migén

A nyugati világban az emberek 90% nak van fejfájása életes során és 40-50% rendszeresen szenved tőle.
A kísérő tünetei lehetnek még a hányinger, látászavar, egyensúlyzavarok, szédülés, fáradság is.
A fejfájás esetén, a koponyát vagy az agyat körülvevő szövetek és struktúrák fájhatnak, mert az agynak nincsenek fájdalomérzést közvetítő sejtjei. A fejfájás kialakulhat a csontokat fedő szövetek, a koponya izmai, érhálózata vagy az agyat és gerincvelőt borító szövetréteg, sérülése, gyulladása vagy irritációja következtében.
A fejfájások két nagy csoportba sorolhatóak, így léteznek primer és szekunder fájdalmak.
A primer fejfájások kiváltó okai nem pontosan tisztázottak, a szekunder fejfájások pedig valamilyen betegség vagy hatás következményei, mint például a másnaposság vagy az agyhártyagyulladás, esetleg valamilyen fejsérülés.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság 13 fő csoportba sorolja a fejfájásokat, mely szerint 4 primer és 9 szekunder fejfájás típust különböztetnek meg..
Ebben a cikksorozatban én a primer fejfájásokkal foglalkozom részletesebben, mert a szekunder fejfájások inkább kísérő tünetek, mintsem önállóan kezelendő problémák.

Migrén

Az orvosok által leggyakrabban tapasztalt neurológiai kórkép. Általában már tinédzser, 12-14 éves kor körül elkezdődik, a gyermekek hormonális és érzelmi rendszerének fejlődésével, illetve átalakulásával egy időben.
Az erős, hosszan tartó fejfájásrohamok általában visszatérőek, gyakran társul hozzájuk rosszullét, hányinger, hányás, látászavar, fény és/vagy hangérzékenység, ezért a beteg ilyenkor, nyugalomra, pihenésre és ingerszegény környezetre vágyik.
A migrén, többnyire féloldali fejfájás formájában jelentkezik. A nyugati társadalomban, minden tízedik ember szenved ettől a kórképtől. A nőknél pedig, háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.
A migrén már az ókor óta ismert és feljegyzett probléma, ebben az időben koponyalékeléssel igyekeztek gyógyítani. A korai feltételezés az volt, hogy az emberben rossz szellemek laknak és ezeket kívánták ily módon eltávolítani.
William H Thompson 1884-ben, az anyarozsból készített kivonattal kezelte a migrénes pácienseit, (mely egyébként az LSD nevű kábítószer alapanyaga is), ez volt az első célzott gyógyszeres terápia.

A migrén típusai

A migrén rohamokat két csoportba sorolják az orvosok, az esetek 10-15 % ban úgynevezett aurás migrén, a maradék 85-90% ban pedig aura jelenség nélküli migrén tapasztalható.
A migrénes rohamoknak, attól függően, hogy honnan származnak, több típusa is ismeretes, így létezik familiáris hemiplégikus, sporadikus hemiplégikus, baziliáris, retinális, vestibularis migrén is.
A különböző típusok részletezésbe nem mennék bele, de lényeg, hogy akinél a fej fél oldalán jelentkező (esetleg oldalváltásos), közepes vagy erős, hasogató jellegű és mozgásra fokozódó fejfájás jelentkezik az nagy valószínűséggel migrénes rohamot szenved.
Egy migrénes roham legalább 3 órán át tart de előfordulhat, hogy napokig is kínozza az embert.
Az aura jelenséggel társuló migrén roham abban tér el a „normál” migrénes rohamtól, hogy (ahogyan a neve is erre utal) a fejfájás megjelenése előtt, a beteg fénylő, vibráló, káprázás jellegű látászavarokat észlel és egyéb idegrendszeri panaszokat is tapasztalhat.

A migrén okai

A migrén okai orvosi szempontból pontosan nem tisztázottak. Az agyi erek görcsös összehúzódása és kitágulása jellemzi, valamint egyfajta, hátulról előre felé, hullámként terjedő agyi működési zavar, melyet mágneses képalkotó eljárásokkal derítettek ki.
Okai között az időjárás változásokat (frontérzékenység), a stressz terhelést és a túl kevés vagy túl sok alvást figyeltek meg, de betegenként eltérően, különböző élelmiszerek fogyasztása, illetve hormonális változások is állnak a migrén hátterében.

Kapcsolódó cikkek


Nyugtató és altató teakeverékek házilag