A jóga egyre inkább elterjedt a modern nyugati világban, így nálunk is komoly térhódításba kezdett.
A fogyasztói társadalom rohanó életmódjában egyre többen keresik a megnyugvást és kiegyensúlyozottságot. A jóga elsősorban az ászanákról azaz a testgyakorlatokról ismert a modern világban, de egyre többen mélyednek el a filozófiai, életvezetési és értékrendi mélységeiben is. Akár csak a mozgás öröme, a tested fittsége és hajlékonysága, akár az egészséged vagy a lelki nyugalmad, a kiegyensúlyozottság elérése céljából kezdesz a jógához, mindenképp érdemes tisztában lenni pár lényeges dologgal a jógával kapcsolatban.
Röviden a jógáról
A jóga történelembe és filozófiába nem mennék bele részletesen, ezekről a jóga rovatban bővebben is olvashatsz. Azt viszont fontosnak tartom megemlíteni, hogy a jóga az nem csupán egy torna ahogyan ezt sokan gondolják és nem is egy önkínzó eszköz. Nem szabad azonosítani sem a tévében, youtubon látható, a fejüket a lábuk közé vevő szuper hajlékony lányokkal vagy divatgurukkal.
A jógának a „torna része”, amit ászanáknak – testgyakorlatoknak (testtartásoknak) hívunk, általában az amit az átlagember a jógával azonosítani szokott.
Az ászanák, azaz a jóga testtartások és gyakorlás lényegében két célt szolgál, az egyik, hogy a test izmait, erősítse, nyújtsa és rugalmassá tegye, a másik pedig, hogy gyakorlás közben a koncentrációt fejlessze.
Ez a koncentráció, a légzésre és a mozdulatok összhangjára irányul kezdetben.
A jóga másik része a meditáció, amelyben az ember egy belső béke és nyugalom megélésén keresztül eljut egy olyan állapotba, ami kezdetben csak a meditáció alatt tapasztalható de a gyakorlások során egyre jobban kihat az ember egész életére.
Mindehhez a különböző jóga irányzatok, különböző iránymutatásokat, életmód tanácsokat és egyéb segítséget is adnak. A jóga tehát (bármely irányzatot is nézzük) egy komplett rendszer, ami az emberi élet teljességének elérésére törekszik és nyújt segítséget ehhez a gyakorló számára.
A testi egészség, a jó testalkat, rugalmasság, jó közérzet, a nyugalom és minden egyéb pozitív hatása, igazából szerencsés mellékhatás de nem célja a jógának. A jógának nincs semmilyen negatív hatása, vagy mellékhatása senkire, feltéve ha olyan oktatót, jógit választasz aki érti is amit oktat (legalább részben).
A jóga oktató
A különböző jóga klubok, ontják magukból a jóga oktatókat, előélet és érettség nélkül is elvégezhet bárki egy jóga oktatói tanfolyamot, sajnos. Természetesen ezeket a klubokat vagy oktató képző oktatókat, akiket a pénz, a siker motivál elsősorban és az egyéni státuszuk, egójuk erősítése, nem lehet kiszűrni, bármennyire is ellenkezik ez a jóga egész filozófiájával és tradíciójával.
A jógát régen csak mesterektől lehetett tanulni, akik nagyon gondosan választották a tanítványokat és csak az arra érdemesnek adták tovább a tudásukat. Ahogy viszont a jóga is elkezdett terjedni a világban, egyre inkább vált a pénz áldozatává, akár a modern világban akár az Indiába irányuló jógaturizmus kapcsán.
De ez nem kell, hogy elvegye senkinek a kedvét a jógától és nem is feltétlen 60 éves indiai jógikat kell keresni ha valaki jógázni akar, de azért nem árt picit utána olvasni az egyes irányzatoknak.
A jóga tanár választásnál (ha nem egy elismert klubba megyünk, ahol azért kiválasztják az oktatókat, hogy ki tarthat órát és kinek) mindenkép érdemes megtudni, hogy az adott oktató milyen jógát oktat, meddig tart egy jóga foglalkozás és mit tartalmaz, vannak-e kezdő, haladó és esetleg profi csoportok és mióta jógázik, illetve mióta oktat jógát az adott oktató.
Félre értés ne essen, egy kezdő jógatanár is lehet nagyon jó és egy évek óta praktizáló is lehet bőven kifogásolható, de ez majd az órák alatt kiderül.
A jóga tradicionálisan azt mondja, hogy aki lelkileg nincs rendbe az ne kezdjen jógázni, előbb tegye magát helyre a mentális síkon.
Természetesen ez a nyugati világban kicsit másként működik, mert éppen, hogy sokan mennek azért jógázni, mert nem érzik jól magukat és szeretnének testileg és lelkileg is helyrejönni.
Ezért egy jó jógatanár ebben is tud segíteni és ehhez nem csak (sőt hangsúlyosan nem csak) a jóga torna részét ismeri, hanem annak filozófiáját és egyéb iránymutatásait, tanításait is.
Az hogy, ki a jó jóga oktató az az első pár óra után derül ki valójában, mert ha azt érezzük, hogy jól esett az óra, szívesen megyünk vissza, jobban érezzük magunkat a jóga által, akkor az oktató valószínűleg felkészült és képes átadni valamit a tudásából.
Ha viszont ennek az ellenkezőjét érezzük, akkor érdemes vele elbeszélgetni és ha ezután sem fordul a dolog, másik órát, oktatót keresni.
Ha az ember rátalál egy megfelelő jóga tanárra, azt érezni fogja.
A jógával nincs semmi baj, nem is lehet mert évezredek óta működik, minden az oktatón múlik, na és persze a „diák” elszántságán.
Mitől jó egy jóga óra ?
Egy átlagos jóga óra 90 perc de semmiképp nem rövidebb mint 60 perc. Bár a gyakorlatoknál vannak bemelegítő (könnyebb) gyakorlatok, de igazából nincs bemelegítés, az első perctől fogva egy tudatosan felépített órának kell lennie, ami igazodik a gyakorlók erőlétéhez, életkorához, képzettségéhez de még az adott időpont sajátosságához is.
A jóga nem egy önkínzó eszköz, nem az a lényege, hogy mindenki ugyanolyan rugalmas vagy erős legyen, vannak testalkattól, kortól, gyakorlottságtól és genetikai adottságoktól függő korlátok is. Nem cél tehát, hogy mindenki minden gyakorlatot ugyanúgy tudjon végrehajtani, de az cél, hogy mindenki pontosan hajtsa végre azt, a legjobb tudása és koncentráltsága alapján.
Aki például, állva, egyenes összezárt lábbal le tud tenyerelni a talajra, annak ugyanolyan pontosan és koncentráltság mellett kell végrehajtani, az adott ászanát, mint annak aki ugyanebben a testhelyzetben meg sem tudja érinteni a talajt. Mert itt nem a talaj érintése a cél, hanem a láb és hát izmok nyújtása, az pedig mindkét esetben megtörténik, ha épp a határig terheljük azokat és nem erőszakkal, kínlódva szenvedünk a gyakorlás alatt.
A jógaóra nem a szenvedésről szól, sokkal inkább a fejlődésről.
A jó tanár a gyakorlás alatt méri fel igazán azt, hogy kinek és mire van a legnagyobb szüksége.
Tehát az órán oldott hangulatnak kell lennie, de maximális koncentráltságnak és nyugalomnak, ha ez nincs meg, akkor nem jól működik a dolog.
Az oktató személyisége, stílusa persze nagyban meghatározza az óra hangulatát, de ha az óra nem tetszik akkor nem jó helyen vagy és érdemes másik oktatót vagy kulbbot kipróbálni.
Milyen jóga irányzatot válasz ?
Számos iskola vagy irányzat létezik, Iyengar, Astanga, Bikram, Kundalíni stb. A kezdő jógázóknál alap hatha jóga ajánlott és ha ezáltal betekintést nyer a jóga alapjaiba, akkor már több tudással, információval választhat irányzatot. A hatha jóga gyakorlatai adják a legtöbb jóga irányzat gyakorlatait, csak kivitelezésükben, dinamikájukban és összetételükben lehetnek különbségek.
A jógapózok, ászanák számát senki nem tudja pontosan, a legtöbb iskola, irányzat a saját ászanáit titokban tartotta és csak mesterek által adták tovább, de lényeges különbség nincs közöttük, mert ugyanazt a célt szolgálják, a különböző testrészek erősítését, nyújtását, lazítását és a tökéletes légzés elsajátítását.
Fontos viszont, hogy aki nem csupán testedzésként szeretné használni a jógát, hanem mélyebb mentális és életmódbeli változásokat szeretne elérni vele, az mindenképp készüljön fel arra, hogy a meditáció is részét fogja képezni az óráknak, esetleg mantrák kíséretében.
A meditáció (nem összetévesztendő az óra végi relaxációval) minden irányzatnál ugyanolyan fontos, ezért része kell legyen a jógának.
Minden jógacentrum vagy klub szervez workshopokat, melyeken sokat lehet fejlődni. Ezek időpontjairól, tartalmukról és a gyakoriságukról is érdemes előre tájékozódni.
Ajánlott írásaink
- A meditáció alapjai – hogyan kezdj hozzá?
- A jóga személyiség pszichológiája
- A jóga rövid történelme
- A Védákról röviden