Diófa Juglans szinte az egész világon elterjedt növények, a Kárpát-medencében leggyakrabban a Juglas regia (közönséges) és a Juglas nigra (fekete) fajták fordulnak elő. A közönséges dió ehető, míg a fekete diót inkább díszfa jelleggel ültetik.

A diófának a termését mindenhol szívesen fogyasszák de az már kevésbé ismert, hogy a diólevél és zöld és száraz dióhéj, de még a fa kérge és gyökere is hasznos drog lehet, szakavatott kezekben.

A dió termésében sok ásványi anyag, vitamin, fehérje és telítettlen zsírsavak és flavonoidok találhatóak, melyek élettanilag fontos anyagok a szervezet számára. Ez az energiában gazdag és a többi maghoz képest nagynak számító termés kiváló az agy és a keringési rendszer számára.

A dió levele szintén hasznos drog, de érdemes tisztában lenni a pontos hatásaival.

Hatóanyagai, a levelek 10% csersavat (tannin) tartalmaznak, javarészt ellagitanninnal, valamint több mint 3% kvercetin és kempferol flavonoidokat ezen kívül kb. 1% C-vitamint. A dió és diólevél másik jelentős hatóanyaga a juglon, mely egy vírus és baktérium valamint gombaölő tulajdonságú monoglükozid.
A juglon többek között hatékony lehet a herpesz vírus, a Candida gomba és a Trichophyton rubru gomba ellen is, mely gyakori kórokozója a bőr gombás fertőzéseinek. A dió és diólevél ezen kívül illóolajat is tartalmaz melynek daganatellenes hatásáról jelenleg is több kutatás folyik.

A leveleket leginkább július-agusztudban érdemes gyűjteni, mikor megvastagodnak és szép mélyzöld színűek, ilyenkor a legmagasabb a hatóanyag tartalmuk.

Gyógyászati hatásai

A zöld diólevélből (csak ezt szabad használni) készült teát, forrázatot használják, belsőleg vértisztítóként és gyomorerősítőként, emésztést segítőként (összehúzó hatása miatt enyhe hasmenésnél) valamint féreghajtóként is.

Külsőleg használva, bőrproblémák, kiütések, ekcéma, fagyási sérülések kezelésére is javasolják valamint aranyérbántalmakra is ajánlják.
Borogató és gargalizáló szerként  mandula és szemgyulladásra, különböző nyálkahártya gyulladásokra (ínysorvadás, hüvelyi fertőzések, torokgyulladás), atka, fejtetű, visszérseb, ekcéma és bőrgomba kezelésére is használják.
Készülhet belőle ülőfürdő, mely különböző gyulladásos betegségek kezelésére alkalmas. A levél főzetét hajhullás ellen illetve hajszínezésre is használják, vidéken régebben még a lépfenét is a leveléből készített teával kezelték.

A diólevelet kozmetikai készítményekben is régóta alkalmazzák, ezen kívül a reuma, csontritkulás, különböző daganatok és asztma ellenes tulajdonságait is kutatják világszerte.
A hivatalos orvoslásban a rendelkezésre álló kutatási eredmények és jelenlegi egyértelmű tudományos bizonyítékok következtében, bőrpanaszok és krónikus izzadás kezelésére használják.
A dió olaja omega 3 ban gazdag és a kozmetikai ipar egyik kedvelt alapanyaga, magas E-vitamin tartalma és ránctalanító hatása miatt.

A juglon mérgező hatása

A diólevélről – és a diófa egyéb részeiről (kivéve a magtermés ehető része), mindenképp érdemes tudni, hogy a benne található juglon mérgező hatású. Ezt a mérgező hatást gyógyszerként is lehet használni, mint ahogy a legtöbb mérget. A felhasználás viszont szakértelmet igényel, mert ha túl sok jut ebből az anyagból a szervezetbe, akkor a klasszikus mérgezés állapotát és tüneteit okozhatja.

A juglon, hidro-juglonként, glükozidos formában van jelen a növény szinte minden részében de nem minden sejtjében. A tudomány mai álláspontja szerint, a növény védekező anyagának számít, mely elpusztítja a gombákat, baktériumokat és rovarokat is. Mikor a növény megsérül, akkor a sejtjeiből felszabaduló hidro-juglon glülozid találkozik a növényben található enzimekkel, melyek lebontják a hidro-juglont juglonná.
Ez az anyag aztán a kártevők sejtjeinek fehérjéjéhez kötődik és megakadályozza azok működését, így elpusztítja a kártevő sejtjeit, ezzel a kártevőt is.
Ezen kívül a dió tannin tartalma szintén fehérje roncsoló hatású, tehát erősíti a juglon hatásait.
A diólevél ezen anyagok és a benne található egyéb anyagok (vitamin, flavonoid, ásványi anyag) miatt hatékony a bőrgombák, baktériumok és akár bizonyos típusú rákos sejtek ellen is.

Ellenjavallat

A diót egy fokozottan allergén növénynek tekintik, nem véletlenül kell minden élelmiszeren és étrend kiegészítőn, valamint kozmetikai szeren feltűntetni, ha diót tartalmaz vagy diót feldolgozó üzemben készül. Ezért használata előtt különös elővigyázatossággal kell eljárni, ha nem tudjuk a dió allergiát egyértelműen kizárni. A juglonról és a hidrojuglonról azt tartják, hogy rákkeltő hatású is lehet, ezért a diólevél, dióhéj (zöld) élelmiszerekben és étrend kiegészítőkben való alkalmazását, Magyarországon jelenleg, a hatóságok nem engedélyezik.

Ajánlott cikkeink


Nyugtató és altató teakeverékek házilag