narkotikum

A pszichoaktív szernek olyan anyagokat nevezünk, melyek az élő szervezetben a központi idegrendszerre hatnak, és megváltoztatják annak működését. A köznyelvben kábítószernek is szokták nevezni ezen anyagokat, de ez a megközelítés téves és sokszor pejoratív. Ezen anyagok között, ugyanis jócskán akadnak legálisan fogyasztható élvezeti szerek is.

A pszichoaktív szerek lehetnek növényi eredetű anyagok, állatok által előállított kémiai anyagok illetve szintetikus úton előállított mesterséges kábítószerek és gyógyszerek.

Ebben az írásban kizárólag a természetes eredetű pszichoaktív szerekkel szeretnék foglalkozni, pusztán a tájékoztatás és ismeretterjesztés céljából, a teljesség igénye nélkül.

A pszichoaktív szereket hatásaiknál fogva 5 csoportba lehet rendezni. Narkotikumok, pszichodelikus szerek, serkentő szerek, nyugtatók és deliriáns anyagok.

Narkotikumok

Ezeket a hatóanyagokat narkotikumoknak, vagy egyszerűen drogoknak is szokták nevezni. Ide tartoznak az általános fájdalomcsillapítók és feszültség oldók is.
Legismertebb narkotikum az alkohol, vegyészeti nevén az etanol.
Az alkoholt általában szájon át fogyasszák, különböző italok formájában , de az alkoholt inhalálni is lehet és a bőrön át is fel tud szívódni.
A szájon át fogyasztott alkohol a gyomorban kezd el felszívódni, majd a vékonybélbe jutva teljesen felszívódik. A vérárammal a májba jut, ahol lebomlik.
Ha az alkohol mennyiség több mint a máj lebontó kapacitása, akkor a “maradék” alkohol, a véráramba maradva eljut az agyba, ahol kettős gátlást fejt ki az idegsejtekre.
Az agysejtek glutamát receptorait blokkolja, a GABA (gamma-amino-vajsav) receptorokat (melyek az agyi gátlások receptorai) pedig fokozottan érzékenyebbé teszi. Ezen dupla gátlás révén az agysejtek kommunikációját jelentősen lassítja. Ennek a hatásmechanizmusnak köszönhető az alkohol, nyugtató és tompító hatása.
A kisagyban és a hipotalamuszban kifejezetten sok glutamát és GABA receptor van, így ezekhez a területekhez kötődő agyi aktivitásra különösen nagy hatással van az alkohol.
A kisagy a finom mozgások és koordináció összehangolásában játszik nagy szerepet, míg a hipotalamusz többek között az agy jutalmazó anyagának, a dopaminnak a termelését is végzi. Ez az oka annak, hogy alkohol hatása alatt a mozgás koordináció megromlik és fokozott eufórikus érzés tapasztalható.
Az alkohol lebontása közben viszont rengetek káros anyag keletkezik, melyek a szerveket, elsősorban a májat roncsolják és közrejátszanak a szervezet általános működésének lerontásában.
Az alkohol komoly függőséget okozó pszichoaktív szer, mely ezen kívül komoly egészségkárosító hatással is rendelkezik. Fogyasztása a legtöbb kultúrában legális.

A narkotikus hatású szerek közé tartozik az ópium és annak származékai, mint a morfin és a heroin is.
Az ópiumot a mák termésének gyantájából állítják elő, úgy, hogy a terméseket megkarcolják és a kicsapódó gyantát összegyűjtik.
A mák gubója többféle alkaloidot állít elő, morfitnt, kodeint, tebaint, nikotint és papaverint, melyek külön-külön is jelentős hatású anyagok, együtt viszont ópiumként váltak ismertté.
Az ópiumot általában pipában elszívva élvezik, finomított formája a morfium.
Az ópiumot már az ókorban is használták mint orvosságot és élvezeti szert. Rómában, Perzsiában és Indiában valamint Kínában és Kelet-Ázsiában egyaránt ismert volt.
Az összetevőinek köszönhetően az ópium, erős fájdalomcsillapító és kitűnő görcsoldó valamint nyugtató hatású szer. A 17. századig szinte minden gyógyszerkészítmény tartalmazta, ami a fenti tünetek kezelésére szolgált.
Később betiltották, mint élvezeti szert, mert az ópiumélvezők egyre kevésbé vettek részt a társadalom működtetésében és számuk egyre inkább emelkedett. Az ópiumból morfint és heroint is előállítanak mely mára már a gyógyszeripar és az illegális kábítószer kereskedelem egyik legmeghatározóbb anyagává vált.

Hasonló cikkek:

Pszichoaktív szerek – pszichedelikus anyagok