Nobel díj

Az elmúlt 25 évben az infokommunikációs technológia, az informatika és az internet robbanás szerű fejlődésével, az emberiség, minden korábbi és eddig ismert korszakához képest nagyobb technológiai fejlődésen ment keresztül. De merre halad a világ és a tudomány, hová fejlődünk és mi a következő állomás?

Ezekre a kérdésekre adhat választ, ha megnézzük, hogy az elmúlt 11 évben, a tudósok milyen témákban érték el a világ tudományos elitjének legmagasabb elismerését, a Nobel díjat.

Fizikai Nobel díjasok

Az elmúlt 11 évben a fizika területén, a kvantum fizikai kutatásokért és azok bizonyításához szükséges gyakorlati eszközök, mérések kifejlesztéséért, a led izzó, a száloptika, lézer technológia, az intelligens anyag, a digitális képalkotás és nanotechnológiás elektromos vezető kifejlesztéséért és az univerzum tágulásának bizonyításáért adtak Nobel díjakat.

2018 Gerard Mourou (Franciaország), Donna Strickland (Kanada)
A nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért kaptak Nobel-díjat.
Ezzel a technikával rendkívül kicsi és precíz eszközök megalkotására van lehetőség, mely nem csak az orvostudományban de az iparban is korszakalkotó berendezéseket és technológiákat hívhat életre.

2017 Kip Thorne (USA), Barry Barish (USA), Rainer Weiss (Német – USA)
A gravitációs hullámok területén elért kutatásaikkal érdemelték ki a díjat. A gravitációs hullámok észlelése és megismerése az űrkutatás, az asztrofizika és ezen keresztül a világegyetem megértése szempontjából jelentős terület. Eddig az elektromágneses sugárzás, a kozmikus sugárzás és a neutrínók megfigyelésével kutatták a világegyetem működését és távoli részeit, a gravitációs hullámok kutatása új távlatokat nyithat ebben.

2016 David J. Thouless, F. Duncan M. Haldane, J. MIchael Kosterlitz
Mindhárom kutató angol származású de az USA ban dolgoznak. Az anyagkutatásban, a topológiai fázis átalakulásért kaptak Nobel díjat. Felfedezéseik és matematikai módszereken alapuló vizsgálataik által az anyagok “egzotikus” tulajdonságainak felismerése és további kutatásaiban nyitottak új perspektívákat.
Az anyagok szokatlan és különös képességei és az ezekben rejlő lehetőségek (pl. intelligens anyagok), nagy távlatokat jelentenek a technológiai fejlesztéseknél, az űrkutatástól, a hadiiparon keresztül az egészségügyön át szinte minden tudomány és technológiai területen.

2015 Kadzsita Takaaki, (Japán), Arthur B. Mcdonald (Kanada)
Az atomfizikus páros, a neutrínóosszcilláció felfedezéséért és igazolásáért kapták a neves elismerést.
Ez a felismerés bizonyítja, hogy a neutrínók rezegnek, tehát rendelkeznek tömeggel. A neutrínók olyan elképesztően pici szubatomi részecskék, melyek bármilyen anyagon akadálytalanul képesek áthatolni. Korábban azt gondolták, hogy nem rendelkeznek tömeggel. Ez a felfedezés a kvantumfizika és ezzel az asztrofizika ismereteinek további mélyítését teszi lehetővé.

2014 Akaszami Iszamu, Amano Hirosi, Nakamura Szudzsi.
Ők mindhárman japán származású kutatók, de Nakamura Szudzsi az 1990 es évek óta az USA ban él és dolgozik a Kaliforniai Egyetemen. A három kutató a 20 évvel korábban feltalált kék led izzóért kaptak Nobel díjat. Az azóta már számos területen elterjedt és használt, alacsony áram felvételű de jelentős fényerejű led izzók forradalmasították a fénytechnikát.

2013 Francois Englert, Peter Higgs.
A belga és skót kutatók, elméleti fizikusok. Peter Higgs 1960 ban publikálta elméletét, melynek további részletes kidolgozásában és bizonyításában vállalt jelentős részt Englert. Az elmélet megnevez egy subatomi részecskét, melyet Z0 bozonnak neveztek el, de később Higgs-Bozon névre keresztelte a tudomány. Az elmélet a kvantum fizika egy mérföldkövét jelenti, amely segít megérteni az atomi világok természetét és működését. Csak 2012 ben sikerült a svajci CERN részecskegyorsítóban, olyan kísérleteket véghezvinni, amivel igazolni tudták ezt az elméletet. (Bár ez még mindig nem teljesen biztos.)

2012 Serge Haroche (francia), David J. Wineland (USA). A két kutató, ionok lézeres lehűtése és ezzel kvantum számítástechnikai kutatásokhoz hozzájáruló technológiai kutatásokért kapott díjat.

2011 Saul Permuter, Brian P. Scmidth, Adam Riess.
A három amerikai csillagász, az univerzum tágulásának bizonyításáért kaptak Nobel díjat.

2010 Andre Geim, Konsztantyin Novoszjolov.
A két orosz származású de Angliában élő kutató a grafénnel kapcsolatos kutatásokért kaptak Nobel díjat.
A grafén egy olyan nanotechnológiás anyag, amely jobban vezeti az elektromos áramot mint a réz, keményebb mint a gyémánt és rugalmasabb mint a gumi. Kitűnően használható nanotechnológiában, orvosi műszerekben, laptopokban, mobil eszközökben, például a hajlékony kijelző vagy ruhába épített nano elektronika vagy egyszerű génmanipuláció és a személyre szabott gyógyítás területén.

2009 Charles Kao (kínai származású, USA ban él) , Willard Boyle (Kanada) George E. Smith (USA).
Kao professzor a száloptikában elért kutatásaiért díjazták, őt tartják a száloptika egyik atyjának.
Boyle és Smith a CCD szenzor kifejlesztéséért, kaptak díjat, ami a kamerák képalkotásában jelentett tudományos áttörést, a két amerikai kutató a 70 es évek óta foglalkozik a témával és megalapozták a digitális képalkotás technológiáját.

2008 Nambu Joicsiro (Japán – USA) , Kobajasi Makoto (Japán), Maszkava Tosihide (Japán).
A három japán kutató, akik közül Nambu Jocsiro az USA ban él és dolgozik, a „Spontán szimmetriasértés” elméletéért kaptak megosztott Nobel díjat. Ez egy olyan leginkább a kvantum fizika területén fontos elmélet, mely meghatároz olyan jelenségeket, ahol a véletlenszerű események meghatározhatóak egy mátrix segítségével. Bár nagyon sok mindenre alkalmazható de elsősorban a részecske gyorsítókban elvégezendő, kvantum fizikai kísérletek elemzésében nyújt nagy segítséget a kutatóknak.

Az elmúlt 11 évben 28 Nobel díjat osztottak a fizika területén, ebből 7 japán származású kutató, akiből ketten az USA ban élnek, 9 amerikai (7 USA 2 Kanada), 3 angol (ők is az USA-ban élnek), két orosz (akik Angliában élnek), egy kínai (aki szintén az USA ban él) 2 francia, egy skót és egy belga kutató.

Az elmúlt 11 évben kiosztott fizikai Nobel díjasok több mint a fele az USA ban él és dolgozik. Ebből is jól látható, hogy az USA vezető szerepe a világon, nemcsak a gazdaság és hadászat de a tudomány és technológia területén is kimagasló.

Ajánlott írásaink

 

Depresszió és alvászavar – a gyógyszerek hatásai

NINCS KOMMENT

Válaszol