Mi a valóság? Ez egy jó kérdés, a tudomány mai állása szerint nem tudjuk.

Ha megnézzük a két legalapvetőbb kérdést, amire a tudomány még a mai napig sem tudja a választ, akkor az egyik, hogy mi alkotja a világegyetemet, a másik pedig, hogy mi a biológiai alapja a tudatosságnak?
Miért nem tudjuk megválaszolni ezt a két kérdést?

Nem tudjuk, hogy a világegyetem 70% át mi alkotja, fogalmunk sincs róla, igaz elneveztük ezt a 70% -ot sötét energiának.
A tér ami a galaxisok közt van a fénysebességnél gyorsabban tágul, ezt a teret hívjuk sötét energiának.
Ebben a percben is amíg ezt az írást olvassa a kedves olvasó, a galaxisok a fény sebességénél nagyobb sebességgel távolodnak egymástól.

Az „ismert” valamilyen értelemben meghatározható világegyetem „pereme” nagyjából 47 milliárd fényévre van tőlünk, minden irányban (a fény egy másodperc alatt 300 000 km tesz meg). Ez a világegyetem tágul bele a felfoghatatlan valamibe, minden egyes másodperc alatt a fény sebességénél nagyobb sebességgel.

Nos ez a felfoghatatlan és megismerhetetlen valami, a sötét energia, legalább is így nevezik.

A fennmaradó 30% ból 25 % (tehát a maradék “rész” több mint 90% a) amit sötét anyagnak hívunk.
A sötét anyag nem atomi természetű, valami ami nem lép kapcsolatba a fénnyel, nem veri vissza, nem bocsát ki, nem tesz semmit vele, csak létezik és erre a létezésre abból következtetünk, hogy a körülötte lévő ismert és érzékelhető anyag mozgásának csak úgy van értelme (legalább is a fizika mai ismeretei szerint) ha feltételezzük a sötét anyag jelenlétét is.

Tehát létezünk valamibe, ami felfoghatatlan sebességgel tágul, valamibe, amiről fogalmunk sincs, úgy, hogy közben mi ebből semmit sem érzékelünk. A körülöttünk lévő világ működik valahogy, erről elméleteket alkottunk a számunkra lehetséges nézőpontok szerint, de ezt a működést sem értjük, mert olyan „anyag” hatására működik, amit nem tudunk érzékelni.

A világegyetem 5 % a áll olyan anyagból (feltételezéseink szerint) amiről valamilyen fogalmat tudunk alkotni.
Ebből a kicsiny részből értünk mi valamit, de még ezen atomi világ felépítéséről is csak elméleteink vannak és ezen elméletek az ember számára érthetetlen és megmagyarázhatatlan jelenségeket tartalmaznak, a megfigyeléseink alapján.
Mert az alkotó elemeik, úgy „kommunikálnak egymással”, hogy bármilyen távolságból azonnal információt cserélnek (nem nagyon gyorsan, hanem azonnal), mert egy szubatomi (atomot alkotó) részecske, egy időben lehet számtalan helyen, már pusztán az is hat rá ha megfigyeljük, van, hogy így, van pedig, hogy úgy működik. Nem tudni miből és hogyan jönnek létre, honnan veszik az energiájukat, hogyan mozognak egyik helyről a másikra (látszólag úgy, hogy közben nem érintik a tér semelyik másik pontját).

Ezeket a tulajdonságokat, amik az atomokat alkotó részecskéket jellemzik, nagyon nehéz elmagyarázni és megérteni, de hogy érthetőbb legyen, átültetem emberi méretekre.

Képzeljük el, hogy egy ember ugyanazokkal a tulajdonságokkal bír az emberi világban, mint egy szubatomi részecske az atomi világban. Ha ez így lenne, akkor ez az ember, ismerné minden egyes ember gondolatát, akivel valaha is találkozott életében, sőt nagy valószínűséggel minden létező ember gondolatát ismerné. Ez az ember egyszerre tudna létezni, ugyanabban az időben New Yorkban és Pekingben vagy épp Budapesten. Egy időben, ugyanazon a helyen, egyszerre tudna úszni és énekelni, vagy autót vezetni és kapura rúgni. Sosem fogyna el az energiája, örökké élne és nem állna semmiből, csak energiából.

Ugye elég nehéz ezt még így is elképzelni, pedig a tudomány mai állása éppen ezt állítja (és még számos egyéb dolgot) az atomi „ anyagi” világban tapasztalható és elképzelt dolgokról. És akkor ne feledjük el, hogy az egész világegyetemet, már amit fel tudunk fogni belőle, csak 5% ban alkotja az ismerhető anyag.

NINCS KOMMENT

Válaszol