kreativitás

A pszichológia alapfogalmai sorozatban bemutattam röviden a pszichológia kialakulásának történetét, a modern lélektan kialakulását és korunk pszichológiai irányzatait. A további részekben a pszichológia alapfogalmait mutatom be röviden, hogy a mélyebb pszichológiai irányoknál ezekkel már ne kelljen részletesen foglalkozni.
Az előző részben szó volt az érzékelésről és az észlelésről, a figyelemről, mely az észlelést elősegíti, a tanulásról és az emlékezésről, mely az észleléseket rögzíti. Ebben a részben a képzeletről kreativitásról és az intelligenciáról ejtünk néhány szót.

Képzelet

A képzelet nem más, mint az elménkben tárolt (leginkább a tudatos) tapasztalatok átalakítása és sajátos képek szerinti előhívása. A képzeletnél három lényeges területet kell megemlíteni. Az első az aktív vagy más szóval szándékos képzelet, mely a produktív és a reproduktív képzeletből épül fel. A produktív képzelet új képeket állít elő, míg a reproduktív a mások által előállított (leírt) képeket jeleníti meg (pl. egy regény szereplőit, vagy helyszínét, olvasás közben).
A képzelet másik lényeges területe a passzív képzelet, ide tartoznak az önkéntelen képzeleteink, az álmodozás, hallucináció, ábrándozás és a hipnotikus képek.
A képzelet fogalmához tartoznak az álmaink is, melyek alvás közben felmerülő passzív képek.
Az álmok jelentőségét a pszichológia, Freud óta nagy figyelemmel kíséri, az „Álomfejtés” és „Az alvás mint létfontosságú időtöltés” című írásaimban sok érdekes dolgot olvashattok az alvásról és az álmokról.

Kreativitás

A kreativitáson, az emberi alkotóképességet értjük, mely a tapasztalatok összekapcsolása általi újszerű értelemzést jelenti. Bár a kreativitás bizonyos területein összefügg az intelligenciával, de más szempontok szerint teljesen más alapokon nyugszik.
A kreativitáshoz inkább egy divergens (széttartó) gondolkodás, nagyfokú érzékenység az adott problémára, képzelőerő, rugalmasság, átfogóbb gondolkodásmód és nyitottság valamint merészség szükséges. A magas kreativitással rendelkező emberek, sokkal inkább utasítják el a megszokott formákat és hierarchiákat, illetve lépnek ki saját komfort zónájukból az ismeretlenbe, míg ez a magas intelligenciájú emberekre kevésbé jellemző.

Intelligencia

Bár az intelligencia nagy mértékben elősegíti a kreativitást (már csak ha ara gondolunk, hogy az intelligens ember könnyebben elfogadja, hogy a kreativitáshoz ki kell lépni a megszokott keretekből) de sok területen mégis ellentétes mentális folyamatok jellemzik.
Az intelligenciát inkább a konvergens (összetartó) gondolkodás jellemzi, a meglévő ismeretek halmazára építkezik, sokkal következetesebb és szabálykövetőbb és nagyobb hangsúlyt fektet a minták felismerésére.
Bár az intelligenciáról alapjában véve két különböző nézet is létezik, az egyiket szingularitás (egységesség) a másikat pluralistás (többféle képesség) jellemzi.
A szingularisták úgy gondolják, hogy az intelligencia áthatja az egyén teljes személyiségét és kihat annak minden személyiség területére míg a pluralisták több eltérő területen mérik az intelligenciát. Ez utóbbi felfogás szerint a különböző területeken az egyén, különböző mértékű intelligenciával rendelkezik. Így az interperszonális (személyek közti) és intraperszonális (személyen belüli), a teljesítmény, ismeretszerzés és a szokatlan helyzetekre adott válaszok alapján is különböző mértékű intelligencia jellemez egy adott személyt.

A következő rész egy kicsit hosszabb lesz, ebben a gondolkodásról érzelmekről és a motivációról osztok meg veletek néhány gondolatot.

Ajánlott írásaink


Karma jóga – a cselekvés jógája