csomagoláson.

A fenti okok miatt ezért nagyon oda kell figyelni a sóbevitelre. Az emberi szervezetben normál körülmények között 80-100 g só található, ez 33 – 41 g Na-t jelent.
Ez fokozott izzadás, folyadékvesztés hatására csökkenhet de a sóbevitellel jelentősen növekedhet is.
A WHO ajánlása szerint a napi sóbevitel 5g körül lenne normális, de sajnos jelenleg az átlagember ennek többszörösét is beviszi a szervezetébe. Nátrium nem csak a sóban és ezzel a feldolgozott élelmiszerekben van jelen, hanem a természetes élelmiszerekben is megtalálható, így jelen van a nyers húsokban, növényekben és minden élő szervezetben. Tehát ebből is fedezhető lenne a szükséglet.
A napi 5g ajánlás is érdekes, mert ugye testméret, életkor, élethelyzet és egy sor egyéb tényező is befolyásolja. Ökölszabályként talán az lenne a legérthetőbb, hogy kerüljük a sót és a feldolgozott vagy sós élelmiszereket, de nem kell száműzni a sót az életünkből.

Ajánlott cikkeink


A víz – mint információhordozó anyag