A jógáról sokan gondolják, hogy „csak” egy mozgás kultúra, de az ászanák, azaz a jóga pózok és mozdulatok egy bonyolult rendszer egyetlen részei csupán. A jóga ettől sokkal több. A jóga egy életszemlélet, egy gyakorlati és elméleti rendszer ahhoz, hogy önmagunkat megértsük és ezen keresztül a világ működését is meg tudjuk érteni. A jóga az ősi védikus vallás filozófia módszere, mellyel megérthető az anyagi és az anyagi világon túli világ, Isten, univerzum és minden.
A nagy világvallások mind megpróbálják a világot leírni, központjába egy Istenséget állítva és annak törvényeit, különböző vallásos szövegeken keresztül emberi nyelvre és értelemhez szabva lefordítani.
A jóga is ezt teszi de ehhez egy komplett életszemléletet is nyújt, mely mentálisan és fizikai testünk szintjén is kidolgozott módszereket és gyakorlatokat kínál, egy teljes élethez.
A jóga személyiség filozófiája szerint az emberi test egy anyagi megnyilvánulása a teremtésnek, illetve Istennek – Brahmannak és minden élőlény és anyag ugyanezen az elven keresztül nyilvánul meg ebben a világban.
A védikus szemlélet, a világot felosztja fizikai síkon észlelhető és mentális síkon észlelhető világra.
A mai modern tudomány szerint, az anyagi világ a teljes univerzum legfeljebb 5% át alkotja és ennek az 5% – nak is csak töredékét ismerik a tudósok. Tehát a tudomány szempontjából is helytálló a nézet, hogy létezik anyagi sík és nem anyagi sík.
A jóga teremtés filozófiája
A jóga pszichológiája szerint, a világegyetemet (melyet Brahmannak, vagy örökké valónak, mindent áthatónak nevez) áthatja egy elv, melyet nevezhetünk energiának vagy információnak is. Ez az elv a lélek, vagy szanszkrittül Atman.
Az Atman szót Baktai Ervin fordította le először magyarra, Ő Önvalónak fordította, mely a jógában járatos emberek számára a mai napig is használt magyar kifejezés.
Az Önvaló vagy Atman azt a világ lelket jelöli, melyet Tudatnak is szoktak nevezni, bizonyos tudományos körökben. Ez a mindent átható Tudat, vagy Önvaló tartalmaz minden információt mely az univerzumban megjelenik.
A hindi filozófia szerint a Prakriti az anyagi világ, a Purusa pedig egy az anyagi világ fölött álló értelem.
A Purusa ugyanaz mint az Atman, vagy Önvaló illetve tudományosan a Tudat.
Az ember mint a világban megnyilvánuló anyagi létező, a Prakriti egyfajta megtestesítője (ahogyan minden egyéb anyagi forma is). Az emberi testet 3 gúna, azaz 3 különböző energia hozza létre (ahogyan minden más anyagi formát is ebben a teremtésben) ez a három gúna, a Szatva, Radzsasz és a Tamasz.
Ebből a 3 energiából jön létre minden anyagi forma.
A három energiából megtestesült ember pedig rendelkezik egy elmével, amivel a külvilágot valamint belső világát érzékeli és amivel önmagát megkülönbözteti a külvilágtól.
Az elmének azt a részét, mely a külvilág ingereit és a belvilág (szervezet) jelzéseit érzékeli, Manasznak nevezi a védikus filozófia. Ezt egyszerűen a mi nyelvünk szerint, „észnek” is szoktuk nevezni. Az eszünkkel fogjuk fel a világ jelzéseit és gondoljuk át, alkotjuk meg az azokból történő következtetéseinket. Ez egy öntanuló rendszer, mely a létezésünk egyik legfőbb alapja.
Az ész fölött áll az Ahamkara azaz az Ego vagy Éntudat. Ez az örökölt és őseinktől hozott információkból és a születésünk utáni tapasztalásokból épül föl.
Amikor a Manasz érzékel akkor, az Ahamkaran keresztül értékeli is mindazt amit érzékel. Ha el tudja dönteni az adott érzékelésről, hogy hová helyezze az elmében, hogyan építse be a korábbi tapasztalások halmazába, akkor ez a tudatos gondolkodásunkba beépül, tehát az Ahamkara részét fogja képezni. Tovább gazdagítva annak tapasztalásait.
Ha nem sikerül a Manasznak az Ahamakárán keresztül ezt az értékelést elhelyezni a tudatos értékrendünkbe, akkor a bejövő infó vagy tapasztalás lekerül az úgynevezett a tudatalattiba és részévé válik ennek a rendszernek. Ez az amit Chittának hív a jóga filozófia.
Minden ami a Chittába kerül az részünké válik de nem a tudatos szintünkön, hanem tudat alatt.
A Chittába kerülő információk, tapasztalások viszont ott folyamatosan aktiválódnak különböző helyzetekben és tudatalatti érzelmekként befolyásolják az egész életünket.
A védikus filozófia megkülönböztet Viasti és Samasti Chittát is. A Viasti Chitta az egyéni tudattalan a Samasti Chitta pedig a kollektív tudattalan. Minden ami az egyéni tudattalanba marad, az bekerül a kollektív tudattalanba halálunk után. Az egyéni tudattalanból az Ahamkárába is föl (vissza) tudunk hozni dolgokat, ha megértjük és meghaladjuk őket, de ehhez a Buddhira (lásd lejjebb) van szükségünk. Az ilyenkor feltárt tartalom az Énünk tudatos részévé válik, így nem hagyunk hátra karmát általuk.
Van még egy nagyon jelentős része a jóga filozófia szerinti személyiségünknek, ez pedig nem más mint a Buddhi azaz értelem.
A Buddhi az Atman megnyilvánulása az elmében, vagy úgy is mondhatnánk, hogy a Buddhi az a részünk amin keresztül az Atmannal kommunikálni tudunk. A Buddhin keresztül férünk hozzá az egyetemes információhoz, itt érhetjük el Istent az elménken keresztül.
A Buddhit egy nem túl szép hasonlattal egy rádióvevőhöz lehetne hasonlítani. Minél jobb a vevőkészülékünk, minél fejlettebbek az antennái, nagyobb a teljesítménye, annál több információhoz juthatunk általa.
A Buddhi is így működik. Minél fejlettebb, annál több és tisztább információt érhetünk el az Átmanból, tehát annál tisztábban és pontosabban érthetjük meg a világot, Istent.
A Buddhizmus a Buddha követőiből alakult vallás, Buddha pedig egy olyan embert jelent, aki megvilágosodott, azaz a Buddhin keresztül megértette az Atmant, tehát Istent vagy tudományos kifejezéssel értve az Univerzumot.
Térjünk vissza Manaszhoz és az Ahamkárához
A külvilág és testünk belső információit a Manasz fogadja és az Ahamkárán keresztül értelmezi. Ha tudja akkor a tapasztalást, illetve információt az Ahamakárába építi, ami annak részévé válik és ezzel megerősíti a korábbi tapasztalásait.
Az Ahamkárában minden fel van címkézve. Jónak és rossznak, hasznosnak vagy haszontalannak, előnyösnek vagy hátrányosnak, igaznak és nem igaznak.
Ebből épül föl a megnyilvánuló személyiségünk. Itt hozzuk létre a szokásainkat és hitrendszerünket és ebbe illesztünk be minden információt és tapasztalást. A nyugati filozófia ezt nevezi Egónak.
A Buddhi viszont beengedi a tiszta információt, mely a lélek felől érkezik. Ez mentes mindenféle megkülönböztetéstől, csupán ok és okozat szinten jelenik meg az értelmünk számára. Így a Buddhiban jelennek meg azok az információk, melyek által torzítás mentesen (az egónk – Ahamkára beavatkozása nélkül) érthetjük meg a világot.
A Buddhiban megjelenő információk azután elárasztják a Manaszt és az Ahamkárát is.
Tehát a Buddhi az Atmant közvetíti a Manasznak és az Ahakárának is.
Ez az információ aztán elkezdi megváltoztatni az Ahamkáraban kialakult struktúrákat és ekkor mondjuk, hogy fejlődik a személyiségünk. Ez aztán hatással lesz a továbbiakban a Manaszból azaz az érzékelésből származó információkra is, mely egy fejlettebb látás és gondolkodásmódot hoz létre.
Összefoglalás a jóga pszichológiáról
A jóga személyiség pszichológiája szerint az ember képes a világ érzékelésére és önmaga testi folyamatainak érzékelésére is. Ezekből az információkból és az őseitől hozott, örökölt információkból a születésétől kezdve (sőt már a magzati időszakban is) elkezd felépíteni egy világképet, mely az egyre több információ alapján lassan összeáll egy Egóvá, azaz egy megnyilvánuló személyiséggé.
A modern pszichológia szerint az emberek Egója, azaz Éntudata a 3. életévünk végéig, lényegében teljesen kialakul.
Az Egó pedig a továbbiakban történő tapasztalatokból folyamatosan erősíti vagy gyengíti ezt a világképet. Azokat az információkat, amiket pedig nem tud kezelni a tudatalattiba „száműzi”.
Az emberi elmének van egy olyan része is amelyet Buddhinak neveznek, melyen keresztül minden ember képes egy nem érzékszervi, hanem attól magasabb szintű érzékelésre, mely a világegyetem, Isten, Brahman természetéből fakad, azaz torzításoktól mentes.
Minél inkább kifejleszti valaki ezt a típusú érzékelését, annál tisztább információkkal rendelkezik a világról, a lélekről, Istenről.
A Buddhi fejlesztése, vagy megnyitása viszont hatással van az Egóra és megtisztítja azt a téves és torzításokkal teli tapasztalásoktól, míg végül az Egó képes teljesen megtisztulni és a Buddhival egyenlővé válik. Ez a megvilágosodás, vagy Buddha állapot.
Innentől fogva a test tovább létezik de az elme nem különül el Egóra és külvilágra vagy lélekre, hanem eggyé válik azzal, illetve feloldódik benne és a testi létezés csupán egy anyagi megnyilvánulás csodálatos és érdekes formájává válik.
Ez a pillanat a halhatatlanság küszöbe, mivel a halál is az élet részévé válik és a test megszűnése nem a megsemmisülés szimbóluma lesz, hanem az eggyé válás és átalakulás.
Ajánlott írásaink
- Jáma és Nijáma – a jóga igazi alapjai
- A meditáció alapjai – hogyan kezdj hozzá
- Meditáció haladóknak – a hitrendszer és a meditáció kapcsolata
- Ayahuasca – utazás más világok felé