A cikksorozat első részében a vérnyomás értékekről, a vérnyomás szerepéről és működéséről írtam. Most pedig a magas vérnyomás kialakulásában jelentős szerepet játszó, érstressz állapotot szeretném kicsit körbejárni.
Érstressz
Ahogy már korábban szó volt róla, az érhálózat biztosítja a szervek, szövetek, sejtek gázcseréjét (az oxigén és széndioxid áramlását), az energia ellátását, a hormonális szabályozást, folyadék ellátást és gyakorlatilag a szervezet komplett anyagcseréjét.
Mivel élethelyzethez, napszakhoz, gondolkodáshoz és egyéb külső és belső hatásokhoz is kell alkalmazkodnunk, így a különböző szervek működését a vér ellátottság révén is szabályozza a szervezet.
Egy éppen emésztő gyomornak aktívabb keringésre van szüksége, mint egy alvó szervezet, üres gyomrának. Egy aktív mozgást, például futást végző ember, lábizmaiban aktívabb vérkeringésre van szükség, mint a vállizmaiban. Ezeket a példákat sorolhatnánk a végtelenségig, de ami a lényeg, hogy a vérkeringést idegi és hormonális úton is szabályozza a szervezet, hogy biztosítsa a vérben szállított anyagok megfelelő áramlását és elosztását.
A vérkeringés nem csak a szívverések számával függ össze, hanem az erek falának összehúzásával és elernyedésével is. Ahogy arról a cikksorozat első részében már szó volt, az erek falában lévő idegsejtek és izomsejtek együttes munkája lehetővé teszi, hogy az erek összehúzódjanak és kitáguljanak, tehát egy bizonyos rugalmassági állapoton belül, változzanak
Ezzel a vér áramlását segíthetik valamely irányba és más irányba pedig blokkolhatják.
Ha a szervezet egy külső veszélyforrást azonosít be, akkor idegi és hormonális úton is elkezd felkészülni a veszély megoldására. Attól függően, hogy milyen a veszélyforrás és milyenek az úgynevezett, beépült megküzdési minták vagy stratégiák, a szervezet felkészül a probléma megoldására.
Elkezd különböző hormonokat a vérbe önteni és ezt a megfelelő helyekre juttatni, ezáltal és az idegi szabályozással együtt, úgy húzza össze az érhálózat egy részét, hogy ezzel az áramló vért a megfelelő szervek felé terelje.
Valahogy úgy kell elképzelni, mintha egy nagyvárosban egy fontos delegáció akarna eljutni a város egyik pontjáról a másikra. Így a rendőrség bizonyos utakat lezár, hogy a delegációs menet akadálytalanul haladhasson. A forgalom ilyenkor a mellék útvonalakon torlódik vagy megbénul. Majd mikor a delegáció célba ért, a korlátozásokat feloldják és a forgalom idővel rendeződik.
Az érhálózaton is így szabályozódik a vér áramlása.
Így azok az érszakaszok, melyek az adott probléma megoldásakor „nem használatos” szerveket látják el, kevesebb vért fognak áramoltatni, míg a probléma megoldásában érintett szervek erei többet.
Az erek ilyenkor képesek megfeszülni, beszűkülni és más erek viszont kitágulni.
Az ér stressz állapot alatt azt értjük, amikor az erek a normál tónusnál aktívabban feszülnek meg.
Ez az állapot viszont energetikailag megterheli az erek falát és képesek ettől egy idő után kimerülni, azaz felhasználni a tartalékaikat.
Természetesen a szervezet puffer rendszerei egy-egy ilyen ér stressz után, helyre tudja állítani mind az érfalakat, mind pedig azokat az egyéb szöveteket, melyek ilyenkor kimeríti tartalékaikat.
Viszont ha ez a stressz állapot túl gyakran, vagy túl hosszú ideig áll fenn és/vagy a szervezet tartalék rendszerei lemerültek (más hatások miatt, gyulladások, mérgező anyagok, vitaminok és ásványi anyagok hiánya stb.) akkor a kompenzációs mechanizmusok egy idő után nem képesek megfelelően működni és ilyenkor elváltozások jönnek létre, az erek falában és az adott erek területén található sejtekben.
Ilyenkor képes az erek fala sérülni és ezen sérülések hatására, az érfalba beépülő koleszterin valamint a koleszterin által megkötött kalcium okozza az erek úgynevezett érelmeszesedését, melyről korábban már beszéltem.
A tartósan magas vérnyomás következményei
A tartósan magas vérnyomás, egy jelző mechanizmus a szervezet részéről. Hátterében a túl sok és gyakori stressz terhelés, a nem megfelelő stressz kezelés, a helytelen és mozgás szegény életmód, elhízás, nem megfelelő táplálkozás és nem utolsó sorban a tudatosság hiánya áll.
Amennyiben a vérnyomás tartósan magas értéket mutat, abból lehet következtetni, bizonyos szervi elváltozásokra, érelmeszesedésre, túlzott stressz terhelésre, melyek a fenti okok következményei.
A tartósan magas vérnyomás a vese és a szív túlterhelését jelenti elsősorban, illetve az erek szűkülete és elmeszesedése hordoz magában magas kockázatot, a trombózisra és a szívinfarktusra.
A túlzott stressz terhelés, amelyre a magas vérnyomás első számú és komolyabb tünet lehet, pedig magában hordozza a legtöbb betegség kialakulásának alapjait.
Tehát a vérnyomásra nagyon érdemes odafigyelni és állandósult magas vérnyomás esetén elgondolkodni és változtatni az életmódon.
Azt már rég megfigyelték, hogy az életkor előre haladtával, az erek rugalmassága is csökken, így az érelmeszesedés általános folyamatnak tekinthető, ahogyan a legtöbb szerv, szövet életereje is csökkenő tendenciát mutat, a szervezet öregedésével párhuzamosan.
Ezért van egy régi szabály, mely szerint a normál vérnyomás felső systoles értéke, az életkor +100 számnál húzható meg. Így értelem szerűen egy husznévesnél a 140 es systolés érték magasnak számít, míg egy ötvenes éveit taposó embernél, több mint megfelelő.
Az alkat és a szervezet kompenzációs különbségei is tehetnek különbséget ember és ember egészséges vérnyomása között, de a fenti számokat nyugodtan lehet alapnak tekinteni.
A nők, a változó kor előtt kevésbé vannak kitéve a magas vérnyomás kockázatának, mert a magasabb ösztrogén szintjük segít a vérnyomás szabályozásában és a stressz kezelésében.
Ezért ha egy nő elsírja magát, annak bizonyos szempontból érdemes örülni, mert olyankor jelentős stressz oldáson megy keresztül (természetesen a túl gyakori és állandósult síró rohamok sem túl örvendetes dolgok, mert a folyamatos stressz terhelést vagy hormonális problémákat jelezhet, de egészséges határok közt, ez egy nagyon jó mechanizmus).
Ez nem jelenti azt, hogy a nőknek kevésbé kell figyelniük a vérnyomásukra, pusztán annyit, jelent, hogy ők kevésbé veszélyeztetettek, ebből a szempontból, mint a férfiak.
A cikksorozat következő részében, a vérnyomás csökkentő gyógyszerek hatásmechanizmusaival és mellékhatásaival szeretnék foglalkozni, valamint az alternatív kezelésekkel, melyek gyógyszerek nélkül vagy a gyógyszeradagok csökkentése mellett rendkívül hatásosak a magas vérnyomás kezelésében is.
Ajánlott írásaink
- Koleszterin szint – tények és tévhitek
- D.A.S.H. diéta – nem csak szív és érrendszeri betegeknek
- Gyógynövények – szív és érrendszeri problémákra
- Jóga kezdőknek – hogyan kezdj hozzá?