A jóga az ős tantra egyik ága. Az ősi tantra volt az a tudás, mely a védikus filozófiák alapjait megteremtette.
Az ős tantra 7 ágra (darsanára) tagolódott melyből az egyik ág a jóga lett.
A jóga a test és elme kapcsolatára és ezen kapcsolat harmóniájára utal, valamint a lélek (Átman) és az univerzális lélek (Paramátman) összekapcsolódására. A jóga kifejezés a szanszkrit judzs tőből származik, mely összeköttetést, egyesülést vagy igába fogást jelent.
A jógának négy ősi irányzata alakult ki, mely négy irányzat ma is a létező összes jóga vagy jóga filozófiára épülő rendszer (és vallás vagy tanítványi láncolat) alapja.
- Bhakti jóga (az áhitat , a szeretet teljes odaadás jógája)
- Karma jóga (az önzetlen munka, a cselekvés jógája)
- Gjána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája)
- Rádzsa jóga (nyolc pillérre támaszkodó jóga rendszer, amely kihangsúlyozza a meditációt és az ászanákat) a megvilágosodás jógájának is nevezik.
A karma szó azt jelenti, „tett” vagy cselekedet. A karma jóga a Bhagvad Gíta (védikus szent könyv) tanításain alapul és lényege, hogy elfogadja a karma létezését.
A karma a védikus gondolkodás szerint bővebben azt jelenti, hogy minden ember rendelkezik egy bizonyos sorssal, melyet karmának nevez, mely okok és azok következményeiből épül fel és ezek alapján működik.
A karma filozófiája szerint, minden tett amit az életben elkövetünk, valamilyen következménnyel jár és ezen következmények határozzák meg az életünk folyását.
Tehát bármi is történik velünk, annak okát a múltban kell keresnünk, valamely korábbi tettünk következményeként jelenik meg az életünkben.
Ez eddig a modern gondolkodással is egész jól összeegyeztethető, hisz a materialista ember is hisz abban, hogy a tetteknek következményei vannak és a következmények további helyzeteket hívnak életre.
A védikus filozófia szerint, viszont nem csak a jelen életünkben végrehajtott tettek, hanem az előző életeinkben végrehajtottak is részei a karmának és a jelen életünk cselekedetei is hatással vannak a következő életünkre, azaz a mostani tetteink következménye megjelenhet és meg is jelenik ebben az életünkben de a következőkben is.
Minden tett hatása örök, mindaddig míg fel nem oldódik a cselekedeteink által.
A karma jóga szerint létezik Sakama karma (önös cselekvés) és Nishkama karma (önzetlen cselekvés).
Az önző cselekvések az egót szolgálják, tehát a cselekvő látszólagos vagy önmaga által vélelmezett érdekeit ezért azoknak további következményei lesznek, így egy önző tett által elindított ok-okozati folyam, mindaddig fennáll, amíg egy helyzetben végre nem sikerül önzetlen cselekvéssel reagálni rá.
A sakama karma, hozzáköt minket a „csoraszi ká csakrá” –hoz amely a halál és újjászületés kerekét jelenti pontosan.
Tehát mindaddig míg egyetlen önző cselekedetünk is marad a lélek új testet ölt és folytatja a karmáját.
A védikus gondolkodás szerint a halál és újjászületés körforgásából, a Nírvánába való eljutás, minden földi élőlény legfelsőbb célja, mely csak úgy sikerülhet ha a halál és újjászületés körforgásából sikerül elszakadni.
A karma jógát gyakorló személy, éli az életét, cselekszik és igyekszik a cselekedeteit önzetlenül véghezvinni és elfogadni mindazt ami történik vele, mert annak okozója Ő maga volt a korábbi tettei által, akár a jelen életében, akár egy azt megelőzőben.
A nishkáma karmával (önzetlen tettel) nem hozunk létre új karmát, ellenkezőleg, a korábbi karmát is feloldjuk vele. Ezért a karma jógát gyakorló személy, igyekszik úgy véghez vinni a tetteit, hogy azok ne önző tettek legyenek de elfogadja, hogy bizonyos helyzetekben megjelenő lehetőségek, a múltbéli cselekedeteinek eredménye.
A megértés, megbocsátás, jószívűség és segítőkészség azok a tulajdonságok, amelyek segítségével nishakáma karmát tudunk elkövetni és ezzel felszabadítanak a karma körforgásából.
Indiában az eső, a fa, a tó és a szentek az önzetlenség jelképei.
Az eső minden lénynek egyformán javára válik – legyen az ember, állat vagy növény.
A fa árnyékát adja mindenkinek, aki lombja alatt keres menedéket, és még annak is ad gyümölcséből, aki kővel dobálja.
A tó is mindenkinek a rendelkezésére áll. Az őz éppúgy olthatja belőle szomját, mint a tigris.
A szent is megkülönböztetés nélkül adja áldását mindenkire.
A karma jógában tehát megjelenik az elfogadás és a jószándék, mely önzetlenségen alapszik. A karma jógát gyakorló ennek szellemében él, gyakorolja a cselekvést és végzi a mindennapi tetteit. Teszi ezt annak reményében vagy attól a hittől vezérelve, hogy ez által közelebb juthat a létforgatagból való megszabaduláshoz.
Ajánlott írásaink
- A jóga személyiség pszichológiája
- Jóga kezdőknek – hogyan fejlődhetsz
- A meditáció alapjai – válts tudatállapotot
- A tudatosság fejlődése – meghaladni az egot