Az álmainkban megjelenő személyek nem külső résztvevői az életünknek, hanem saját személyiségünk részletei.
Ha valaki valakivel álmodik, lehet az egy közeli hozzátartozója, régebbi ismerőse vagy csak egy számára felületesen ismert személy, akkor nem az adott személy jelenik meg az álomban, csupán annak a személynek a képében egy saját személyiség részletünk.

Az álomfejtés sorozat korábbi részeiben ismertettem azt a 9 archetípust, amely minden emberben ősidőktől fogva kódolva van. Ezek az archetípusok nem csak az álmainkat de egész életünket meghatározzák, egyfajta kódként. Az álmok csupán üzenetet közvetítenek a tudatalattink és a tudatosabb énünk között.
Az archetípusaink közül a legmélyebb személyiség részletünk az úgynevezett Árnyék.

Az Árnyék

Az árnyék az álomban az álmodóval azonos nemű személyként jelenik meg, és az álmodó legtöbbször nem emlékszik vissza rá. Lehet egy ködös, ösztönöktől vezérelt alak, amely időnként az álmodó mögött áll. Az álom kezdetekor látszólag az álmodóval ellentétes nemű, de az álom további részében kiderül, hogy az valójában az álmodóval azonos nemű.
Az árnyék azokat a képességeket testesíti meg, amelyeket az álmodó sosem fejlesztett ki magában, amiket mindig elutasított.
Az álmodó jellemének azokat a tulajdonságait öleli fel, amelyeket sosem ismert föl magában, amelyeket tagadott és amiről nem akart tudomást szerezni. Minden emberben ott lakozik az ő árnyéka, személyiségének az a része, amit még nem sikerült megismernie.

Az érzékeny áldozatkész ember árnyéka lehet erőszakos és önző, a hősé gyáva, a művész árnyékát esetleg szadizmusra való hajlam jellemezheti. Az árnyék a nagy ellentétek megtestesítője.

Fájdalmas felfedezés az árnyékkal való találkozás, mivel az ember számára megrázó élmény saját “legrosszabb” oldalának megismerése. Ha mégis sikerül alázattal közelíteni saját Árnyékunkhoz, megismerni és elfogadni őt, akkor az ember képessé válik elfogadni saját magát és ezzel eljuthat oda, hogy nem akar többé megfelelni másnak vagy másoknak, csak saját magának. Ha nem tagadja többé önnön negatív tulajdonságait, hanem büszkén vállalja önmagát képessé válik a kiteljesedésre. Ez a “kulcs” pedig más emberek megértéséhez is elvezeti az embert.

Ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy saját Árnyékunkat megfigyeljük, létezését elfogadjuk, és annak ismerjük el, ami, akkor olyan realitást teremthetünk, amely a valóságon, és nem a fantázián, az illúzión alapul. Sokszor csak így lehetséges újjáéleszteni olyan képességeket, amelyeket a személyiség rossz, romboló hatású oldalával együtt tudatosan elnyomtunk, eltemettünk magunkban.
Ezt az Árnyék mögé rejtett életenergiát nem ellenségnek kell tekinteni, hanem sokkal inkább tanítónak, aki megmutatja gyengeségeinket.

Létezik egy  jó módszer arra, hogy saját Árnyékunkról nagyjából képet kapjunk.

Kössük össze azokat a tulajdonságokat, amelyeket más embereknél leginkább elutasítunk, valamint azokat, amelyek más emberekkel való kapcsolatunkban a legtöbb nehézséget okozzák.
Az ember hajlamos azt hinni, hogy az így létrehozott “lénynek” semmi köze sincs őhozzá. Azonban ha megkérdezzük családtagjainkat, rokonainkat, barátainkat arról, hogy az így létrehozott Árnyéknak egyes tulajdonságait felfedezik-e bennünk, akkor a válasz IGEN lesz. (Feltéve ha őszintén válaszolnak.)
A makacs elutasítással, amellyel mások bizonyos tulajdonságait fogadjuk, valójában csak leplezzük attól való félelmünket, hogy pontosan ezeket az elutasított viselkedési formákat és véleményeket felfedezhetjük saját magunkban is.

Az álomban az Árnyék gyakran olyan személy képében jelenik meg, akitől félünk, akit elutasítunk, vagy akit irigylünk. A vele való találkozást kellemetlennek érezzük, és pont ez az, amiért nem lehet kikerülni azt, és szükségszerűen be kell következnie a találkozásnak.
Az igazi fejlődés akkor kezdődik, amikor Árnyékunk megjelenési formáit elkezdjük megismerni, elfogadni, ahelyett, hogy homokba dugnánk a fejünket és nem vennénk róla tudomást.
Amint Árnyékunkat megismertük, elfogadtuk, az eddig elutasításra és védekezésre használt energia felszabadul, és saját fejlődésünk szolgálatába állítva felhasználható kreativitásra, tanulásra, fejlődésre és egy boldogabb és tartalmasabb élet kialakításához.
Ha valakiben nincs meg a hajlandóság arra, hogy személyiségének mindkét oldalát, a világosat és a sötétet is kutassa, annak olyan korlátokkal kell élnie, amelyek beszűkítik látókörét, behatárolják élete gazdagságát.

Megismerni saját Árnyékunkat, lehet, hogy elsőre félelmetesnek és talán szükségtelennek is tűnhet és mivel az álmainkból nagyon ritkán tudunk rá visszaemlékezni, így nem is egyszerű feladat. De a fent ismertetett technikával tudatosíthatjuk önmagunkban és így az álmokban is könnyebben felismerjük és könnyebb lesz emlékezni rá. Az Árnyékunk megismerése az egyik leghasznosabb dolog a boldogsághoz vezető úton.

A tudatosság fejlődése 1. rész