személyiség típusok

Az orvostudomány már rég tudja, hogy a legtöbb betegség pszichés, azaz lelki eredetű. Leszámítva néhány agresszív baktériumot és vírust, valamint örökölt fejlődési rendellenességeket vagy betegségeket a betegségeink túlnyomó része azért jön létre, mert pszichésen nem tudunk vagy nem jól tudunk kezelni egy-egy élethelyzetet, vagy esemény sorozatot.
A pszichoszomatikus betegség kifejezés, azt jelenti, hogy egy probléma, megoldatlan élethelyzet, először a pszichében jelenik meg és okoz változást, módosítja az agy működését. Majd ez a pszichés elváltozás (pl. egy hosszú ideig fennálló szorongás, félelem, csalódottság, sérelem stb…) lassan a testben “szomatizálódik” (szóma=test, szomatizmus=megtestesülés), azaz megjelenik egy szerv alul vagy túlműködésében. Ez aztán elindít egy folyamatot, melynek végeredménye egy akut, majd egy krónikus betegség.
Az orvostudomány mai ismeretei szerint, a betegségeink több mint 80% -a pszichoszomatikus hátterű.
Vannak olyan pszichoszomatikus betegségek (lélek által generált, testi tüneteket kiváltó betegségcsoport), amelyekben nagyon jellemzően egy-egy személyiségtípushoz tartozóak betegednek meg.
Számtalan felosztása létezik a személyiségtípusoknak a pszichológiai irodalomban.
Most ezek közül kettőt szeretnék bemutatni.

Passzív személyiség

Kapcsolati függőségben élő személy, aki agresszivitásában és érzelmeinek kifejezésében erősen gátolt.
Ezt a személyiségtípust gyakran nevezik passzív-agresszív típusnak is.
Egy ilyen emberrel nagyon nehéz “boldogulni” mert általában amit mond nem ugyanaz mint amit tesz. Ellenséges hozzáállását legritkább esetben fejezi ki szemtől szemben.

Ferdít, púderez, és mindig ellenérvekkel rukkol elő, nem akar vagy nem képes egy közös cél érdekében munkálkodni, legyen az munkahelyi helyzet vagy párkapcsolati szituáció.
Rosszindulatú pletykafészek, stílusa jellemzően szarkasztikus, mindig ugrat másokat és mindenféle módon kritikával illeti azokat az ötleteket, amik nem az ő fejéből pattantak ki.
Kényelmetlen elvárásokat támaszt másokkal szemben, sokszor figyelemre sem méltatja környezetét, sőt pimaszul megtagadja saját felelősségét, ha számon kérjük rajta ígéretét.
Elfelejt vagy visszatart fontos információkat, általában másokat hibáztat, ha valami balul sül el, és mindig talál rá módot, hogy kibúvót találjon vállalt feladatai alól.
Mi több, előszeretettel tetszeleg az áldozat szerepében, szereti gyengének mutatni magát, csak hogy törődést és figyelmet kolduljon magának. Valójában pedig bizalmatlan, és bizonytalan saját alkalmassága és kezdeményezőképessége tekintetében – nehezen kezelhető, ambivalens személyiség.
Mindennek  a gyermekkorba nyúlnak vissza a gyökerei.
A passzív-agresszív ember valójában bizonytalan önmagában, a múlt veszteségei felett kíván győzelmet aratni a jelenben.

Jellemző betegségeik pl. a colitis ulcerosa (végbél fekélyes gyulladása), hipochondria, szivneurózis (idegi eredetű szívproblémák).

Aktív személyiség típusok

Álfüggetlenségben élő személyiség (olyan mintha független lenne, de nem az, csak úgy tesz), agresszivitása küszöb alatti, alig észrevehető, de van. Ezt nevezzük „A” (aktív) – típusú személyiségnek.
Jellemzően ambiciózus, sikerorientált, dinamikus, magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező személy, aki keresi a kihívásokat és állandóan időzavarban szenved. Érdekes tény, hogy ez a fajta személyiségtípus inkább a középvezetőkre jellemző.
Az A-típusú személyiségtípus kifejezetten érzékeny a stresszre és pszichoszomatikus tünetekre, azaz nála nagyon hamar megjelenik a pszichés elváltozás egyéb testi funkciózavarban is.

Jellemző betegségeik: allergia, emésztéssel kapcsolatos zavarok, fájdalom tünetek, alvászavarok, kardiovaszkuláris (keringési) betegségek, ,  Crohn-betegség (bélgyulladás), gyomorfekély ,magas vérnyomásra (esszenciális hypertonia „gátlásos” fajtája).

Független személyiség, aki az agresszivitásában közvetlenül megnyilvánul, azaz robbanékony természetű.
Dinamikus, optimista és sikerorientált ember. Kifelé forduló természetű, de független személyiség, nem igényli olyan mértékben a társaságot és a szociális kapcsolatokat, mint egy szangvinikus típus.
Számára nem elsősorban az emberek érdekesek, hanem a megoldandó feladatok. Ennek okán nem túl sok a barátja, bár kiterjedt kapcsolatrendszere van. A kihívások azok, amik lelkesítik őt és gyakorlatias lépésekre sarkallják.
Az eredmények elérése érdekében gyorsan átveszi másoktól az irányítást és kiosztja a feladatokat. Kitartásával, akarat erejével, határozottságával és jó szervezőkészségével rendszerint el is éri a céljait.
A versenyhelyzetektől és a konfliktusoktól nem ijed meg.
A kínálkozó lehetőségeit hamar észreveszi, ezért, illetve törekvése valamint irányítási képessége miatt gyakran találhatjuk valamilyen vezetői pozícióban.
Az érzelmei egyébként sokáig megmaradnak és mélyek, de alapvetően ingerlékeny és ezáltal könnyen indulatba jön. Amennyiben akaratában gátolják türelmetlenné, makaccsá, akár agresszívé is válhat.
Nem bocsát meg túl könnyen, hajlamos lehet a bosszúállásra. Képes gyorsan jó döntéseket hozni, mert hamar átlátja a kialakult helyzetet. Amíg mások határozatlanok, döntésképtelenek, addig a ő a helyes megoldásokat tálcán kínálja.

Jellemző betegségeik pl. az anorexia nervosa (táplálkozási zavar), magas vérnyomás (esszenciális hypertonia eruptív – szervi eredetű).

A passzív személyiség inkább elhárít, az aktív inkább ütközik, konfrontálódik. A passzív inkább alárendelődik, látszólag elfogad, de gyakrabban betegszik meg. Az aktív inkább robban. Indulatait levezeti, gyakran igazságtalan, inadekvátan, ráterhelve indulatait a környezettére.
Párkapcsolataikban hasonlóképpen működnek. A baj akkor van, ha egymást provokáló, egymást pusztító személyiségek kerülnek össze.

Elhárító mechanizmusok stresszhelyzetben

Stresszhelyzetekre a különféle személyiségek más és más módon reagálnak, vagyis más és más elhárító mechanizmusokat működtetnek, az elhárító mechanizmusok vagy megküzdési stratégiák, nagyban függnek a személyiség típusától, az adott helyzet intenzitásától és a korábbi tapasztalatoktól.

Íme a 7 általános elhárító mechanizmus, melyeket stressz helyzetben az emberek használnak.

1. elfojtás: a belülről jövő, vagy kívülről ható ingerek gondolkodásból való kiszorítása, illetve erre való erős törekvés.
2. projekció: saját késztetéseit másnak tulajdonítja. pl. ”nem én vagyok veled agresszív, hanem te velem”;
3. reakcióképzés, vagy ellentétbe fordítás: például, eltúlzott jóságba fordított agresszivitás.
4. racionalizálás: valamit megmagyaráz, pl. “…ezt én úgysem tudom elérni, így nem is szeretném, nem is kell nekem…
5. eltolás: az agresszió arról a személyről, akit illet, átevődik egy kevéssé veszélyesre (főnökről pl. a gyerekre, partnerre);
6. azonosulás az agresszorral: az elviselhetetlen félelmet úgy bírja megoldani, hogy átáll a támadó oldalára.
7. regresszió: a kellemetlen impulzus elöl úgy tér ki, hogy visszazökken egy korábbi fejlődési szakasz fázisába, pl. úgy viselkedik, mint egy gyerek (megsértődik, körmét rágja, tombol, követel, sír).

Hasonló témájú cikkek

A tudatosság fejlődése

NINCS KOMMENT

Válaszol