A Higgs-bozon, Higgs tér és a húrelmélet, vagy Mindenség elmélet.

Ez a két elmélet azért nagyon fontos, mert a napjainkban történő kutatások, melyek az atomi és mélyebb szintek megértését és az univerzum felfedezését tűzték ki célul, elérkeztek egy határhoz, lassan 10 éve, melyen nem tudnak áttörni. Azaz az Einstein által újra írt (nagy részben újra írt) newtoni fizikát, melyre az emberiség eddig támaszkodott, megpróbálják összeegyeztetni a kvantum fizikával, azaz az atomi méretű világok fizikájával. Ugyanis az einsteini fizika és a kvantum fizika között mélységes szakadék tátong, mert ami az egyikben igaz az a másikban nem, pedig a megfigyelések azt igazolják, hogy mindkettő igaz és  mégis teljesen ellentmondanak egymásnak sokmindenben.

A tudomány mai elképzelései szerint a világot alkotó anyag és energia egy atomi szinttől mélyebb szinten is létezik, sőt több dimenzióban is létező és egymásra ható valami.

cernA Higgs-bozon  és a Higgs tér.
Ezt a tudományos felfedezést, Peter Higgs skót fizikusnak tulajdonítják, aki 1960 ban publikált először egy cikket, amiben leírja, illetve feltételezi a Higgs tér és Higgs Bozon létezését, amit ZO bozon néven említ.
Az elmélet szerint, (megpróbálom nem fizikusoknak szóló leírásban elmagyarázni) a teljes univerzumot áthatja a Higgs tér, ez egy olyan tér, vagy nevezzük mezőnek, mely tartalmaz minden anyagi részecskét. Ebben a térben létezik egy bizonyos információáramlás (információs csomagok) amelyek terjednek az anyagi részecskék között, ezek a Higgs Bozonok. Ezek a bozonok adnak megjelenési formát minden anyagi részecskének, azaz más néven ezt nevezik „isteni részecskének” is, mert ezek az infó csomagok, melyek az anyagot létrehozzák, atomi szinten, azaz létrehozzák a különböző (sub)atomi részecskéket.
Tehát a Higgs Bozon elmélete azt mondja, hogy a teret mindenütt áthatja egy energia mező, melyben történő folyamatos változásokból jön létre, jelenik meg folyamatosan az univerzum.

A másik elmélet szerint, mely a húr elmélet, vagy szuperhúr elmélet néven ismert és amely alapja a „mindenség elméletnek”, mely korunk egyik, ha nem a legmeghatározóbb fizikusához, Stephen Hawkinghoz köthető. Az elmélet szerint, a világ rendkívül kicsi, az ember által kimutathatatlan energia húrokból épül fel, ezek alkotnak minden anyagi részecskét, szubatomi szinten, azaz minden elektront, protont, neutront …stb.

húr képEzek a húrok olyan kicsik, hogy szinte elképzelhetetlen kimutatni őket, méretük 10 a mínusz harmincötödiken méter , csak összehasonlításként egy atom átmérője 10 -10 m . Tehát nagyjából úgy aránylik egy húr egy atom méretéhez, mint egy atom mérete a Tejútrendszer méretéhez.
Az egyik elmélet azt mondja tehát, hogy egy energiaháló, mező szövi át a teret és ebben létezik minden, a másik elmélet pedig, hogy a tér tele van anyaggal (sötét anyag is) és minden anyagban van energia, sőt valahogy az anyagon kívüli térben is létezik energia, sötét energia (ez a világegyetem 74 %).

Azaz mindkét elmélet feltételez egy intelligenciát, egy rendszert, egy mindenütt jelen lévő információt és energiát, vagy ennek valamiféle keverékét, mely formát és ezzel értelmet ad a világegyetemnek és teszi ezt több dimenzióban is.

Nem túl rég erre a rendszerre vagy információ halmazra a tudomány egy régi vallási és filozófiai hagyományokból származó kifejezést kezdett el alkalmazni, ez pedig a Tudat.
A tudat kutatás és elméletek napjainkban nem kapnak túl nagy nyilvánosságot, nem is nagyon pénzelik ezen kutatásokat, legalább is nem a nyilvános formában. Nagyon sok ilyen kutatás folyik, teljes titokban, hisz ennek a Tudatnak a felfedezésével és megértésével befolyásolni lehet az embereket, de nem csak az embereket, hanem az egész világegyetemet.
Mégis sok szabadon gondolkodó tudós, vagy kutató kezd el publikálni ebben a témában elsősorban az agykutatás, a pszichológia és az asztrofizika, kvantum fizika témakörök kapcsán. Ezen tudomány ágak kutatói, orvosai, tudják pontosan, hogy minden ember képes arra, hogy valamilyen végső soron megmagyarázhatatlan és definiálhatatlan módon, az emberi élő szervezetével felfogja és érzékelje és ezek alapján egy fizikailag leírhatatlan módon megalkossa önmaga és a világ viszonyát valahol, valamiben amit tudatnak neveznek.
A fizikusok pedig merítve az ősi tradicionális tudásokból, és filozófiákból elkezdték elfogadni, vagy a kutatásokban foglalkozni ezen tudat természetével és megpróbálják az anyagi és energetikai szinten alkalmazni a saját rendszereikre.

NINCS KOMMENT

Válaszol