jövő pszichológiája

A cikksorozat első részében áttekintést nyújtottam a pszichológia történelméről és kialakulásáról, arról, hogyan viszonyult az ókori filozófiai világképe a lélekhez és az emberhez, miként fedezte föl a humanizmus újra a lélek, test és anyag kapcsolatát.
A második rész a pszichológia megszületéséről és az orvostudományba való integrációjáról szólt, ahol a fiziológiás és materialista alapú megközelítések lassan feltárták az agy és az idegrendszer alapvető összefüggéseit. A harmadik részben a modern pszichológia megszületését mutattam be.
A cikksorozat ezen részében a legmodernebb pszichológiai összefüggéseket és a jövő pszichológiáját szeretném bemutatni, szintén a teljesség igénye nélkül.

Információs társadalom és a pszichológia

Azt mondják, hogy az emberiség birtokában lévő összes információnak a 95-98%-a az elmúlt 3 évben alakult ki. Ez egy döbbenetes információs fejlődést mutat, melyben az infokommunikáció és a számítógépek fejlődése játssza a legnagyobb szerepet. Nem csak a tudományos megismerési folyamatok, hanem az egyének és társadalmi csoportok is hihetetlen mennyiségű információhoz jutnak nap mint nap. Ez a hatalmas információ áramlás egyre több embert kapcsol be a globális információs hálózatba és ennek következtében, a Jung által megfogalmazott, globális tudattalan már nem csupán egy organikus, hanem egy elektronikus és digitális technológián alapuló egységet is alkot.
Ez nemcsak felgyorsítja a személyiség fejlődét, hanem a különböző generációk (elsősorban a gyerekek és fiatalok) körében sok esetben kulturális és informális sokkot is eredményez. Nem beszélve a különböző szélsőséges gondolatok és értékrendek gyors terjedéséről.
A 90 es években jelent meg Ken Wilber amerikai író és filozófus által létrehozott, integrált szemléleti modell, mely nevét onnan kapta, hogy Wilber hosszú időt töltött azzal, hogy a világ összes kulturális, vallási és tudományos nézeteit egy olyan egységes rendszerbe foglalja össze (integrálja) ahol minden elméletből megmarad az ami közös és vitathatatlan. A wilberi személyiség modellről a „Tudatosság fejlődése” című korábbi írás sorozatban már részletesen beszéltem. Ez a modell nagyban tükrözi a humanisztikus pszichológia nézőpontját de magába integrálja a keleti filozófiák azon nézeteit is, melyet azóta a legújabb fizikai, kvantumfizikai és asztrofizikai kísérletek szintén alátámasztani látszanak.
Mára már a fizikusok, de sok más tudományterület képviselői számára is egyértelmű, hogy a világegyetem és azon belül otthonunk a Föld is, olyan energetikai összefüggések alapján működik, mely nagy része még pontosan nem tisztázott és az újonnan feltárt jelenségek, elképesztő analógiákat mutatnak az ősi keleti filozófiákban megjelent leírásokkal.

A jövő pszichológiája – szociál pszichológia

A pszichológia a technológia fejlődésével és a globális hálózatok térhódításával, egyre inkább kinyílik, és a jövőben nem az egyént vizsgálja leginkább, hanem annak környezetét és azt, ahogyan az egyén ehhez a környezethez alkalmazkodni képes. A szociál pszichológia ezért egyre fontosabbá és komplexebé válik és vezető területe lesz a pszichológia tudományának. A felgyorsult világunkban  a gyors alkalmazkodási képességek egyre nagyobb szerephez jutnak, hiszen ezek alapozzák meg a környezethez való megfelelő kapcsolódást és ezzel az egyénen belüli harmóniát.
A jövő pszichológusa tehát nem a pácienst kezeli, hanem azt a közösséget, amelyben a páciens él, nem egyedi pszichológusokra lesz szükség, hanem pszichológusok és más tudósok által fejlesztett, felépített vezetőkre, akik közösségeket formálnak és akik a közösségen belül megteremtik a lehetőséget az egyének számára az egymáshoz való harmonikus alkalmazkodáshoz és ezzel a közösség csoportos fejlődéséhez.

A globalizáció társadalmi hatásai

A globális közösségek egyre inkább terjednek. Nem csak a különböző online platformok virtuális és valós közösségei, hanem a globális vállalatok márkáinak fogyasztói, vagy a vállalat dolgozói, különböző társadalmi szervezetek vagy kulturális és vallási csoportok. Ezen közösségek nem új keletű dolgok, gondoljunk csak az ősi, globális vallási irányzatokra, vagy kulturális áramlatokra, mint amilyen a hippi korszak volt.
Napjainkra viszont, már egy világhírű fociklub, vagy egy vezető elektronikai márka, egy zenei előadó vagy épp egy politikai nézet is képes globális közöséget létrehozni és emberek millióit összekapcsolni és egy értékrend köré szervezve őket. Ezzel közvetlenül vagy közvetve irányítani az emberek mindennapjait és befolyásolni döntéseiket, akár a legmélyebb érzelmi szinteken.
A közel jövőben az ilyen közösségek kialakításán, összefogásán és irányításán keresztül hatalmas befolyást lehet tenni a világra és ezen keresztül az emberekre.
Modern hódítók és birodalmak indulnak útjukra és küzdenek meg egymással az emberek feletti uralomért és ebben a pszichológia tudományának eszközei, az egyik legfontosabb fegyvernek számítanak.

A pszichológia történetének összefoglalása

Ebben a négy részes sorozatban, a pszichológia kialakulását és fejlődését tekintettük át. Bemutattam, hogy  az ókori kulturális társadalmakban az eszme volt az uralkodó, az újkorban viszont már az emberi szellem vált a pszichológia központi vezérfonalává, majd a tudomány fejlődésével és a fizikai törvények felfedezésével az anyag és a logika vette át a szerepet ezen a tudományterületen is. Ezt az elvonatkoztatás, a gondolkodás és az érzelmek megismerésének folyamatai követték, majd a globális összekapcsolódás és a mindent magába foglaló egységelméletek korába léptünk. A jövő pedig globális irányítás és az alkalmazkodó képességek vizsgálatán és fejlesztésén alapszik majd.
A következő témánk a pszichológia alapfogalminak bemutatása és ezen fogalmak lényegi megismerése lesz majd, a „Pszichológia alapjai” sorozat további cikkeiben.   Hamarosan folytatjuk …

Ajánlott cikkeink


Bhakti jóga – a lélek igazi természete