Az allergiáról szóló sorozat első részében, az allergia alapjairól volt szó. Beszéltünk az immunrendszer működéséről és az allergiás reakcióról valamint az allergia gyógyszerekről is. Ebben a részben az allergia kialakulásának okait és folyamatát szeretném ismertetni.
Miért alakul ki az allergia?
Ez már egy sokkal érdekesebb kérdés és egyben a betegség valódi kezelésének a záloga is.
Az allergiáról nem tudják pontosan miért alakul ki, vannak genetikai tényezők de ezekről tudjuk, hogy sosem alakítják ki a betegségeket, csupán az előfordulási valószínűséget a hajlamot jelzik, de ehhez kell, hogy adott élettani hatások és életkörülmények összejátszanak.
Fontos még azt is leszögezni, hogy az immunrendszerünk nem csupán a külső kórokozók és káros anyagok ellen küzd, hanem a szervezetünkben kialakuló mutálódó sejtek és káros anyagok ellen is, ezzel mintegy belső „rendőrség” biztosítja a szervezet belső egyensúlyát.
Tehát az immunsejtek fel vannak vértezve, különböző lehetőségekkel arra, hogy idegen anyagokat, káros anyagokat és folyamatokat megállítsanak. Ha viszont az immunsejtek valamiért „tévednek” abból rendszerint kialakulnak olyan káros folyamatok, mint az autoimmun betegségek, Chron-betegség, a vitiligo vagy például a reumatoid artritis és jelen esetben az allargia.
Az autoimmun betegségekről egy másik fejezetben lesz szó, most kifejezetten az allergia szempontjából vizsgáljuk az immunrendszert.
Az korábban említettem, hogy az immunrendszer és az idegrendszer nagyon szoros összefüggésben működik, a neuroendokrinológusok azt vallják legújabban, hogy az immunrendszer egyfajta keringő idegrendszer.
Ez azt jelenti, hogy az immunsejtek nem csak végzik a dolgukat egy előre megírt program szerint, hanem intelligensek, tanulnak és képesek emlékezni valamint arra is képesek, hogy az idegrendszerben zajló folyamatokat összekössék a szervezetben megjelenő idegen anyagok hatásaival.
Egyszerűsítve: Ha valaki épp egy stresszes vagy kimerült állapotban van, vagy valamilyen betegségben szenved, mondjuk megfázás, vírusos fertőzés és ha ebben az időszakban dominánsan a környezetben megjelenő allergén anyagok vannak jelen akkor az immunrendszer képes ezt az anyagot, összekapcsolni a beteg állapottal vagy úgy kódolni, hogy a beteg állapot alatt az allergén anyag is potenciális veszélyforrás lehet.
A legtöbb allergén anyag minden emberre gyakorol valamilyen hatást, csak nem ugyanolyan mértékben.
Tehát az allergén anyag mindenkit irritál valamilyen mértékben de a jó fizikai és szellemi kondícióban lévő embert kevésbé, a legyengült vagy kimerült embert pedig jobban. Így ha valakinek van egyfajta genetikus öröksége, mondjuk egy fokozottabb gyulladási hajlam, sérülékenyebb nyálkahártya és éppen beteg, mikor találkozik az allergénnel, az nagyobb valószínűség szerint fogja azt kellemetlennek érezni, mint egy egészséges ember.
Ha pedig egyszer a szervezet egy helyzetben az allergént felismerte és egy általános rossz közérzettel, legyengült állapottal vagy épp megélt traumával összekapcsolta, az nagy valószínűséggel bármikor találkozik az élete során ezzel az allergénnel, újra fog érezni valamilyen kellemetlen érzést és az immunrendszere ilyenkor bekapcsol.
Minél többször, annál jobban érzékennyé válik az allergénre.
Tehát az allergiánál összetett szerepet játszik a genetikus hajlam, az adott környezeti hatások és az ember aktuális vitális állapota.
Akkor hogy is van ez ?
Az orvostudomány mai állása szerint az allergiák nem gyógyítható betegségek, csupán az allergiás tünetek orvosolhatóak, különböző mértékben és különböző gyógyszerekkel.
Hogy érthetőbb legyen, mikor a szervezetünk az allergénnel találkozik, az allergia mindig bekövetkezik (ha már egyszer kialakult) azaz az immunrendszer ellenségnek érzékeli az allergén anyagot, de a gyógyszerek hatására az allergénnel szembeni reakció nem lesz olyan heves. Ez akár jó is lehetne így, de sosem szabad elfelejteni, hogy a szervezet rendszerébe való beavatkozás, minél durvább annál több áldozatot követel hosszútávon.
A gyógyszereket a májnak le kell bontania tehát a májat mindenképp terhelik. De az allergia gyógyszerek az agybna is kifejtenek egyfajta tompító hatást, melynek hosszú távú következménye lehet a kognitív teljesítmény romlása, álmosság, koncentrációs zavarok.
Gyerekeknél például ronthatják a tanulási képességet, de felnőtt korban a szem, száj és hüvelyi szárazság kialakulását is elősegítik, hozzájárulhatnak az impotencia kialakulásához, a szívritmus zavar és súlygyarapodás is lehet mellékhatás.
A 2. és 3. generációs, legújabb allergia elleni készítményeknek szintén vannak mellékhatásaik, de ezt még egyenlőre nem nagyon hozzák nyilvánosságra, nyilván üzleti érdekekből.
Tehát a gyógyszerszedés nem megoldás a problémára, még ha sokszor időlegesen akár elkerülhetetlen is.
Az allergiát nagyon nehéz gyógyítani de nem ritkán előfordul, hogy spontán megszűnik. Igaz ez inkább gyermekkorban kialakuló allergiák esetén fordul elő gyakrabban de nem ritka, hogy felnőttkori allergiák is „kinőhetőek”.
Ajánlott írásaink:
- Vörös acsalapu – allergiára és köhögés ellen
- Öngyógyítás művészete – gyógyító táplálkozás
- A gyógynövényes gyógyítás alapjai
- Biológiaia óránk, a cirkadián ritmus